Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-29 / 48. szám - 1868-12-06 / 49. szám

geket ismer, mint a t.javaslat, de nem szab. kir. városokat, melyeknek a törvény értelme szerint a népnevelésre felügyelni joguk van a maguk kebelében. Ha a községi jog e részben biztosítva van, az elegendő, számláljon bár a község 2000 vagy 30,000 lelket. Elismeri, bogy a 123. §-ban az mondatik, bogy az egész ország vármegyék szerint osztatik fel, illetőleg ezekkel egyenlő számú tankerületekre; de ezt csak célszerűnek tartja. A törvényjavaslat nem mondja azt, hogy a megyéknek qua megyéknek hatósága alá rendeltetik a szabad kir. város vagy község. A t.javaslat 1, 2. és 3. pontja minden lehető érdeket kímélni kiván ez irányban. Ugy hiszi, ha a módositvány elfogadtatnék, oly nehézséget kellene a törvényhozásnak megoldani, mely a lehetetlenséggel határos s mely abból áll, hogy két testület rendeltetik ki, mely a népnevelésre felügyeljen : az immediat községi testület s egy másik, mely ismét erre ügyeljen fel. Pártolja a bizottság szerkezetét (Vége köv.) BELFÖLD. Vác, nov. 22. 1868. A magyarországi s külhoni protestánsok éber figyelemmel s érdekeltséggel kisérik a váci evang. zsenge anyaszentegyháznak ügyeit. Ugy hiszem, hogy hitünk sorsosai szivesen veendik, ha röviden leikök szemei elé áilitom ezen gyülekezet egy nevezetes napját. Ugyanis a kegyelemnek istene meghagyá élni a váci hiveknek azon napot, mely tiszta örömnek napja volt t. i. nov. 22-ét, ekkor szenteltetett fel diszes uj szentegyházuk. Az ünnepély következőleg folyt le. A hivek s minden rendű hallgatók a régi imaházban s annak udvarán reggeli 9 órakor megjelenvén, a helybeli lelkész t. Tornyos Pál, búcsút vett azon szentélytől, melyben a buzgó hivek jó és balszerencse közt hallgatták az ur igéjét, s 20 éven át kerestek s leltek lelkeik számára tápot. Ez megtörténvén, a jelen volt 12 ielkész átvevé az oltári szentedényeket, és a menet, nagy néptömegtől kísérve, tarack lövések közben megérkezék az uj templom elé, melynek főajtaja főtiszt, dr. Székács József püspök ur felszólítására megnyílt. Minek utánna a lelkészek a szentedényeket az oltárra letevék, és a küldöttek, vendégek s hallgatók a nagy tolongásban kijelölt helyeiket elfoglalák, elkezdödék a felszentelési cselekvény. Ugyanis főtiszt, püspök ur nagyt. Lang Mihály pestvárosi nyugalmazott esperes és nt. Sztehló András budai lelkész urak által kisérve, az oltárban megjelenvén, felolvastatá az egyház töténetét tárgyazó okmányt, mely az alapkőbe letétetett. A szokásos háromszori kalapács ütések alkalmi szent mondatok kíséretében a felszentelők s az egyház elöljárói által megtétettek, s a zárkő letétetett. Ezek után tartá főtiszt, superintendens ur felszentelő beszédét, mely szívből fakadt, s szivhöz szólt, s könnyüket csalt a szembe. Megáldá ő külön a keresztelő követ, az oltárt, kivánván, hogy vajha mentül többen keressenek mellette s leljenek nyugodalmat. Megáldá apostoli ihlettséggel a szószéket, kivánván, vajha mindig lelkes, példás életű apostolok hirdessék benne az örök igazságokat. Megáldá a diszes uj o r g on á t, melynek szivnemesitö hangjai mellett ma éneidé az egyház először az evangélikusok győzelmi dalát: „Erős vár a mi Istenünk!" Megáldván az egész diszes templomot minden részeiben, lelkes beszédét kenetteljes imával rekeszté be. — Ezek után következők az ünnepi szónoklat, melyeket 1 kron. 29. fej. 14—19. versei felett, nagy tiszt. Simkó Gusztáv nógrádi alesperes s bánki lelkész tartott. Jeles beszédjében felemlité, hogy ő volta váci egyháznak első rendes papja, s mint ilyen ügyes kézzel ecseteli azon szent érzelmeket, melyeknek a felszentelés ezen örömünnepén a hivek kebelét lelkesiteniök kell. — Ezután következők az Úrvacsorájának kiosztása. Az ünnepély jelentőségét német beszédben fejtegető nt. Lang Mihály pestvárosi volt esperes s az ldvezitő szeretet lakomájában nt. Sztehló András budai lelkész úrral egyetemben részes ité a híveket. Mire főtiszt, püspök ur az ünnepélyt imával és áldással berekesztő. A nagyszámú közönség s kivált a váci egyház hívei lelki épüléssel hagyták el a szent helyet, melyen ezután ez Istent lélekben és igazságban imádni fogják. Az offertorium, melyet az egyház két elöljárója vett át, 105 frt és 39 krt tett o. é. Ezek után körülbelül 200 terítékű közebéd volt az „Arany csillag" fogadóban. Képviselve volt itt minden osztály s vallásfelekezet. A felköszöntések sorát megkezdő b. P r ó n a y Gábor ur ö excja, poharat emelvén a „legelső magyar ember," a király őFelsége egészségéért, mit a közönség tetszéssel fogadott s harsány éljenekkel kisért. Poharat emelt nt. Sztehló András ur az áldott Gusztáv-Adolf egyletért, mely szeretettel karolta fel ez egyházat keletkezése óta, s mely most is távsürgöny utján küldé meg üdvkivánatait s igéretét, hogy jövőben sem fog megfeledkezni az egyházról. Ez esetben pedig egy 98 frt 50 krból álló szeretetadományt küldött. — Főt. dr. Székács József ur éltető a derék, életképes váci egyházat, kiemelvén, hogy mennyire kívánatos volna, hogy a templom ne álljon ugy magában oly pusztán, kerítés nélkül; nem ért ő deszka kerítést, hanem oly kerítést, mely az egyik oldalon a paplak, a másikon a t a n i t ó lak, a harmadikon pedig a tanszobákból álljon. Ezen lelkes szavait csakhamar siker koronázá, mert nemsokára érkezők K i s z e 1 y János ur távsürgönye Gömörböl, a ki az uj iskolára 50 frtot ajánl fel. — T. Benkár Dénes felügyelő ur élteté főt. Székács József urat, t. FáyBélaur báróPrónay Gábor egyetemes felügyelő ur ö excellentiáját. — Éltettük a lelkes Podmaniczky testvérpárt; s a szép talpraesett felköszöntéseknek nem volt vége hossza. De még egyet hallgatással nem mellőzhetek, és ezt Krempe mérnök ur tartá; kiemelvén, hogy a protestánsoknak nemcsak szellemi, de anyagi világosságra is van szükségök, ugy szinte ezen uj templomnak is