Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-28 / 13. szám

nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelvén kezelhetik. Az ilyen módon létre jött művelődési és egyéb intézetek — az iskolák azonban a közoktatást szabályozó törvény rendeleteinek megtartása mellett — az állam hasonló természetű s ugyanazon fokú intézeteivel egyenjogúak. A magán intézetek és egyletek nyelvét az alapitók határozzák meg. A társulatok s általok létesitett intézetek egymás között saját nyelvökön is érintkezhetnek; másokkal való érintkezéseikben a nyelv használatára nézve a 23. §. határozatai lesznek szabályozók. 23-ik törvénycikk, a bélyeg- és illetékek, valamint a díjak tárgyában. 4. §. Az eddig fenálló rendszabály, mely szerint a halálozási anyakönyvi kivonatok az illető pénzügyi hatóságnak évnegyedenkint átküldendők, ezennel megszüntettetik és ahelyett a községek elöljárói köteleztetnek az elő: forduló halálozásokat esetről-esetre legfeljebb 8 nap alatt az illeték szabással megbizott hivatalnak bejelenteni, és a pénzügyi hatóságoknak és hivataloknak, a hagyatékok után járó illetékek megszabására szükséges adatok megszerzése végett, amennyiben ez hatóságuk körébe tartozik, segédkezet nyújtani. Mulasztás esetében az illetők törvényhatósági uton is kötelességök teljesítésére fognak szoríttatni. 19. §. Válóperekben a beadványok és ezekben hozott ítéletek — minden tekintet és különbség nélkül a bíróságra, mely előtt azon perek megindittattalc és tárgyaltattak — egyaránt illetékkötelesek. 20. §. A hivatal és szolgálati állomások adományozására vetett ~ bélyegilleték alól fölmentetnek a fejedelmi adományozástól, vagy kormányi kinevezéstől nem függő javadalmak és hivatalok. 21. §. A tudományi, közoktatási és közjótékonysági célokra tett hagyományok és ajándékozások illetékmentesek. 24. §. Országos tudományos intézetek, köztanintézetek azon ingatlan javak értékétől, a melyek azoknak mint erkölcsi testületeknek kizárólagos tulajdonai, a menynyiben közmívelődési célokra szolgálnak, hitfelekezeti különbség nélkül, csak felét fizetik a szabályszerű illetéki egyenértéknek. 25. §. Az illetéki egyenértéktől mentesek: * a) mindazon ingatlan javak, melyek a föld- és házadónak nincsenek alávetve ; b) a szentegyházaknak s imaházaknak isteni tiszteletre szánt ingóságai. 22-ik törvénycikk, a h á z a d ó r ó 1. 1. §, A házadó tárgya a házak évi tiszta haszonértéke, 2. §. Házadó alá nem tartoznak: a) isteni tiszteletre szánt épületek ; f) községházak, dolgozó házak és fegyintézetek ; h) tudományos akadémiák, muzeumok, egyetemek, nyilvános tanintézetek, iskolák ; i) lelkészi és tanitói lakások ; k) gazdasági épületek ; 1) kórházak, szegény sorsú tanulók és szegények ellátására szánt épületek; m) kolduló szerzetesek kolostorai, amennyiben mindezek a kérdéses célra kibérelve vagy más célokra bérbe adva nincsenek ; n) halottas házak. §• Oly ház, lakrész és a háznak minden oly helyisége, mely tényleg bérbe van adva, különbség nélkül mindenütt házbéradó alá esik, a tiszta bérjövedelem alapján. 23. §. Tiz évi adómentességnek van helye, ha olyan helyen, a hol előbb épület nem létezett, uj ház építtetik ; vagy ha valamely fenálló épület előbb beépitve még nem volt területen eszközlött építkezéssel vagy toldással, vagy előbb nem létezett emelet felépítésével olyan gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik, ezen utóbbi esetben azon újonnan keletkezett adótárgyra való szorítással. Nyolc évi adómentesség adatik akkor, ha előbb fenállott, de a földszinéig lebontott épület helyébe, ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül, uj épület állíttatik. 24. Buda-Pesten ily esetekben az adómentesség uj épületeknél és toldalék-épitéseknél tizenöt, lerombolt házak újból felépitésénél tizenkét évre terjed. 25-ik törvénycikk, a földadóról. 3. §. Földadó alá nem esnek: a) a gazdaságilag nem mívelhető és nem használható terméketlen területek; b) országos, megyei és községi utak, utcák, közterek, háztelkek, udvarok és szérűskertek ; c) vízcsatornák és védtöltések; cl) temetkezési helyek; e) országos vagy közhatósági kezelés alatt álló tudományos, közhasznú és jótékonyintézetek céljaira szolgáló kertek. , 4. §. Adózás alatt álló földrészletek, mihelyt a 3. §. b) c) d) és e) pontjaiban elősorolt célokra fordíttatnak, vagy elemi események folytán elpusztulnak, vagy haszonvehetetlenekké válnak, az adó alól fölmentetnek: mégpedig a változás idejétől kezdve, ha a változás négy hét alatt bejelentetett; ellenkező esetben csak a bejelentés napjától. 5. §. Oly földrészletek, melyek folyók megváltozott folyása, ezeknek, valamint tavaknak apadása, vagy kiszáradása, utak, vízcsatornák megszüntetése folytán rendes gazdasági mívelés alá vétetnek, vagy melyeknél a 3. §. d) és e) pontjaiban emiitett adómentességi feltétel megszűnt, azon évtől kezdve, mely a változásra következik, adó alá esnek. 6. §. A mívelés megkezdését ily esetekben a birtokos az illető adóhivatalnál négy hét alatt bejelenteni tartozik. A jelentés ' elmulasztása adótárgy eltitkolásául tekintetvén, az 18G8: 21. t. c. §§-ai értelmében birsággal megrovandó.