Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-21 / 12. szám

Tizenkettedik évfolyam. Pest, mart. 21. 1809. PROTESTÁNS EGYHÁZI LAP ss SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házbozhordással ós Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Kik negyedévre fizettek elö, előfizetésük megújítására kéretnek fel A lelkész uraknak. Azon gondolat által vezéreltetve, hogy lelkészeink közül főleg azoknak, kik a mult 1868 évi országgyűlésen alkotott törvények teljes kiadásához nem oly könnyen férnének, a „Prot. Egyh. és Isk. Lapot" pedig járatják, kedves szolgálatot teszek, s szerkesztő ur engedelmével, bátorkodom nevezett törvényeknek általam kiszemelt azon cikkeit, illetőleg §§-ait közzé tenni, melyeket lelkészekül ismernünk illő és hasznos és kötelesség. S ezek, amennyiben figyelmemet ki nem kerülték, fontossági rendben a következők: 3-ik törvénycikk, a törvények kihirdetéséről. 1. §. Minden törvény, a mint ő Felsége szentesítésével ellátva, az országgyűlés mindkét házában kihirdettetett: az e végre alapítandó országos törvénytárban a kormány által azonnal köztudomásra hozatik. 4. §. Amennyiben az időpont, a melyben valamely törvény hatálya kezdődik, magában a törvényben megállapítva, vagy az időpont megállapítása a minisztériumra bízva nincs : minden törvény kötelező ereje az országos törvénytárban lett megjelenését követő 15-ik napon kezdődik. 6. §. Minden naptári évről külön törvénygyűjtemény adatván ki, s minden ily gyűjtemény a sorszámolást újra kezdvén: a törvényekre való hivatkozás a naptári évnek s a sorszámnak idézése által történik. 53-ik törvénycikk, a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról. Addig, mig a vallásfelezetek egyenjogúsága törvény utján általánosan szabályoztatnék, az 1848-ik év XX-ik t. c. alapján a keresztyén vallásfelekezetek viszonyosságát illetőleg rendeltetik: 1. §. A törvény által megállapított féltétek és formaságok megtartásával mindenkinek szabadságában áll, más hitfelek°zet kebelébe, s illetőleg más vallásra áttérni. 2. §. Áttérni annak szabad, a ki életkora 18 évét már betöltötte. Azonban a nők férjhez menetelük után, ha e kort el nem érték volna is, áttérhetnek. 3. §. Az átérni kívánó, bármely egyház tagja legyen, ebbeli szándékát önmaga által választott két tanú jelenlétében saját egyházközségének lelkésze előtt nyilatkoztatja ki. S ezen első nyilatkozattételtől számítandó 14 nap eltelte után, és legfölebb 30 nap eltelte előtt ugyan azon, vagy más, szintén általa választott két tanú jelenlétében ismét egyházközségének lelkésze előtt jelenti ki, hogy áttérési szándéka mellett továbbra is megmarad. 4. §. Az áttérni akaró mind első, mind másodízben tett nyilatkozata felől azon lelkésztől, ki előtt áttérési szándékát kijelentette, mindkét izben külön külön, bélyegmentes bizonyítványt kér. 5. §. Ha a lelkész a kívánt bizonyítványt bármelyik esetben, akármely okból ki nem adná: a mindkét izben tett nyilatkozatról külön-külön, a jelenvolt tanuk adnak bélyegmentes bizonyítványt. 6. §. Az igy nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akar térni, bemutatván, ezáltal az illető egyház teljesen fel van jogosítva őt kebelébe felvenni. 7. §. Azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatá, tehát a kinél az átmenet befejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyházközség lelkészét, melyhez az áttért előbb tartozott. 8. §. Az áttértnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint itélendők meg, melybe áttért, s az általa elhagyott egyház elvei reá nézve semmiben sem kötelezők. 9. §. Különböző keresztyén hitvallású egybekeléséből származó vegyes házasságoknál a háromszori hirdetés eszközlésére mindkét fél lelkésze felszólítandó. Ha azt valamelyik fél lelkésze megtagadná, két tanuuak a felől adott bélyegmentes bizonyítványa mellett, hogy azon lelkész a kihirdetésre felszólittatatott, egyik fél lelkészének hirdetése is elégséges.