Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-14 / 11. szám

Tizenkettedik évfolyam. Pest, mart. 14. 1809. PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI SZERKESZTŐ- ES KIADÓ­HIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIItDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Kik negyedévre fizettek elö9 előfizetésük megújítására kéretnek fel. Az országos fegyintézetek szabályozása. Egész közéletünk, mind az állam, mind az egyház terén annyira a külformákra irányul, annyira elfoglal mindent az administratio, hogy a belélet fejtésére, nemesbítésére, az ujabb kor humánus társadalmi eszméinek "átültetésére alig marad időnk. Ez ugylátszik ősi nemzeti hibánk, mely már oly erős gyökeret vert, hogy ha egy mennyei kéz egyszerre minden létező és képzelt külbajunkat elháritná, talán legelső gondunk volna ujakat teremteni, csak hogy ne legyünk kénytelenek társadalmi életünk belső betegségeit orvosolni. Hiszen a közerkölcsiség emeléséről nem lehet oly ékesen szónokolni, mint az európai politikáról, dunai confoederatioról; ki annak ér­dekében fáradozik, nem tarthat oly fényes, ban­deriumos, ágyuszós bevonulásokat, mint azon nagy férfiak, kik oly talizmánt rejtegetnek ma­goknál, mely által az 5 — 6 milliónyi magyart egyetlen rövid törvénycikk segítségével egy­szerre a föld leghatalmasabb népévé tehetik, ha ez rájok bízza sorsát. Ki az erkölcsi állapotok ja­vítását tűzi ki célul, nem is mindig népszerű em­ber, mert feladatát épen keserű, népszerűtlen igazságok felfedezésével kell kezdenie. Már pe­dig a népszerűség, külső csillogás nem oly dol­gok, melyek nélkül Ázsia fiai ellehetnének. — Innen kimagyarázható, hogy az erkölcsi élet ja­vítására szánt intézkedéseket tudomásul sem vesz­sztik, míg volt rá eset, hogy egy kicsapott száj­hős diák fölött egész kis irodalom keletkezett; a csendes házi erények, melyek által Európa pro­testáns népei nagygyá lettek, alig részesülnek figyelemben, — sőt a politikai életben rendesen tekintetbe sem jőnek. Láttunk már piszkos ma­gánéleti! embereket fényes politikai szerepkör­ben, kik a bensőies, családias Hollandban vagy Angliában nyilvános helyen szólani sem merné­nek de nálunk, mivel a természettől ékes be­szédnek tehetségével vannak megáldva, a leg­fontosabb állomásokat foglalhatják el. Nem szokásunk paradoxonokat mondani, és senki ne is tekintse annak, ha állítjuk, hogy ezen hibás irányzat a clericalis morál ha­zánkra gyakorolt erős hatásának ter­mészetes kifolyása. Minden józan morál szerint az erény — illetőleg a bűn — a léleknek bi­zonyos állandó irányzata, melyszerint az mind benső akarásában, mind külső cselekvésében ha­tározottan a jóra — illetőleg a roszra — hajlik. Az erényes vagy bűnös hajlam az életnek minden tényezőjében nyilvánul. Kinél a hűtlenség, csalás stb. rendszeresen nyilatkozik a baráti, családi vi­szonyokban. attól nem lehet hűséget várni a tör­vényhozó kamrában; s általában a szellem egy­ségénél fogva képtelenség, hogy valaki a köte­lességek egy nemét állandólag megsértse, a má­sik nemét pedig állandólag betöltse. Ellenkező­leg a római papság erkölcstana szerint az erény bizonyos számú jó cselekedetek összege, a bűn pedig a roszaké. Mind az egyes erények, mind az egyes bűnök bizonyos számokat képviselnek, és ha az erények plus, a bűnök minus jegygyei ellátva összeadatnak, a kijövő eredmény plus vagy minus elöjegye mutatja az illető egyén er­kölcsi állapotát, erénye vagy bűne fokozatát. A legfőbb erények természetesen a misehallgatás, 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom