Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-28 / 9. szám

lelni gyermeki örömét, hogy ezt teheti. No>, ha a kath. novella oly ritka, akkor természetesen a prot. novella nagyon számos. Kíváncsian várjuk milyen lehet az a kath. novella, kath. számtan, s talán még egy pipa kath dohány is. * A monori ref. lelkész a derék Molnár Pál alesperes f. hó 16-án majdnem a pártdüh áldozatául esett. A nevezett nap reggelén több ittas választó a gróf Keglevich pártjából megjelent a papi lakon s követelte a templom kulcsait, hogy a baloldali zászlót a toronyba kitűzze. A lelkész ezt megtagadta, mivel a megyei bizottmány határozata szerint „templomokra a zászlók kitűzése tilos." A papra-morgó közönség szitkozódások közt távozott ; de rövid idő múlva nagyobb számmal tért vissza, a bezárt kaput betörte, a templom kulcsait erőszakkal elvette és kitűzte a zászlót. Az nap este golyóval belőttek a lelkész ablakán, kit csak a gondviselés mentett meg a haláltól. Nagy fájdalmunkra esik e hir, mert ha oly köztiszteletben álló egyén is, minő a monori ref. lelkész, ilyeneknek van kitéve: akkor mi van még, mit a szerencsétlen pártdüh megkimél ? *Az újdondászt nagy bánat fenyegeti! A „M. U." —nem tudjuk mennyire megbízható forrás után azt irja, hogy a „Magyar Állam" elvesztette az esztergomi káptalan magas gratiáját, és ez nem kevesebbet jelentett ki, minthogy két hét múlva a lap cautioját vissza veszi. Ez egy jelentésű a lap megszűnésével. Igazán kár érte, mert senkinek sem ártott a jámbor, nekünk pedig ezzel sok jó tréfánk elmarad. * A szentistván társulat 300 katholikus arany jutalmat tüz ki annak, ki Magyarország történetét katholikus szellemben megirja, azaz, elbeszéli, hogy ha nincs Kollonics, Básta, Karaffa et comp. most nem volna Magyarország. * A pesti prot. árvaházi egylet f. hó 15-én tartott közgyűlésén az igazgató választmányba a következő tagok választattak: id. Barber Ágost. Belicai Imre, Elefánt Mihály ev. lelkész. Dr. Koller Gyula. Grunwald Róbert ügyvéd. Haberern Jonathán. Hornyánszki Viktor. Dr. Jelenik Zsigmond. König Rudolf lelkész. Kovács Albert theol. tanár. Moody Endre lelkész. Dr. Palló Sándor. Pósfai Károly. Rannicher Jakab. B. Salmen Jenő. Dr. Székács József, ev. püspök. Sztehló András lelkész. Török Pál ref. püspök. — Az árvák ügye körül szerzett érdemeik elismeréseül tiszteletbeli tagokká választattak: Meynier Károly fiumei papir gyár tulajdonos. Flandorffer Tgnác sopronyi kereskedő. Hajós József a pesti takarékpénztár igazgatója. Wodiáner Albert a budai takarékpénztár igazgatója. Rózsa Lajos takarékpénztári gondnok. Cékus István rozszyói ev. lelkész. Láng Adolf tápio sz.mártoni ev. lelkész, Tessényi János ev. lelkész. Torkos Károly orosházi ev. lelkész. Győri Vilmos orosházi ev. lelkész. Karsai Sándor ev. püspök. Sztehló János eperjesi ev. lelkész és esperes. Sztephani Lajos a pesti légszesz-világitó társulat igazgatója. Schneider József pesti kereskedő. * A „Religio" szerkesztőjének. Nevezett lap f. hó 20-ik száma egész terjedelmében közli a „P ro t. tudományos Szemle" 1-sö számában „A modern theologia" cim alatt megjelent cikket, s csak azon kis észrevételt teszi rá, hogy az is egy bizonyítéka miként rohan a protestantismus a nihilismusba. Ugylátszik a R. nem félti olvasó közönségét az ilyen méregtől, s azon hitben él, hogy papjai annyira a positiv dogmák világában élnek, hogy Jézus e mondása: „szeresd istent és szeresd felebarátodat, mert ez a törvény és a próféták," mely eszme a modern theologiának egyetlen dogmája, rájok nézve csak „nihil" — semmi. Ez mégis látszik az ultrám ontan ok egész magatartásán. Egyébaránt figyelmeztetjük a „Religiot," hogy nem jó a tűzzel játszani, mert a mi fogékony korunkban oly eszmék, minőket „A modern theologia" hirdet, könnyen viszhangra találhatnak az eszesebb fiatal kath. papok közt is. Részünkről a legnagyobb hálára éreznek magunkat lekötelezve a Rel. iránt, ha minél gyakrabban venné át hasonló cikkeinkot hasonló módon egész terjedelműkben, mint mi is tettünk Palásthy ur cikkeivel. Legalább látnák papjai az ördögnek egész feketeségét. * A z „Autonomia" febr. 23. számában összehasonlítást tesz a prot. egyház hibás és a kath. egyház isteni szervezete, s az autonómiának nálunk észlelt és nálok várható eredményei közt. Igaz, hogy nálunk nem az autonomia teremtette az általa is észrevett érdeklődést az egyház iránt, hanem az általános érdekeltség hozta létre az autonomiát, az általános érdekeltség alapja pedig az egyetemes papság eszméje, vagy modern nyelven szólva : az egyén jogainak elismerése a vallási dolgokban. Nézetünk szerint a kath. pártok közt annak van igaza, mely nem hiszi, hogy az önkormányzat oly hitbuzgóságot fog ébreszteni nálok, minőnek mi örvendünk ; mert az ellenkező nézet felcseréli az okot az okozattal. Az egyház miként kormányzása csak külső dolog, mely megszokott felelni a belsőnek, s a kerti bór a tokaji üvegben is savanyu. — Végül, ha oly hibás az a mi egyházunk szervezete, miért kivánja az „Aut." hasonlóval felcserélni az ő egyháza isteni szervezetét, mely „a benső, buzgó hitéletet nagyobb mérvben képes előidézni?" Mert a világiak befolyása az egyház ügyeire ellenkezik a római egyház mostani, isteninek nevezett szervezetével, s tisztán protestáns eszme. TÁRCA. Az erdélyi evang reform, püspök főtisztelendő méltóságos Nagy Péter ur főpásztori levele, a bukaresti evang. reform: anyaszentegyház tagjaihoz. Bukuresti ref. egyházunk tagjai Szeretett atyámfiai az úrban ! Nagy kedvetlenséggel értesültem a bukuresti reformált magyar egyház kebelében közelebbről törtéi, tekről, melyek azt tanúsítják, hogy ott a rend felbomlott, az egyház tagjai egymással meghasonlottak s egy részök annyira