Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

nem képes népnevelési intézetet felállítani, ezen községekben ily népnevelési intézetek felállítása a közoktatási miniszternek kötelessége, ki ezen kötelességét teljesítendő, az ily iskolákra szükséges kiadásokat a budgettel fogja a ház elé terjeszteni. Tehát azt hiszem, hogy azon esetben, ha az előttem szólott t. képviselőnek szomorú sejtelmei teljesednének, és csakugyan azt kellene tapasztalnunk, hogy népünknek egy része bizonyos számú községekben ezen kötelezettség teljesítésétől vonakodnék, a mely tisztán az ő érdekükben mondatott ki a törvényhozás által, a közoktatási miniszter, bárki legyen is az, ismerve kötelességét, folyamodni fog a házhoz a szükséges rendszabályok életbeléptetéseért ; a jelen pillanatban azonban én részemről egy ily törvényes rendelkezést szükségesnek nem tartok. (Élénk helyeslés.) Madarász József következetlenséget lát e §. és az l-ső §-ban, hol a szülők és gyámok kényszeríttetnek gyermekeik neveltetésére s azért pártolja a móclositványt. Eötvös József báró közoktatási miniszter: Bocsánat, csak egy szóra kérem a t. ház figyelmét. (Halljuk!) Gyöngeségem, hogy nem szeretem, ha következetlenséggel vádolnak és épen azért figyelmessé teszem igen t. képviselő urat, miként föltenni azt, hogy egyes szülék nem fogják föl a nevelésnek szükségét, és feltenni azt, hogy Magyarország községei, azaz: az azokban lakó polgárok többsége nem fogja fel a népnevelés szükségét: ez igen nagy különbség ; (Elénk helyeslés) a mit felfogásom szerint a tapasztalás után az egyesekről nemcsak feltenni lehet, de kell is, azt a községekről, azaz : az egyes községekben lakó hontársaink többségéről föltenni, az én felfogásom szerint nem szabad. (Elénk helyeslés.) Halász Boldizsár azt tartja, hogy maradjon a t.javaslat ugy, a mint van. Ha azon eset adja elő magát, hogy a közoktatási miniszter nem lesz képes azt végrehajtani, majd jelenti ezt az országgyűlés előtt (Zajos helyeslés); de saját népünket ne bélyegezzük meg előre is törvény által. (Élénk általános helyeslés). Pulszky Ferenc: (Eláll.) Hallgattam volna t. ház, ha olyas nem említtetett volna fel, mit felelet nélkül hagyni nem lehet. Én nem vagyok képes, mint Madarász képviselő ur tevé, bizalmatlanságot szavazni a magyar községeknek; ezt semmikép nem tehetem, mert bizom a községek értelmiségében, s azt hiszem, hogy ők igen jól ismerik azon jótéteményt, mi az iskola felállításából reájuk is hárul. (Tetszéz). En bizom a magyar népben, bizom tökéletesen a községekben és ugyanazért nem akarom, hogy a törvényhozás itt speciális rendelkezést tegyen arról, mely határidő alatt kell népiskolát felállítani, vagy sanctiot határozzon, ha a község iskolát nem állit. Azon speciális sanctio, mely itt indítványba hozatott, az, hogy a községek politikai jogaiktól mefosztassanak, — (Schwarcz Gyula: Nem az volt! Fölkiáltások jobbról; De az volt!) Én ugy fogtam fel, az volt az indítvány, hogy a községek ezen politikai jogaiktól megfosztassanak. Egyáltalában nem látom át, mire vonatkozhatnék ezen indítvány, mert a községek, mint olyanok, nem szavaznak, hanem szavaznak az egyének a községekben. De eltérve attól, a politikai jogok megszorilását én részemről soha indítványba nem hozhatnám. Ha a túlsó oldalon képesek erre, tegyék, én mindig a politikai jo^ok kiterjesztését fogom pártolni. Egyébiránt nézetem szerint a sanctio ott van a törvényjavaslat utolsó § ában, mely azt mondja, hogy a miniszter ezen törvénynek végrehajtásával megbizatik. Ha ezzel megbizatik, ez az ö felelőssége alá helyeztetik, ő lesz felelős arról, hogy végrehajtassék a törvény. Ha azt kérdik tőlem, hiszem e, hogy 3 év alatt lesz az országnak minden egyes falujában népiskola a Verchovinától kezdve le a török határig, világosan kimondom, mikép nem hiszem; de hiszem, hogy sok helyütt lesz, és hiszem, hogy nem fog beletelni egy embernyom és azon kutforrásokból, melyeket a törvényjavaslat kijelöl, képesek leszünk megtenni a népnevelés ügyében azt, mit hazafi kötelességünk követel; ugyanazért a szerkezetet a központi bizottság módosítása mellett elfogadom. (Helyeslés). Nyáry Pál: Midőn egy törvényhozás a népnevelésről intézkedik, ha a szigorú kötelezettségre nem hoz is mindjárt büntető törvényt talán legjobb uton jár, mert felteszi a józan észt és az erkölcsi érzetet az egész nemzetben. (Helyeslés.) Schwarcz Gyulától inkább azt várta, hogy a nemzetnek morális érzetéhez fog szólani, és azt fogja mondani, hogy megvárja mindenkitől Magyarországban, hogy ezen törvénynek engedelmeskedjék. (Helyeslés.) De különben is — úgymond — van felelős minisztériumunk. A törvényhozás, midőn törvényt hoz cs annak utolsó pontjában azt mondja: ezen törvény végrehajtásával a miniszter bizatik meg, megbizza a felelős minisztert, kinek kötelessége az ügyről minden évben a parlament elébe jelentést tenni. Ennélfogva a módositványt, mint teljesen fölöslegest, nem pártolja. (Helyeslés.) Nagy Péter szerint ez indítvány elfogadása utat mutatna arra nézve, hogy a községek, mig nem kényszeríttetnek, ne állítsanak iskolát. Madarásznak megjegyzi, hogy nagyobb következetlenséget lát abban, midőn valaki folytonosan appellál a magyar népre, s mégsem hisz annak józan eszében (Hosszas, zajos helyeslés) ; s nem tesz fel róla annyi józan észt, hogy felfogja miként hivatását megoldani, s az európai civilizált népek között helyét elfoglalni csak akkor lesz képes, ha az általános műveltség színvonalára emelkedik. Az indítványt nem pártolja. (Helyeslés.) P a p p Zsigmond: T. ház ! Ha nem lettem volna az ezen javaslat tárgyalásával megbízott bizottságnak tagja, és ha Madarász képviselő ur nem vádolt volna bennünket következetlenséggel, nem szólalnék fel ; de minthogy a következetlenség vádja ugy ér engem, mint