Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-03-21 / 12. szám
gyar nemzet ős történelmének csak egy homályos pontját is némileg felvilágositanom sikerült. Ez első kötet a régi hunscythák,történetét, a legrégibb időktől kezdve a magyaroknak Árpád alatti honfoglalásáig, számos uj adatok nyomán tárgyalja; — a jászkunok közelebbi történetére a következő kötet fog majd, még eddig kiadatlan okmánytár kiséretében, vonatkozni. A most megjelenő első kötet körülbelől 30 nyomott ivböl álland, melyre ezennel a legolcsóbb kiáilitási áron, 2 frt 50 krral o. é. előfizetést nyitok, s tisztelettel felkérem hazámfiait, a történelemkedvelőket, s legközelebbről jász-kun testvér atyámfiait, hogy e mü megjelenését, melyből az ősapák fényes tettei sugároznak vissza a mai korra, tömeges előfizetésekkel eszközölni méltóztassanak. Minden 10 előfizetőt gyűjtőnek egy tiszteletpéldánynyal fogok kedveskedni. Az előfizetési pénzeket folyó évi april 15-ikeig kérem egyenesen hozzám Halasra — a kis kunságba — bérmentesen beküldeni s én egy év lefolyása alatt t. előfizetőimnek a példányokat kezökhöz fogom juttatni; — a mü csinos kiállításáról Szilády Károly kecskeméti nyomdász neve elég kezességet nyújt, kinél Hornyik János „Kecskemét város története" 4 kötetben, és „Pusztaszer története" is nyomatott. Kelt Halason, febr. 14-én 1869. Gyárfás István. K Ö N Y V É S Z E T. Kereskedelmi levelező. Irta M a c h i k József. Kiadja Kugler Adolf. Pest 1869. A kereskedelem mi nálunk mai napig nagyrészt idegenek által űzetett. Ennek természetes oka a magyarnak eddig aristokraticus büszkeségében rejlett, melynélfogva mindig lealázónak tartotta a kereskedést, melyet handlirozásnak csúfolt. Innen lett aztán az, hogy pénzünk idegenek kezébe vándorolt, s hogy Magyarországon a zsidók és bevándorlottak meggazdagodtak, mig a legelőkelőbb s leggazdagabb családok tönkrejutottak, s idegenektől voltak kénytelenek kö'cson kérni, saját pénzöket. Lassanként azonban belátta a nemzet, hogy henyéléssel, uraskodással nem megy semmire s hogy ha végeiszegényülésre nem akár jutni, hozzá kell szoknia az általa eddig gúnyos néven nevezett, kereskedéshez, a pénzszerzésnek, eme fő kútforrásához. Mióta ezt belátták a hazánk sorsát szívökön viselő jelesb hazafiak, s mióta ez elveket többen közülők a sajtó terén is harsányan hirdették: a kereskedelmi pályára ifjaink közül mind többen többen adják magukat, s igy reménylhető, hogy csak néhány év múlva, e terén is minél több magyarral fogunk találkozni, s hogy — ebből folyólag — rövid időn a kereskedésben is a magyar nyelv lesz az uralkodó. — De hogy ez utóbbi reményünk valósuljon, nagy szükség van magyarnyelven irott kereskedelmi tankönyvekre ; inert mig a ,,handels-schulekban" német tankönyvek szerint , németül megy a tanitás, addig ne várjuk, hogy a kereskedelemben a magyarnyelv fog használtatni. Istennek hála azonban, már naponként jelennek meg ily kereskedelmi magyar könyvek. Most legközelebb is a jeles Machik tanártól keriilt ki a sajtó alól egy kereskedelmi levelező, melyben kimerítő elméleti és gyakorlati utmutatást ad jó és helyes kereskedelmi levelek Írására. A könyvnek különben négyötödét egy kereskedelmi műszótár és phraseologia teszi, melyért magáért Machik ur a legnagyobb elismerést érdemli ; mert ennek megírása által egy érezhető hézagot töltött ki irodalmunkban. Ballagi Mór adott ugyan