Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

Zichy Antal előadó a t.javaslat utolsó szakaszára figyelmeztet, melynélfogva a módositványt fölöslegesnek tartja. Elnök: fölteszi a kérdést a 25. §-ra. A ház túlnyomó többsége a §-t a közp. biz. módosításával elfogadja. E g-tól fogva a 45-ig észrevétel nélkül hagyatik a t.javaslat. A 45-ik §. utolsó sorában Somossy Ignác az „erkölcstan" szót kihagyatni kivánja. TiszaKálmán a központi biz. módosítását nem fogadhatja el, mert ezáltal jog adatik ugyan az iskolába járhatásra, de arra is, hogy a tankötelezettséggel ellenkezőleg ne járjanak sehova. Ennélfogva következő módosítást ajánl: a 3-ik sorban az „is" után tétessék: „a mennyiben szüleik oktatásukról más uton nem gondosgodnának." A 45. §. e módosítással elfogadtatik. A 46-ik §-tól a 64 ig nem tétetik észrevétel. KÖNYVISMERTETÉS. Vorlesungen über die Kirchengeschichte von der altesten Zeit bis zum 19. Jahrhundert. Von dr. K. R, Ilagenbach, ord. prof. d. Tlieologie in Basel. Neue, durchgangig überarbeitete Gesammtausgabe. Erste Lieferung. Leipz'g Verlag v. S. Hirzel 1868. Nemzeti művelődésünk fejlődését, s hazánk fővárosának társadalmi életének mozzanatait a ki éber figyelemmel szokta kisérni, tapasztalhatta, hogy különösen az utóbbi évek folyama alatt hazánkban is mozognak s nagy tevékenységet fejtenek ki némelyek azon érdekből, hogy a közműveltséget lehetőleg emeljék, hogy egyes tudományok szentélyébe minél többeket, és pedig férfiakat nőket egyiránt bevezessenek, és nemcsak — szokott csarnokokon, a rendes ajtókon az az a tanintézeteken át, de különbféle mellékajtókon is. Ily mellékajtóknak tekintendők a vegyes közönség előtt tartatni szokott tudományos felolvasások, melyek által lehetővé válik, hogy azok is, kik életpályájunknál vagy nemüknél fogva nem lehetnek a tudós céhek rendes tagjaivá, mégis életviszonyaikhoz képest kellő tájékozottságot nyerjenek a tuaományok egy némely érdekesebb ágaiban p. o. természetvagy szépészet történelem stb.ben. — Az ily nemű felolvasások, melyek nálunk csak most kezdenek, és pedig nagy akadályokkal küzdve megszületni, nyugot boldogabb országaiban már régebb idö óta divatban vannak. Németországnak, Helveziának van elég városa, melyben nincs r. színház és cirkus, de van az egész téliszak alatt sűrűn látogatott felolvasás. Többek között a baseli egyetem díszes auláját díszes közönség tölti meg minden héten legalább egy estve, hallgatandó Basel egyik kedves ta nárának, prot. egyház egyik kitűnő tudósának az egyháztörténelem köréből tartott előadásait. Igy jöttek létre Hagenbachnak fent emiitett „Vorlesung„jai, melyeket ő egyes részletekben világ elé bocsátott már az ötvenes évek folyama alatt. A munka oly nagy kedvességben részesült, hogy most másodszor adatott nyomda alá, átdolgozva, az utóbbi évtized alatt tett vívmányaihoz képest a tudománynak módosítva, és most már az egyes részletek vagy korszakok egy egész művé összefoglalva. Ezen ujabb kiadás 15 —16 szállitmányban fog megjelenni, 7 kötetet képezve, s mint a cime is mutatja, az egyház egész történelmét, a legrégibb időktől a 10-ik századig magában foglalva. (Az egész mű ára körülbelül 15 — 16 frt leend.). Jelenleg még csak az első szállítmány van kezeink között, mely 15 felolvasásban (240 lapon) az első báróra század egyháztörténelmével foglalkozik ; de addig is, mig a munka teljesen megjelennék, sietünk a tisztelt közönség figyelmét e műre felhívni, annyival is bátrabban mervén ezt tenni, mivel az első kiadás ezen kiadásra nézve is kellő tájékozottságot, s véleményünk nyilvánítására kellő alapot szolgáltat. Hagenbach ezen müve kétségkívül nagy kedvességre találand a németeknél a második kiadásban is. De még kedvesebb olvasmányul szolgáland ez nekünk magyaroknak (természetesen C3ak azon osetben, ha a német nyelvet értjük). Nálunk ugyanis általános a panasz a német tudósok előadása ellen, és valóban nem is mindig alap nélkül. Annyira kiváló szeretettel kedvelik közülök némelyek a dolgoknak elvont theoretikus oldalát, s ezeknek fejtegetésekor néha annyira felemelkednek, hogy maguk is szédelegnek, annyival inkább az olvasó ; vagy azokba annyira elmélyednek, hogy még a szakférfiak előtt is homályossá, érthetlenné, majd ismét a nagy alaposság miatt nagyon is bőbeszédűekké lesznek. Hagenbachban — kivált e müvéről, — alig lehetne a német tudósra ismerni, ha csak azon tiszta vallásos kenetről nem, melylyel ez egész müve be van vonva. 0 maga ugyan az egyháztörténelmi tudománynak mai magaslatán áll, jól ismeri ugy az ujabb és legújabb kor tudományosságának a történelem terén szerzett vívmányait, mint a még függőben levő harcokat, még el nem döntött kérdéseket. De előadásaiban soha nem feledi, hogy az alkalommal nem tudományosan képzett szakférfiak számára ir, sőt nagyon is szem előtt tartja azon közönséget, mely felolvasásait hallgatja illetőleg olvassa. Vagy is neki célja ezen felolvasásai által lehetőleg tiszta s helyes egyháztörténelmi ismereteket közölni olyakkal, kik vallásuk s egyházuk iránt ugyan érdekkel viseltetnek, de arra, hogy ennek fejlődését tudományosan s alaposan tanulmányozzák, se idejük sem képességük. 0 maga ugyan leszáll az egyháztörténelmi kincsek mély aknáiba, de nem kivánja hogy olvasója is megtegye vele e nehéz és sok fáradsággal járó utat, hanem felhozza számukra a talált aranyat, lehetőleg megtisztitottan már minden salaktól. Sőt az aranyon kivül sok érdekes apróságokat, virágokat is hoz ő magával e bányából; a komoly történelmi igazságok közé sok érdekes apró epizodot, adomát vagy életrajzot is besző, hogy efféle nehéz munkához nem szokott közönsége bele ne fáradjon, bele ne unjon a komoly munkába, a hasznost mellett találjon mindég gyönyörködtetőt is. Ugy hogy nincs egyetlen felolvasása is, me-