Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-02-28 / 9. szám
minden titokzatosnak , kimagyarázni ez a fő. De miként ? hogy az álláspont és a tudomány postulatumai közt ne ingadozzunk. Ingadozni ott, hol az igazság beismerve van nem lehet. Nem elég a puszta morális tér, a szöveg szabad szellemű és a vívmányok fényénél megvilágított értelmezése tölti meg hittel a hívőket. Előre azért, de testületileg, zsinatilag!! A bibliai alapon állva, lobogtassuk a protestantismus haladás-lobogóját; de, mit egyes meg nem tehet, tegye meg egy nagy hazai testület, sok a megoldandó és pedig rögtön megoldandó kérdés, ne késsünk. Ilyen az énekügy, magyarázat, szervezet, symbolikus könyvek, canonok stb. Azért mindenek előtt tetőzetet hazai egyházunknak a convent vagy zsinatban ! Szekeres Mihály, ríf. lelkész. KisujszáSEás 1861). elején. Városunk köréből, egyházunk életéből ritkán szokott valamely közlés a hírlapok csatornáján a nagy közönség s a haza köztudomására jutni, pedig egy tízezer népességet meghaladó tiszta magyar nyelvű és érzésű városban, egy kitűnő reformált egyházban, — melynek keblében több rendbeli tanintézetek léteznek, és szellemileg működve hatnak — időnként merül fel oly mozzanat, mely közfigyelmet, nyilvános közlést érdemel. Az újév kezdetén megkísértem a tartós, szinte állandóvá vált hallgatagságot egyházunk rövid történelmi rajzával, s jelen állapota vázlatával megszakasztani. A kisújszállási reformált egyház, mondhatni, az ujabb egyházak sorába számítható. 171 7 /1 8 -ban még oly kisded egyház volt, hogy minden egyházi szolgálatot egy egyén végzett bonne. Nagyobb növekedést, ugy látszik, a váltás ideje (redemtio 1742— 1745) alkalmával nyert, ugy hogy, már azon század utolsó negyedében két rendes lelkipásztora, kántora, több fiu- és leány tani tói voltak. Nevelte kétségkívül ez egyház emelkedését és virágzását az is, hogy kezdettől fogva kitűnő lelkipásztorai voltak, kik mind az egyház ügyei vezetésére alkalmasok, mind az iskolák felügyeletére, s a tanítandó tudományokra illően kiképzettek valának. A mult század utolsó tizedéről, hagyomány utján, még most is lelkesülten emlegettetik Pásztó hai lelkész neve A múltnak végéről és e jelennek elejéről Váradi István, utána veje a tudományos, fáradhatlan munkásságai Dorka Illés, ki halhatatlan szobrot emelt magának *) az iskola újra alkotásában, f. t. T ö r ö k Pál superintendens ur, F ö r d ő s Lajos ur jelenben kecskeméti lelkész és esperes, széphirü s tudományos készültségü lelkipász*) Az érdemeit méltányolni tudó egybáz is emelt márvány szobrot, mely 1858-ban april 18-án lepleztetett le. a mely alkalommal közlő tartott emlékbeszédet. torai voltak ez egyháznak ; jó emléket s szónoki nevet hagyott maga után a mult évben elhunyt Erdélyi Sándor is. Az egyház anyagi nevekedése és virágzása magával emelte iskolája anyagi nevekedését és szellemi virágzását. A cikkíró kezei közt levő magán adatok világosan állítják elő, hogy e tanintézetben a mult század utolsó negyedében már költészeti osztály is taníttatott, *) miből következtethető, hogy 6 osztályt végzett növendékei a bölcsészeti első évi folyamra a már akkor is nagyhírű debreceni anyaiskolába mentek. Az iskola ily virágzó kora meddig tarthatott, adatok hiánya miatt cikkíró bebizonyítani nem tudja, de némi hanyatlásnak kellett néhány év alatt előállani, mely hanyatlás néhai Dorka Illés ur lankadatlan buzgalma, páratlan iskolai ügyszeretete által rövid néhány év alatt eltűnvén, e tanintézet 1830-ban már oly 6 osztálylyal birt, melynek végeztével növendékei akkor, és azóta folytatólag a debreceni, és más főiskolák 7-ik osztá'yába mentek tanpályájokat folytatandók. Főtanitó volt 1852-ig e tanintézetben az úgynevezett rektor, ki az iskola vezetésére és a felsőbb osztályok tanítására rendesen 2 évro hozatott a debreceni anyaiskolából. Szép fizetéssel levén díjazva a rektor, a főiskola legjelesb ifjai fogadták el ez állomást, ilyenek voltak e század második tizedében az országszeite ismert tudós Kerekes Ferenc, Zákány Józs., később nagyhírű debreceni tanárok, Fésős András, később debreceni lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző, a még most is lankadatlanul dolgozó tudós, s igen szerény S a s k u Károly Pesten, f. t. T örök Pál superintendens ur, s több más jelesek. Utolsó rektor volt 1852-ben Bihari Imre, jelenben s.-pataki akadémiai tanár. Ekkor egy uj korszak állott elő e tanintézet életében. Köztudomásu a súlyos nyomás, mely az 1848 — 49-iki események következtében egész hazánkra nehezült. Rombolólag hatott e nyomás protestáns egyházunkra is; ugyanis törvényekkel biztosított és szentesített alkotmánya, s önkormányzata megsemmisíttetett, tanintézeteinek jogérvényessége, törvényes tanrendszere eltöröltetett. — E nyomás hála a protestáns szellemnek ! nem elcsüggeszté, nem álmos tétlenségbe süly észté, hanem edzé, kitartásra lelkesité prot. egyházunkat, és annak vezérférfiait Önkormányzata birhatásaért, tanintézeteinek, mint legfelsőbb kincseinek önkormányzata és rendezése alatti megtartásáért, minden szegénységünket igen, de akaratunkat meg nem haladó, még eddig hallatlan és nem tapasztalt áldozatokra fokozta a protestáns népség buzgalmát. Ily válságos nehéz időben rendezte s alapította a kisújszállási reform, egyház városi és egyházi tanácsa a jelenben virágzó 6 osztályú gymnasiumát, s talán minden reformált egyházak között minden kü'segitség nélkül, saját erejéből, legelőször; oly körülmények között, midőn még a debreceni gyninasium felállitá*) A közlőnek kezei közt vannak b. e, atyja Hajdú Andrásnak és testvére Hajdú Istvánnak latin és magyar versei, melyeket Kovács István rektor alatt 1774-ben novemb. 14.-én tartott közvizsgá'aton irtak.