Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

embereink semmi ösztönt nem érezhetnek a tudománynyal foglalkozni és oly életpályára lépni, mely sem anyagi előnyökkel nem kecsegtet, sem a munkásságnak magasb hatáskört nem igér. Mig előhaladtabb nemzeteknél a Iiumbold-, Arago-féle fényes talentumok nagyratörő életterveiknek a tudományos pályát választják, azon remélhetvén legbiztosabban a társadalom magaslataira való eljutásukat, addig nálunk a tehetségesebb embernek, ha Írnokká lesz, még akkor is több kilátása van az életbeni boldogulhatásra, előmenetelre, mint ha alapos tudományú professorrá képezte ki magát. E ferde állapot megszüntetésén dolgozni méltó tárgya lehet oly nemes ambitionak, mint amely önt, miniszter ur, első ifjúsága óta lelkesített és most midőn tér kínálkozik, melyen a közvélemény e tekintetbeni átalakítását initiálhatja, remélem felfogja használni az alkalmat. Tegye ezt, tegye tiszteltté a tudományt és a tudomány tiszteltté teendi a nemzetet. Ballagi Mór. Törvényjavaslat a népiskolai közoktatás tárgyában. (A 25-ös bizottság munkálata.) I. fejezet. A tanítás kötelezettsége és szabadsága. 1. §. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanitványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésökről a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök G-ik évének betöltésétől egéáz a 12-dik, illetőleg 15 ik év betöltéseig, 2. §. Azonban a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket a járásbeli orvos bizonyítására az iskolai szék rövidebb vagy hosszabb iclőre fölmentheti az iskolába járás kötelessége alól. 3. §. Ragályos bajban vagy elmebetegségben szenvedők, avagy tanithatlan tompa elméjűek meg épen kizárandók a nyilvános intézetekből. 4. §. Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja: ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. Es ha az e célra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be, s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is visszatartatnék : a kötelességét ekként teljesitni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első izben 50 krra, 2-od ízben 1 frtra, 3-ad ízben 2 frtra és 4-ik izben 4 frtra büntettessék az iskolai pénz tár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem téri tené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére: akkor az illető iskolai szék erről tegyen a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést, mely aztán az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. 5. §. A mulasztást igazoló esetek a közoktatási miniszter által kiadandó rendeletben állapittatnak meg. 6. §. A szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál, vagy bármi vallású magán és nyilvános intézetekben, úgyszintén más helységben lévő tanintézetben neveltetni. Erről azonban a szülők vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének, és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak. 7. §. A háznál tanult növendékek kötelesek évenkint vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanítói előtt. II. fejezet. A népiskolai tanintézetek köre és állíthatása. 8. §. Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanitóképezdék. 9. §. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák. 10. §. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állithatnak és fentarthatnak a hazában létező hitfelekezetek, a társulatok és egyesek, községek, és az állam: III. fejezet. A hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetek. 11. §. A hitfelekezetek, mindazon községekben, hol hiveik laknak, saját erejekböl tarthatnak főn és állithatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket, az ily tanintézetek felállítására és fentartására hiveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletök által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igényben vehetik, azon intézetekken a tanítókat és tanárokat magok választhatják, azoknak fizetését magok határozhatják meg, a tankönyveket magok szabhatják meg, s a tanítási rendszer és módszer iránt is intézkedhetnek a következő föltételek alatt: 1) hogy iskolai épületeik építésére és átalakítására nézve a jelen törvény 27 és 28 szakaszai rendeleteinek eleget tegyenek; 2) hogy e törvény 29. és 34, továbbá a 133. 144. szakaszait, melyek a fiu- és leánytanulók elkülönzéséről az egy tanító által tanítandó gyermekek számáról, a ta