Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-31 / 22. szám

713 . . 714 T Á R G A. Majtis. május 11. A mai nap nevezetes örömünnepe volt az itteni ref. egyháznak, ma emeltetvén föl — Isten segélyének buzgó kérése után — a díszes ujtoronyba, azon négy és fél mázsát — fölszerelve mintegy hat mázsát nyomó — újharang, melyet az egyház részére — ennek tudta nélkül — Pesten készíttetett, s meglepőleg haza is szállíttatott egyházunk egy igen buzgó tagja, illetőleg pártfogója V i n c z e József ur a tek. Vállyi János ur gazdászatának érdemes vezetője. Ő hűséges szolgálata, s takarékossága után szép vagyonnal rendelkezik, s azzal valóban ker. bölcshez illően sáfárkodik. Már az emiitett harangon kivül — hogy az 1859-ben épüit uj templom teljesen elkészíttethessék, s fölszereltethessék 500 mond ötszáz o. é. frtokat ajándékozott készpénzben az egyháznak, több nemű adományozásai mellett, mellyek közt méltó, hogy megemlittessék azon népnevelésre vonatkozó tény, miszerint közelebb is a „Confirmandusok" részére 15 darab Catechismust ajándékozott, bizony méltó, hogy az ily tények följegyeztessenek, és hirdettessenek az ő emlékezetére. Tartsa meg őt az ég még sokáig az egyház örömére s boldogitására. A Németek folyó évi junius 24-én ünneplik meg a reformatio ünnepét s e nappal kapcsolatban leplezik le amaz emlékszobrot, melyet a német nemzet Luther Mártonnak emelt. Az ünnepély méltó lesz a nagyszerű * tényhez, fényesen méltó ama férfiúhoz, ki magasztos eszméivel a világ erkölcsi folyásának oly hatalmas lendületet adott. — Ama szellemi kapcsolat, mely Magyar- és Németországot az erkölcsi és szellemi törekvések mezején összefűzi és mely a szabad vizsgálódás terén a két nemzetet oly rokonelvü cél felé vonzza; hinnünk engedi, hogy hazánkfiai is részt veendnek az emiitett ünnepélyben, annálinkább, mert a protestáns Gusztáv-Adolf-Egylet hazánk protestáns érdekeit tetemes pénzsegélyeivel folyvást előmozdítja, és a Lutherszobor létesítéséhez annak idején protestáns hazánkfiai is szép összegekkel járultak. Egy protestáns, FÖLHÍVÁS t. Koós Ferenc bakuresti h. h. ev. lelkész úrhoz. Az 1866-iki februárius havában, mint az eperjesi ág. h. ev. ker. collegium megbízottja, Roth János útitársammal, átadtam volt tisztelendőségednek, Pesten, téritvény mellett 60, — hatvan — sorsjegyet, bukuresteni elárusitás végett. Miután az illető sorshúzás már az 1867. évi jun, 24-én véghezment, és a nyeremények felvevésére kitűzött 6 havi idő, már rég elmúlt, annál fogva, a sorsjegyek minden értéknélküliek. Fölkérem tisztelendőségedet, szíveskednék az eladott sorsjegyekérti pénzt, és az el nem kelteket, 14 nap alatt a t. collegiumi igazgatóságához beküldeni, mivel határozatba ment, hogy a be nem folyt sorsjegyek készpénznek tekintve, azoknak érteke, ha bíróilag is, az illetőktől, kik eddig be nem számoltak, behajtatni fog. Elvárva tisztelendőségednek méltányosságától, hogy további kellemetlenségektől engemet meg fog menteni, megkülönböztetett tisztelettel maradok Eperjes, máj. 20. 1868. Mikolih Gyula* ADAKOZÁS. A dunamelléki reform, egyházkerületi tanári gyámegylet részére: Giczey Samu, ügyvéd ur az aláirt 100 frt alapítványt készpénzben lefizette; Antos János, kecskeméti egyhm. segédgondnok ur, aláirt 100 forintot ; Madas Károly, pestmegyei törvényszéki elnök lefizetett 200 frtot. Vámossy M. pesti tauár ur egy általa rendezett zeneelöadásból 145 frt 25 kr. Szerit. Nt. ur! Még ez év első napjaiban volt, hogy gyülekezetem elöljárósága önnek becses lapja utján is kívánta nyilvánítani háláját, megyénk 2-od alispánjának, nsgos Somsich Lőrinc urnák a beli kegyességéért, mely szerint, évek óta félben álló tomplomunk tovább épithetésére 200 osztr. ért. forintot ajándékozni méltóztatott. Együtt aztán ez iránti köszönő iratunkkal intéztem nagytiszteletüségedhez azon kérelmünket is, hogy a hasonló célra Edinburghból nagytiszteletüségedhez küldött 6 frt 25krt, dr. Duncan theol. tanár ur adományát, szíveskedjék, hozzánk küldés helyett, a pesti ev. árvaápoló egylethez tenni által, gyülekezetünk nevében, a kővetkező cimek alatt: 1. Halka alapítvány kamatja 1867 és 1868-ról 3 frt 25 krt. 2. A gyülekezetnek, mint az egyletbe belépni kívánó rendkívüli tagnak 1868-iki évi tagsági dija 3 frt. Mind két tárgyat illetőleg, minthogy becses lapjában köszönet nyilvánításunk mindeddig is meg nem jelent,*) sem az emiitettem összegnek átszolgáltatása az ev. árva-ápoló egylethez nem jeleztetett, bátorkodom nagytiazteletüségedet ezúttal kérelmünk teljesítésre ismételve fölkérni, annál is inkább: mert Somsich Lőrinc urnák, mint nem is hitsorsosunknak kéretlen nyújtott jelentékeny adományozása a legnemesebb s a Somsichoknál mégis nem ritka — példák közé tartozik, melyekre rámutatni mindig kötelesség, — dr. Duncan ur szives küldeményét, illetőleg pedig, a kivánt jelzés nélkül, számadásunk hiányos lenne. Egyúttal most pesti főiskolánknak is küldök gyülekezetem részéről 2 o. é. frtot s e csekély de szives adománynak átszolgáltatását is kérem, vagyok Csurgón, május 12-én 1868. Verbay István ev. ref. lelkész. *) Az érintet levél szerkesztöségünkhez el nem jutott. Szerlc.