Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

én terjesztettem a ház elébe, az általam a népnevelési ügyben felállított elvekkel ellentétben állt, semmie?etre nem ismerem el, sőt ellenkezőleg állitom, hogy törvény­javaslatom is bármik legyenek annak egyes hiányai, ezen elveknek épen ugy megfelel, mint az, mely a bizottmány által most a ház elébe terjesztetett. Ezen állitásom hosszú bebizonyítása helyett egyszerűen hivatkozom a t. házra, hivatkozom az országra, mely előtt az általam szerkesz­tett s a bizottmány által most módosítva benyújtott tör­vényjavaslat fekszik, s mely, ha minden a törvényjavas­latban tett módosításokat jóváhagy is, soha nem fogja el­ismerni azt, hogy az általam beterjesztett törvényjavaslat az általam felállított elvekkel valaha a legkisebb ellenke­zésben állott volna. (Elénk helyeslés.) Bobory Károly teljes lelkéből elfogadván a törvényjavaslatot: annak életbeléptetését forrón óhajtja. Elnök föltevén a kérdést: a törvényjavaslat álta­lánosságban pártkülönbség nélkül elfogadtatik. Áttérve a részletes tárgyalásra, az 1-ső §-nál 01-gyay Lajos af l be következő módositást: Módositvány a népiskolai közoktatási törvényjavaslat 1-s ő §-á r a nézve. Oly községekben, a hol a szabályok szerinti rendes iskola nem létezik, és a tanulók más községben járni kénytelenek, az egész évre szolgálatba elszegődött gye­rekek ezen kötelezettség alól kivétetnek: azon feltétel mellett, hogy legalább írás-, olvasás- és számolásra vasár­naponkinti tanításukról gondoskodva legyen. Olgyay Lajos, s. k. A szerkezet változatlanul hagyatik. A 3-ik § ban Podmaniczky Frigyes b. e szavakat: „tompa elméjűek" felcserélni óhajtaná e szóval „hülék." Eötvös József b. vallás- és közoktatási mi­niszter szerint a „tompa elméjűek" kifejezés kétértelmű ugyan, de ott áll „avagy lanithátfon." Ajánlja az el­fogadást. A szerkezet elfogadtatik. A 11-ik § t Nagy P éter ellentétben látván lenni a 45-ik § al, következő módositást tesz: „A 11. §-ban a 11-ik sorban e szavak után :a tanítási rendszer és módszer iránt, ez tétessék: „tekintetbe véve a 45. §. rendelkezését." Geduly Lajos a mezőgazdaság tanitását csak ott láija indokoltnak, a hol a mezőgazdaság űzetik is va­lósággal. Ennélfogva e §-t igy óhajtja modósiani: Ali. §-nak 3. g) bekezdése igy álljon : „g) A falusi s azon városi községekben, melyeknek lakossága tulnyomólag mezőgazdasággal foglalkozik, gyakorlati utmutatások a mezei gazdaság, és különösen a kertészet köréből." Bónis Sámuel nem fogadhatja el a módosítást, mert Magyarország leginkább mezőgazdasággal foglal­kozó ország. Elnök föltevén a kérdést, a szerkezet Nagy Péter módosításával elfogadtatik. A 13-ik §-t Tisza Kálmán a 4 ik sor végén lévő ezen szó után „összekötve" igy óhajtja szerkeztetni; „hogy azokban legalább azon tudományok c's leg­alább azon terjedelemben taníttassanak, a melyeknek és aminő terjedelemben tanítása az állami képezdékre nézve ezen törvényben elrendelve van (88. §.), hogy bennök évenkint nyilvános vizsgák tartassanak, mely a közokta­tási miniszter urnák tudomására hozassék ; hogy végre az azokban képzett növendékek számára a 102. és 103. §-ban körülirt vizsgálatoknak megfelelő vizsgák rendez­tessenek." Eötvös József báró cultusminiszter megjegyzi, hogy e törvényjavaslatban benne van az is, hogy a tanfo­lyam legalább 3 évig tart, és hogy legalább 3 tanárra lesz szükség, mert ugyanazon tárgyakat ugyanazon terjede­lemben tanítani — kevesebb, mint 3 tanárral és rövidebb idő, mint 3 év alatt — nem lehet. Zichy Antal előadó azt hiszi, hogy a felekezeti iskoláknak szabadsága csakugyan korlátolva van némileg ezen törvény által, de csak is azok javára.; Bónis Sámuel a tett indítványt legalább a ta­nitók számára nézve elfogadja; különben a törvény ezen jótékony kivételének hasznát nem lehetne venni. Ivánka Imre pártolja Tisza Kálmán indítvá­nyát, mert a feladat az, hogy legyen mentül több jó nép­tanító, és ha ezt el lehetett érni épen azon egyházaknál, melyek e jogukhoz eddig legjobban ragaszkodtak sze­génységük mellett, annálinkább el fog éretni, ha gyáruo­littatnak az állam által. Csanády Sándor meg van győződve, hogy ha a hitfelekezetek anyagi állapota engedné: elfogadnák a tanitók számának meghatározását. Ellenkezőleg lévén a dolog, pártolja Tisza K. indítványát. Zsedényi Ede szerint itt nem az a cél, hogy vájjon 3 tanitó tanit-e, és vájjon 3 évig; hanem az, hogy midőn szigorlatra bocsáttatnak a tanítványok : hogy áll­ják ki a vizsgát. Az eperjesi jogakadémián két évi tan­folyam van, s az itteni tanulók közül az államvizsgán egy sem vettetett vissza, mig a kassaiak közül, kik 4 évig tanultak, hatot vetettek vissza. Elnök feltevén a kérdést először a szerkezetre: az nem fogadtatík el. Kéri azután fölállásra azon képvi­selőket, a kik Tisza Kálmán módositványát elfogadják. A módositvány nagy többséggel elfogadtatik. A 14 és 15. §§-ok észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 23-ik §-nál szót emel Schwarcz Gyula: T. ház! Részemről, meg­vallom, mit sem tartok annyira veszélyesnek, mintha maga a szerkezet nyit réseket a törvény kijátszhatására. A 23 ik §. megszabja, hogy a községek kötelesek népis­kolát felállítani; de nem szabja meg sem a határidőt, melynek lefolyása alatt kötelesek azt megtenni, sem nem gondoskodik a rendszabályokról, melyek a netalán vona­kodó községeket népiskolák állítására kényszerithetnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom