Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-03 / 1. szám

mindenütt az érintett kellékeknek megfelelőleg alakíttassanak át. 29. §. A fiu- és leánygyermekek elkülönözve, s a mennyire lehet, külön termekben oktatandók. 30. §. A község tartozik az iskolát földgömbbel, térképpel, táblákkal, természetrajzi ábrákkal s minden szükséges és elegendő számú taneszközökkel felszerelni. (Folytatjuk.) KÖNYVISME ÍITETÉS. Pár szó : Kiesz : ,,Uebor Dogmatik und freie Forschung" cimü müvéről. t Érdekes munkát olvastam, mely 64 óldalon igyekszik az ujabb időben felmerült ferde vallástalan irányokat megcáfolni és nevetségessé tenni! és e munka Kiesznek fennt címzett müve. E mű az úgynevezett szabadvisgálódás ellen kel ki. — Azonban megkell ám külömböztetnünk azon szabadvizsgálódást, amely minden eddig felállottat ha más jobbat, annak helyébe állítani nem tud, — jogosnak ismer el — azon úgynevezett szabadvisgálódástól, amely mindent felforgat ujifási viszketegében a tudomány és kivált a Dogmatika, a hit terén a nélkül, hogy más valami észszerűt vagy igazat állítana fel. Ront de nem épit! vagy ha épit, épülete talpköve az absurdum! Ezen utóbbi vizsgálódás ellen kel ki Kiesz ! Legelőbb is felvilágosítja elleneseit — miután azok ugy látszik nincsenek tisztában magokkal — a felöl, hogy mi az a dogmakényszer, (Dogmen-zwang) midőn is azt ugy definiálja mint kényszert hinni oly hitcikket stb. vagy egyszóval azt a mit be nem lehet bizonyítani — és a fegyvert a mit használnak ellenök fordítja a következő fordulattal (ők ugyanis azt állítják, hogy az ember Dogmatika nélkül is elélhet) — a mit legkevésbé lehet bebizonyítani, az azon állítás, azon dogma : hogy az emberiség Dogmatika nélkül is élhet szellemi életet. Miután a keresztyén hittan dogmáinak védelmére felhozza, hogy az ember természete és lényegénél fogva a hit terén él — (a mit szépen, bizonyít be — bár véleményem szerint a varga példája stb. ha elmaradt volna se lenne baj — áttér annak bebizonyítására, hogy minden tudománynak van Dogmatikája, hogy többet ne említsek feleml;

i

em állítását, miszerint az, hogy az éghető testekben létezik egy anyag, mely az elégési processus alatt a testből eltávozik, és hogy épen ez anyagnak — a phlogiston-nak eltávozása az égés — oly dogmája volt a természettudoroknak, mint a világteremtésérőli dogma a hittanban. Felemlíti, hogy valamint ezen a phlogistonról szólótan szénsav hozzájárulásáról szóló tannak volt kénytelen engedni, ugy^engedne a ker. hittani dogma is egy más igaz — és célszerű tannak. A hiu okoskodás és bizonyítás ellenébe azon igaz tételt állítja fel, hogy csak azt tehetjük érthetővé, a mit mi magunk is értünk, és csak valami érthetőnek segélyével, és hogy csak arról győzhetünk meg valakit, a miről mi is megvagyunk győződve, hogy igaz. — Itt eszembe jut hogy Goethe mondja Faustjában : De sziveket csak ugy indíthatsz, ha hozzájuk szivedből szólasz. A philosophiáról szólva kimutatja, hogy dacára annak, hogy a bölcsészet feladatául tevé minden dolgot belső lényege szerint megismerni, azt kikutatni, mégis mennyire tért az el az ujabb időben feladatától! kimutatja azon tudomány árnyoldalait, melynek főfeladata a dolgok ismérete, mely kiváltképen a materialistáknál szembeszökő szélsőségekig megy, akik azt állítják — hogy nincs isten, hanem csak valami „örök erő". — A mit tehát egy személyes istennek nem akarnak megadni, t. i. a létet, azt teljes mértékben adják egy dynamikus hatásnak, megnem gondolva, hogy erő és örökkétartóság már physice is absurdum, még inkább absurdum ez állítás moraliter és dogmatice, de szeculative véve is, mert hiszen azon jelenetek, melyek oly gyakorik s melyekben az isten ujját látjuk, mind csak esetlegesség-é ? valami abstract fogalom kormányozza tehát és igazgatja e világot ? ! De posito sed non concesso — ha ez igy áll, hogy magyarázzák meg akkor a materiálisták a világ teremtetését ?!.... Bizony végre is igaza van Kiesznek, midőn mondja, hogy valamint a természetvizsgálók, ugy a materialisták okoskodása is ügyetlen szemfényvesztés, amely még igényli, hogy valamennyi állítása igaznak ismertessék ? ! ? .... És pedig akkor, midőn már köztudomásu dolog, hogy egyik bölcsészeti rendszer a másikat emészti fel, — ez úgymond Kiesz — a bölcsészeket azon igazsághoz fogja vezetni okvetetlenül: hogy nekik nem kell a hitet tudatra emelni, hanem igenis lényüket és létüket észszerű hitre támaszkodva biztosítani. — A megváltás körüli ellentétek cáfolatának végén felemlíti, hogy csak egy a betegségtől tökéletesen át- és áthatott embert nem lehet kigyógyítani. Miután pedig az emberiség Krisztus által gyógyulás üdv-felé vezéreltetett, következőleg nem volt az teljesen afficiálva — áthatva a betegségtől! Megjegyzendő, hogy Kiesz, miután csak ugy röviden tárgyalja a materialisták nézetét, igen sokat fel nem emlit, amit jó humorával nevetségessé tehetett volna, mint például: „az exact és experimentális nézletekre támaszkodó természetvizsgáló sohasem fedezhette fel a szellemet, következőleg nincs szellem." (Nem hallottam zenét azért nincs zene), vagy mily talpraesetten tudta volna Kiesz Vogt Károlynak állítását: „a gondolat az agyban lévő atomoknak összetömegesülése" kijátszani. — Egyáltalában a materialisták atomistikus természetvizsgálatát mellőzve beéri, hogy ugy a materialisták, mint az idealisták nézeteit „deductio ad absurdum" által nevetségessé teszi — egy-egy főtételüket támadván meg! így p. o. a materialistákkal szemközt, kik előtt minden erő az anyagban keresendő, — bebizonyitja, hogy az ő főmesterségük, ha következetesek akarnak maradni, a — szakácskodás; mert miután minden erő az anyagban van, minél tö*bb anyagot kell gyüjteniök, hogy minél több erőre tegyenek szert, azt pedig legjobban és legkönnyebben eszközlik, és elérik, Ízletes étkek élvezése által, mert igy legkönnyebben h í z.n a k meg ; — igy tehát el ne mulasszák a szaj' I