ki még régebben egy kereskedelmi müszótárt, s ez M. ur munkáját némileg talán könynyitette is } de ne feledjük, hogy szótár és phraseologia közt különbség van, s mig Ballagi a szavaknak csak puszta jelentését jegyzé föl, addig Machik azoknak egyszersmind értelmét is megmagyarázza. Tagadhatlan tehát, hogy a nevezett tanár ur, jelen munkájáért, köszönetet érdemel. Csak még néhány ily szakavatott tollal irott könyvet, aztán ezeknek segélyével a kereskedésbe is be fog lassankint csúszni a magyarnyelv. Ballagi Géza. Luther Márton élete. Melanchton Fülöp élete. Németből fordította* Mockovcsák Henrik Károly. Pesten. 1868. A vallásos iratokat terjesztő társulat kiadványai hazánkban meglehetős keletnek örvendenek ; mert egyrészt tartalmuk igen népszerű, másrészt, — ami legfőbb, áruk felette csekély. E kiadványok nagyobbára 30—40 lapból álló kis füzetkék s egyházi történeteket, vallásos elbeszéléseket és életrajzokat tartalmaznak. Az előttünk fekvő két füzetben Mockovcsák ur, két nagy reformátorunk életét irja le, röviden, mindegyik életéből a legfőbb mozzanatokat emelve ki. — Ilyen könyveket kell adni a nép kezébe, s nem „Harcos Szigfried" vagy „Genoveva" féle pony vairodalmi termékeket, s akkor szellemi hátramaradásunk rövid időn orvosolva lesz ! hg. Magyar könyvészet. Közli Aigner és Rautman. 1869. I. szám. Ily cim alatt indított meg az Aigner és Rautman féle könyvkereskedés egy havi folyóiratot, mely a Magyarországban újonnan megjelenő könyvek, folyóiratok, hírlapok és műtárgyaknak, valamint a nevezetesebb külföldi müveknek teljes jegyzékét fogja tartalmazni. Megjelenik minden hó végén. Előfizetési ára egész évre 1 frt. bg. H I R D E T É S. Pályázat ösztöndíjra. A néhai Szondy Zsuzsánna asszony, előbb királyi tanácsos Kenessey István, később Cassiglione Eudém hitvese által, a debreceni főiskolában tanuló nemes származású szegény ifjak számára, 1743-ik és 1751-ik években tett kegyes alapítványra, a f. 186%-ik iskolai évben, egyenkint 50 frt o. é. segély díjjal, 12 tanuló ifjú vétetik fel. Felhivatnak azért mind azok, kik ezen segély díjakban részesülni óhajtanának, hogy e végett, a szükséges bizonyítványokkal ellátandó folyamodványukat, folyó évi april hó 1-ső napjáig, vagy a debi-eceni ref. egyház tanács elnökségéhez, vagy itt Debrecenben lakó Sárváry Jakab úrhoz, mint az érintett alapítvány tiszántúli kerületbeli gondnokához adják, — vagy küldjék be. — Megj egyeztetvén: 1. Hogy a felvételre, szükséges annak igazolása, miszerint folyamodó nemes származású, s tanulói pályáján kitűnő szorgalmú és jó erkölcsű. 2. Hogy a kik az alapitókkal rokonságot tudnak igazolni, más folyamodók felett elsőbbséggel birnak. Kelt a debreceni ref. egyház, 1869-ik évi február hó 7-én tartott közgyűléséből. 3—3 Kiadta: ÁrmÓS Bálint, S. k. egyházi főjegyző. TARTALOM : A lelkész uraknak. — A püspökii ref. egyház monographiája. — Szabad vallásos közügyek. — Iskolaügy: Vázsony. — Belföld: Beregmegye. — Belsősomogyi egyházmegyei közgyűlés. — Külföldi egyház és iskola. — Különfélék.— Tárca-* Figyelmeztető szózat az „ágost. és helv. liitv. evang. országos árvaintézetbe" való felvételért folyamodni kívánókhoz. — Felelet. — A Gusztáv-Adolfegylet 1869-iki küldeménye. — Előfizetési felhívás. — Könyvészet. Felelős szerkesztő s kiadó Dr. Ballagi Mór. Gyorssajtó nyomás Bartalits Imre könyvnyomdájából (Sebestyén-tér 2. szám.)