Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-14 / 11. szám

S nem lesz más kívánni való mint az, hogy a marhurgi theologiae fakultas a protestantismus szabad szellemi zászlóját modern kezekkel lobogtassa, s igy majd a hesseni papság is — tanítója után indulva — elhagyja azt a pontot, hol ellenoivol szembe egy lépést sem haladhatván, áll vagy körben forog, elhagyja az ész ezer meg ezer fegyverével megtámadott „ultimum remediumot," mely nem az erősek, hanem ar leggyőzettek asyluma ; kiugrik az orthodoxia porladozó setét bástyáiból s nem fog többé ismétlődni oly eset minőt a szomszéd Darmstadtból a „ Prot. Egyházi Lap" idei 3-ik száma is ismertet, hol a modern szellemű Mitzeniusnak papságáról kellett lemondani. Egyes papok csüggedt szemmel néznek az újítás el< ibe, s az 1866-iki catastropha emlékét politakai és egyházi vesztések miatt hullatott könnyekkel öntözik, mig a nagyobb rész és a községek politikai veszteségűket egyházi téren leendő nyereményekkel remélik kárpotoltatni; mert tudják, hogy azon irány, mely a hesseni egyház szerkezeti fejlődését lelkesítette, akkor fog először igaz céljához érni, és a működésétől sok tekintetben megfosztott evangyeliumi szerkezet valódi fejlődésre igy fog jutni! Marburg, mart. 2-án 1869. Lórin ez 9 Dénes, papjelölt. * A j a n i és Lu z z i pere, mely már lapunkban is volt ismertetve, végét érte Rómában. Az ítélet holtig tartó gályarabság. Ugy látszik a francia és olasz uralkodók közbelépésének mégis volt annyi sikere, hogy a vádlottak életben maradnak. * A belga parlamentben két párt van, melyek közül az egyiket katholikusnak, a másikat liberálisnak szokták nevezni. Sajátlag az utóbbinak tagjai is a kath. egyházhoz tartoznak, legalább nagyobb részben, mert Belgiumban a protestánsok száma igen csekély, s igy a másik pártot helyesebben ultramontannak lehetne nevezni. Sehol nem tűnik ki oly világosan, mint Belgium politikai életében, hogy katliolicismus és ultramontanismus teljességgel nem egy, és nem is olyan két vallási párt, mint a protcstantismusban az orthodoxia és ujabb vallási nézlet 5 hanem az ultramontanismus tisztán politikai párt, melynek a vezényszót Rómában, tehát egy külfejedeleinségben adják. A belgiumi két politikai párt soha sem élt ugyan valami jó békességben, aminthogy valódi hazafias törekvésü politikai párt az ultramontanismussal nem is élhet ; de a legújabb események még feszültebbé tették köztök a viszonyt. Az ultramontan párt mind a senatusban, mind a képviselőházban kisebbségben van, s mégis sikerült közelebbről a senatusban az igazságügyi költségvetést visszautasittatnia. Erre az alsó ház nem csak a szentek életének kiadására nyújtott segélyt törölte ki a költségvetésből, hanem az egyházi javak kezelésére vonatkozó törvényjavaslatot is, melyet békülési szempontból évek óta visszatartott, napi rendre kitűzte. — Lesz tehát újból érdekes harc és háború. "Az irlandi államegyház nem sokára elveszti előjogait és túlságos nagy vagyonát, — és ez nagyon jól is van igy. Ennek a magyar ultramontan lapok is felette örülnek, do ha mi a magyar kath. egyházra nézve hasonló kívánsággal állunk elő, azon már felette boszankodnak. Pedig a két eset teljesen egyenlő, csak annyi köztök a különbség, hogy az ir államegyház protestáns. — A „Népnevelők L a p j á"b ó 1 vesszük át a következő sorokat: A worrasi községi iskoláról következő képet nyújt Olff II. tanfelügyelő: W o r m s lakosságának 2

/3

protestánsokból, % pedig katholikusokból áll. A közös iskolánál 17 tanitó működik és ezek közt 6 katholikus. Az oktatás két tanodában nyujtatik s pedig egy fi- és egy leány-tanodában. Az egyik szobában van kath. hittan, mindjárt mellette megismertetnek a zsidó gyermekek Jehovaval, a harmadik szobában hirdettetnek a prot. vallás hitágozatai. Az első tanóra lefolyta után % órányi szünet van, moly időt a tanulók az iskolai udvarban töltik. E rövid szünetek alatt a gyermekek tapasztalásokat szereznek, melyek a folytonos ismétlés következtében maradandóvá lesznek. Látják t, i. tanítókat, vallás-különbség nélkül, baratságosan egymással érintkezni; látják saját lelkészüket a más felekezetek lelkészeivel kezet szorítani. Szóval a hová csak néz, mindenütt a kölcsönös tisztelőt, bocsülés és előzékenység jeleit látja. A példa, mely folytonosan szeme előtt van, néki is mintául szolgál.... A szünetnek vége, az iskolai oktatás veszi kezdetét. A gyermokek életkoruk szerént rajokra vannak fölosztva, do nem felekezet szerént; és a tanitó vagy katholikus vagy pedig protestáns, mint azt a körülmények épen magukkal hozzák. Miután az oktatás célja a gyermek elméjét és szivét képezni, nem állhat ellentétben egyházának tanaival; és ha a tanitó tudja, hogy különböző hilfelekezetű tanulókkal van dolga, kifejezéseiben bizonyosan óvatos.... Ha a tanításnak vége, majd egy kath., majd megint egy protestáns vagy zsidó növendék mond egy egyszerű imát, melylyol mindnyájokat — mint Isten gyermekeit — az ur oltalmába ajánlja. —Egyes felekezetek nem szenvednek rövidséget, mert szoros, világos és méltányos törvények szabályoznak' minden viszonyt. Igy tanulja a gyermek felebarátját szeretni minden emberben; máshitüek iránti gyűlölség vagy gúny ismeretlen dolgok előtte, cs sohasem fordulnak elő. Meghal egy zsidó tanuló: keresztény iskolatársai részvétteljesen kisérik az izraelita sirkertbe; valamint az izr. tanulók sohasem hiányoznak elhunyt keresztény társaik temetésénél. — Mit szólnak erre a győrmegyci kapuvár-kerületiféle bölcsek, kik a közös iskolát sem üdvösnek, som kivihetőnek nem tartják ? — O n c s 0 n k i.t ó k felelcezote. E felekezet az orosz rendőrséget most nagyban foglalkoztatja. A skopzok, az önférfiatlanitók felekezetének tagjai Origenes példáját, követik, midőn házasságuk egy örököst eredményezett. A felekezet roppant pénzerővel rendelkezik, mivel örökösök hiánya miatt a vagyon mind a társulat kebelében marad, s nem szóratik szét. Egy-egy proselita szerzésére nem sajnálnak huszonötezer rubelt költeni, s mind