Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

javaslatot elfogadom — annyival inkább, mert részemről azt állitom, hogy senki sincsen, ki a létező jogokat nálamnál inkább tisztelné, de meggyőződésem szerint a királyi városok joga az által nincs csonkítva (Helyeslés.) Tokody Ágoston a nagy zaj miatt alig hallhatóan beszél s pártolja Manojlovics módositványát. L u z s é n s z k y Pál br. ily módosítást ad be : „A királyi városok közül csupán Buda-Pest együtt képez külön tankerületet." Horváth Károly a szerkezet mellett szól. Ivánka Imre igen helyesnek találja, hogy a fővároson kivül más városi kerületek nem állíttatnak fel. Szóló azt sem akarná határozottan kimondani, hogy a tankerületek szorosan a megyei határokat tartsák meg. Célszerűség szempontjából véve a dolgot, azt hiszi, hogy pl. Árva, Liptó, Turóc, vagy Torna magában véve, vagy Pest, Bihar, mint egy egy tankerület, semminemű arányban egymással nem állhatnak, s azért az egész §-t ekként módosítaná: „Az egész ország tankerületekre osztatik." Eötvös József br. vallás- és közoktatási miniszter a törvényben igen széles hatáskört adni a miniszternek nem tartja célszerűnek. A törvényben határozottan kell nyilatkozni s vagy azt kell mondani: felosztatik pl. 40 tankerületre, mindegyik annyi négyszög mértföld, vagy Onnyi telek szám szerint; vagy pedig azt kell mondani, a mi itt mondatik, hogy az ország jelenlegi felosztása vétetik alapul, mi sokkal célszerűbb, mint az országnak négyszögmértföldek szerinti felosztása. A megyéknek egyik logföbb elönyo az, hogy annyi századok ótai létezés által compact egészekké alakultak ; egy megyének lakói egymást és a megyének minden viszonyait sokkal tökéletesebben ismerik. Abból, hogy Torna vagy Esztergom kisebb, mint Pest- vagy más megye, semmi káros következés az államra nézve financialis tekintetben nem ered. A 124. §. szerint ott, a hol kisebb megyék vannak, több tankerület lesz, de csak egy tanfelügyelő. Miletics Szvetozár pártolja Manojlovics módositványát. Manojlovics Emil a felhozottak ellenére módositványát teljes kiterjedésében fenntartja, mert nem látja azon állítását megcáfolva, hogy a királyi városok jogai a 123-ik §. által teljesen megsemmisíttetnek. Kérdi, van-e jogunk a fennálló jogokat egyszerűen ignorálni, s per tangentem megsemmisíteni. (Zaj; felkiáltások: Törvényt alkotunk!) Nem tagadja, hogy a törvényhozásnak joga van az institutiókat megváltoztatni; hanem erre egy külön törvény szükséges. Szóló a városok autonomikus jogainak fenntartásában illíberalismust nem lát. A k. városokat nem a feudalismus intézményei, hanem inkább az az alóli szabadulás vágya hozta létre. Elnök szavazás alá bocsátván a kérdést: Luzsénszky Pál b. módositványa túlnyomó többséggel elfogadtatik. A 124. §-ra Borlea Zsigmond ad be következő módositványt: A központi bizottság javaslata 2-ik sorában ezen szavak után „miniszter által" tétessék : „az illető tankerületben túlnyomó számban létező vallásra és nemzetiségre való tekintettel." A szerkezet elfogadtatik. A 127. §. az elfogadott módositvány értelme szerint Csenge ry Antal felszólalása folytán ekként javittatik ki: „Buda-Pest, mely stb." A 137. §-ban Ivánka Imre a „3 évi" kifejezést kihagyatni ajánlja. Tisza Kálmán e §-t igy formulázza: az oklevelet még nem nyert, de a képezdei tanfolyamot végzett, stb. Eötvös József b. szerint a segédtanítóknál is szükséges bizonyos qualificatio, ez pedig nem állhat másban, mint abban, hogy a képezdei tanfolyamot bevégezte Bónis Sámuel szerint azt kell e § ban kifejezni, hogy akkor is lehet valaki segédtanár, ha a vizsgálatot kevesebb, mint 3 évi képezdei tanfolyam hallgatásával letette. Szász Károly csatlakozik Bónis véleményéhez. Csenge ry Antal ily szerkezetet ajánl: „Segédtanítóknak nemcsak okleveles tanitók, hanem képezdei tanfolyamot végzett ifjak is meghivathatnak. A meghívás joga szintén az iskolai széket illeti." Csengery Antal módosítása elfogadtatik. A „38. §-ban SzontaghPál (nógrádi) a „súlyos hanyagság" helyett csak „hanyagS

ág"ot vél teendőnek Halász Boldizsár a „megerősítés" helyett „felebbezés"t ajánl. * Szontagh Pál módosítása elfogadtatik. A 141. §-ból Csiky Sándor az „országos" szót kihagyatni kívánja. A szerkezet ráltozatlnnul hagyatik. A 142. §-nál Schwarcz Gyula következő módosítást ad be : Itlódositvány a 142. §-ra az a, b, c, d, e, f, g-hez. . E helyett: a) az elemi népiskola rendes tanítójának fizetése 400 frt o. é. készpénzben ; b) az elemi népiskolai segédtanítóé 300 frt o. é. készpénzben ; c) a felső népiskola segédtanítóé 800 frt készpénzben; d) a felső népiskolai segédtanítóé 400 frt készpénz ; e) a polgári iskolai rendes tanitóé nagyobb városokban 1200 frt készpénz; f) a polgári iskolai segédtanitóé nagyobb városokban 600 frt; kisebb helyeken 500 frt készpénz. Tisza Kálmán igen logicusnak találná a beadott módositványt, ha inditványt-tevő egyszersmind azt kívánta volna, hogy az ország adója 10%-el fölebb emeltessék. Akkor meg volna a kivihetőség; de a nélkül bármi kívánatos volna is a hazában a néptanítók helyzetének javítása, lehetetlen mellett szem elől sem bad felednünk azok érdekét, a kikért utoljára is a