Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-28 / 13. szám

2-or : Amennyiben azonban egyik vagy másik előadás látogatásában ugyancsak a katonai szolgálat teljesítése által mégis akadályozva lennének, az önkénytes szolgálatba fölvett joghallgatók például, tanulmányaikban ez által beállandó mulasztásukat utólagos vizegálattételekkel pótolhatják-e ? Az ilyenek, a tanári testület által, önhibájukon kívüli mulasztásuk helyrehozhatása végett, a rendes határidőkön túl is díjtalanul utólagos vizsgálat alá vétetnek. 3-or: Vagy az egy évi önkénytes hadi szolgálat a jogi magán tanulással Összeférhet-e ? A fönebbiek szerint a katonai szolgálatba fölvett tanuló az előadások látogatására kötelezve maradván, magán tanulási engedélyre az önkénytesi szolgálatbalépés cime alatt igényt annál kevésbé tarthat, mivel a törvény szerint módjában van oly katonai állomáshelyet választani, mely az illető tanintézettel összeesik. 4-er: Azon szegényebb sorsú ifjak, kik a közös katonai javadalom rovására lépnek egy évi önkénytes szolgálatba s kik magán conditiojuk után saját szállást és élelmezést bírnak, kötelesek-e mégis a katonai laktanyában lakni s nem lesz-e megengedve, hogy magán lakásukat megtarthassák s az államsegélyt egyedül a ruházatra és fölszerelésre fordíthassák ? E kérdést illetőleg a törvényre s utólagos rendeletekre utasittatik az iíjuság; megjegyeztetik mégis, hogy egyáltalában nem tartható lehetségesnek, hogy valaki, kit már úgyis két hivatás, — a tanulmányok folytatása és a katonai szolgálat — igénybe vesz, ezeken kívül még egy harmadik feladatnak is kellően megfelelhessen. Ha mindazáltal lenne valaki, a ki e bármas föladat teljesítésére magát képesnek érezné, annak a maga idején szabadságában álland, az indokok előadása s a lehetőség kimutatása mellett, az illető ezred parancsnokságához folyamodni. 5-ör: A tartalék tiszti vizsgálatok melyik nyelven lesznek letehetők s mik tárgyai ? A tartalék tiszti vizsgálatok tárgyai azok lesznek, melyek a hadapródok (Cadettek) és a tisztjelöltek részére elöszabva vannak, miről egyébiránt a kellő uton bővebb fölvilágositás is szerezhető. A vizsgálat nyelve pedig a további megállapodások eredményétől tétetik függővé. 6-or: Azokra nézve, kik a tényleges katonai szolgálatot elhalasztani kívánják, a 25-ik életév kizárólag avagy bezárólag értendő-e ? A 25-ik életév a halasztás tartamát illetőleg kizárólag, a tényleges szolgálat megtételére nézve pedig bezárólag értendő, —- vagyis a tényleges szolgálat legkésőbben a 25-ik életév folyama alatt lesz lerovandó. 7-er: A joghallgatók tanképzettségöket s erkölcsiségöket mily bizonyítványokkal igazolják ? Erre nézve, azon fölül, hogy a joghallgatók tanképzettségének igazolásáról már a hon védelemügyi miniszter f. é. január 8-án 155. sz. a. kelt rendeletének 51. pontja e) alatt is szól, megjegyeztetik, hogy a joghallgatók tanképzettségöket az első és második évfolyamon az érettségi, illetőleg a jogakadémiai bizonyitványnyal, a további folyamokon pedig az államvizsgálati vagy szintén a jogakadémiai bizonyítványokkal igazolják. Az erkölcsiség bizonyításáról pedig az imént emiitett rendelet 30 szakaszának 12 pontja intézkedik, mivel az általánosságban a joghallgatókat is illeti. A több oldalról egyes felsőbb egyházi és állami hivataloknál fölmerült, de a napi lapokban is fölvetett eme kérdésekre, a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg, igy felel f. é. március 12-én 4403. sz. a. a politikai hatóságok és püspökökhöz küldött intézményében a nagymélt. cultusminiszter ur. Egyúttal pedig e hatóságok utján fölhívja a felsőbb tanintézetek igazgatóságait, hogy ez értelemben az ifjakat értesíteni s a tanórák beosztását illetőleg kitelhetőleg intézkedni sziveskedjonek. A tényleges katonai szolgálatban töltendő egy évnek ugyanis főcélja az ifjak katonai kiképeztetése levén, e cél mindenkor első sorban szem előtt tartandó és semmi körülmények között háttérbe nem szorulhat. Az illető iskolai igazgatóságoknak, ifjaknak és szülőknek kellő tudomásul közli Török József, segédlelkész. GYÁSZJELNTÉSEK. Egy igazi protestáns lelkészszel, egy valódi emberbaráttal újból kevesebb van: tisztelendő BalIa Gábor ur, — az abauji helv. hitv. egyházmegyében kebelezett főnyi ref. szt. egyháznak közkedvességü lelkipásztora, — nincs többé az élők között. Született a boldogult 1801-ben, Abaujmegyében, Szepsiben; elemi oktatást a jelzett városban nyert, honnan tanulási hajlama a sárospataki iskolába vitte őt; itten a — jelenben úgynevezett — gymn. osztályok áttanulása után főleg a theologiai tanulmányok lettek kedvenc tárgyaivá ; a theologiai tanfolyamot szép sikerrel végezve, az a.-zempléni ref. e.megyében mint tanitó három évig a tokaji iskola vezetésével dicséretesen foglalkozott; ezután mint segédlelkész egy évet a szántói, egyet a novaji (Abauj) ref. egyházakban töltve,* 1831-ben a íonyi ref. egyházba rendes lelkészül választatott meg; hol, miután 38 évig apostoli buzgalommal hintegette a hit-erkölcsiség magvait, a testben megtörött, de lélekben mind végig éber 68 évet élt lelkipásztor, minden nagyobb testi fájdalomtól menten, f. 1869-ikei január hó 25-én reggeli 3 órakor végbúcsút vett földi kedveseitől. Temetése jan. 27-én történt; halotti tanítást tartott feletto tdő Fodor Pál vilmányi lelkész és tanácsbiró, szónokolt tdő Komáromy János hejczei lelkész, a simái alólirt mondott rövid beszédet. Ki életében méltó a tiszteletre, halálában megérdemli a hálás megemlékezést: s a dicsőült már egy volt azok közül, kik a kegyelet ama szerény adóit méltán kiérdemlék. Mint lelkészt, a közelismerés, tisztelet kisérték sírjába; mint férj, atya, rokon, ritka példaként fog élni sokáig szerettei s a jók emlékében ; mint ember- s barát-