Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

• 22 §. Ellenben ha ezen tanintézetekben a jelen törvény intézkedései meg nem tartatnának, vagy ha a kormány erkölcsi bajoknak jönne tudomására, a tankerületi iskolai tanács utján a vizsgálatot elrendelheti, s annak eredményéhez képest a tanintézetet bezáratja • söt rendkívüli esetben az illető tanintézet működését a vizsgálat lefolyta előtt is felfüggesztheti. V. fejezet. A községi népoktatási tanintézetek. 23. §. Oly helységekben, hol a hitfelekezetek nem tartanak fen a törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kijelölt egyéb esetekben is, a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani. 24. §. Azon iskolák, melyek ekkép a község által álHttatnak, közös tanintézetek, a községi lakosok gyermekei részére, hitfelekezeti különbség nélkül. 25. §. Általában nem tekintetnek ezentúl felekezeti iskoláknak azon tanintézetek, a melyek községi vagyonból és jövedelmekből a község összes tagjai által, felekezeti különbség nélkül tartatnak fen. Azon már fenálló hitfelekezeti iskolákra nézve mindazáltal, a melyek eddigelé a község vagyonából és jövedelmeiből tartatnak fen, szabadságában áll az illető községnek az eddigi gyakorlatot továbbra is íentartani: de ily esetben a segélyezés a különböző hitfelekezeti iskolák közt igazságos irányban osztandó meg, s egy hitfelekezet iskolájától sem vonhatik el, mig a többi hitfelekezetek iskolái irányában is meg nem szüntettetik. 26. §. Különféle felekezetű községekben, ha egye„ felekezetek képesek is a jelen törvény kivánatainak megfelelő népiskolákat tartani fen, de azon meggyőződésre jutnak, hógy közerővel virágzóbb állapotben tarthatnak fen közös iskolát, a melyre az egész község, söt az állam segélyét is igénybe vehetik : a külön felekezeti iskolák közös iskolává alakithatók. Az ekkép egyesitett közös iskola teljesen községi iskolává lesz, melyre a jelen törvény mindazon rendeletei kiterjesztetnek, a melyek a községi iskolákról szólanak. 27. §. Az újonnan építendő iskolaépületek egészséges helyen épültek, szárazak s a gyermekek létszámához mérten (egy teremre 60 gyermeket, s minden gyermekre legalább is 8 — 12 • lábnyi helyet számitva) elegendő számú tágai, világos és könnyen szellőztethető tantér mekkel legyenek ellátva. 28. §. A népiskolai hatóságok, felekezeti, községig megyei és kormányközegek egyaránt kötelesek minden hatáskörükhöz tartozó eszközökkel oda hatni, hogy a már fenálló iskolai épületek is, a mennyiben az előbbi szakaszban emiitett kellékeknek nem felelnek meg, mind a hitfelekezetek, mind a községek által, mihelyt lehetséges, rendre mindenütt az erintett kellékeknek megfelelőleg alakíttassanak át. 29. §. A fiu- és leánygyermekek elkülönözve, s a mennyire lehet, külön termekben oktatandók. 30. §. A község tartozik az iskolát földgömbbel, térképpel, táblákkal, természetrajzi ábrákkal, s minden szükséges és elegendő számú taneszközökkel felszerelni. 31. §. A szegénységüket kimutató gyermekek könyveket és egyéb taneszközöket is ingyan kapnak az iskolától. 32. §. Köteles a község, a szükséges iskolai könyveket és tanszereket évenkint előre beszerezni, s a tanulók között, a tanitók által számadás mellett a szükséghez képest kiosztatni. E könyvek és tanszerek vételára a tandíjjal együtt szedetik be. 33. § A tanitó díjazásáról e törvény értelmében a község gondoskodik. 34. §. Egy tanitó 80 növendéknél többet rendesen nem taníthat Rendkívüli esetekben az illető iskolai felsöség adhat reá engedélyt. 35. §. A községi népiskolák terheit első rendben a község viseli, mely e célra minden kebelbeli vagy hozzátartozó polgárra és birtokosra külön adót vethet ki. Ez adó azonban az egyenes adónak 5%-át nem haladhatja meg-36. §. Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megíélelö hitfelekezeti iskolát tartanak fen, csak annyiban köteleztetnek a községi iskola fentartásához járulni, a mennyiben azon összeg, a melylyel saját hitfelekezeti iskolájuk fentartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adójuk öt százalékát nem meríti ki. 37. §. Oly pusztai vagy majorsági birtokok, melyek külön adóközséget képeznek, de a törvényes kellékeknek megfelelő népiskolával nem bírnak, s ilyennek felállítására a 44. §. értelmében sem kötelezhetők, az illető törvényhatóság által egyik szomszéd községhez csatolandók, s annak iskolaterheit a 35. §. értelmében viselni tartoznak. 38. §. Minden község, mely c törvény értelmében községi iskolát állit fel, köteles, fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, s azt évről-évre lehetőleg szaporítani. 39 §. Ez iskolai alapvagyon gyarapítása végett, mindenütt, a hol a tagosítás és a legelőelkülönités még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fenálló vagy netán felállítandó községi népiskola számára a fel osztandó közös területnek legalább egy század része elkülönittetik. , 40. §. A 35-ik §. értelmében kivetett adó és a 38-ik §. szerint alakított iskolai alapvagyon jövedelme csak községi iskola állítására és fentartására fordittatik. 41. §. A községi birtokrendezésnél, a közös területből a 39. §. rendelete szerint iskolai célokra elkülönített rész jövedelme, a hol községi iskola jelenleg nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő íelekezeti iskola vagy iskolák segélyezésére fordittathatik. Azon esetre, ha ilyen községben utóbb községi iskola állíttatik, e törvény 40. §-a irányadó.