Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-08 / 45. szám

A. TÁR A „Magyar kölcsönös fosztositó-bank." Rég érezzük szükségét, régóta mozognak abban vezérférfiaink, hogy egyházaink vagyonának biztosítására oly intézetet állítsunk, mely a tiszta kölcsönösség elvére fektetve, csupán az érdeklett felek érdekében működjék; ne tegye egyes tőkepénzesekre nézve nyerészkedés tárgyává a mi szerencsétlenségünket; áldozatunkat csak annyiban vegye igénybe, a mennyiben szerencsétlenséget szenvedett társaink kárpótlása igényli. Félrevonó érdekek és az alakulás nehézségei meggátoltak mindeddig egy ilyen intézet létesítésében. Anynyival nagyobb örömmel értesültünk, hogy a fővárosunkban alakult „Magyar kölcsönös biztositó-bank" cimü intézet tervezete megfelel minden tekintetben a mi szükségeinknek. Megfelel még abban is, hogy vezetése nincs egy kiváltságolt központi testületre bizva, hanem befolyást gyakorolhat arra a társaság minden tagja, olyanszerü alkotmányos elvek szerint, a minők egyházunk kormányzása körül már rég gyakoroltatnak. Hogy olvasóink maguk meggyőződhessenek állításaink valódisága felől, szükségesnek tartjuk megismertetni ez intézet lényegét, — és egyes szaktekintélyek véleményét idézni annak tervezete felett. A „Magyar kölcsönös biztozitó bank" egyesitni törekszik a részvényes és kölcsönös társaságok előnyeit, a mennyiben mindennemű nyereményét tagjai összesége közt osztja fel; a tagok összege garantirozza minden egyesnek lehető kárát: mindamellett egy biztonsági alapot is állit, hogy elkerülje ezáltal az annyira kellemetlen és a kölcsönös intézetek életét próbára tevő dijpótiék-kirovást. Csak is a legnagyobb szerencsétlenség esetében történhetnék meg ennélfogva, hogy tagjaira dijpótlékot rójon, oly messze határoknál, midőn a részvényes társaságok alaptőkéje már rég kimerült volna. A biztonsági alapot részint tagjai által fedezendő 100 forintos részvények, részint az évenkint bennmaradó fölöslegből állítja ki. A részvényeket évenkint sorshúzás szerint fizeti vissza, folyvást emelkedő kamattal, ugy, hogy bármelyik évben kapják vissza az illetők, mindig hasznuk lesz benne. Eme biztonsági alap létesítésével egyszersmind azt is eléri, hogy nem fog csekély összegeket osztani ki nyereményképen, melyek a résztvevő tagokra nézve alig vehetők számba: hanem a csekélyebb nyereményeket a biztonsági alaphoz csatolván, ott növekedik az, a résztvevő tag számára egy tekintélyes összeggé. Ez intézet életbiztosítási ágának is előnyt nyújt az mii tett elv szerinti kezelés, mert minden nyeremény, csupán a kezelési költségeket vonva le, az összes tagok közt oszolván föl, az illető javára benntartatik, s igy hosszabb élet mellett számithatni rá, hogy sokkal többet: két-három annyit, fog nyerni a biztositott, mint a mennyinek diját fizette. Tehát e két pontban vonható össze e társulat alapgondolata : 1. Minden nyereményt az összes tagok közt osztani fel. 2. Csekély osztalékból tőkét növelni az illető tagok részére; ezáltal egyszersmind biztositani az intézetet is, hogy percnyi zavarokban ne szoruljon dijpótlék— kirovásra. • Az intézet igazgatásában is egy oly alkotmányos elvet látunk alkalmazva, melynek alkalmazásáért minden dicséret illeti a tervezőt. Ebben áll: Nem fogja ez intézetet egyetlen központi bizottság vezetni s működése felől saját érdekei szerint intézkedni: hanem minden vidéken, a hol részvényesei lesznek, megannyi bizottmány alakul. E vidéki bizottmányok egyfelől intézik az intézet vidékükre vonatkozó működését, másfelől egy választott tagjuk által részt vesznek az évenkint központban tartandó nagy gyűlésben, mely az Összes bizottmányok képviselőiből fog állani. Az „Ung. Actionár" cimü tekintélyes közgazdászati, pénzügyi és kereskedelmi szaklap oetober 11. számába^ igy nyilatkozik: A „Magyar kölcsönös biztosító-bank" cim alatt alakult meg itt egy kölcsönösségre fektetett biztosító intézet, melynek szerkezete csak most jutván kezeink közé, előbb nem szólhattunk felőle. Jól esik lelkünknek, hogy a sok keserű gáncs után, melyeket a most mult nyár folytán alakult „Columbia" „Ország" és „Slavia" cimü intézetekre szórni kényszerültünk , valahára már egy biztosító intézet tervezetét dicsérhetjük is. „Magyar kölcsönös biztosító-bank" uj és valóban érzett hiányokat tölt be, s nem csupán alapitásvágy indokolja létrejöttét, mint előbb nevezett elődjeiét. — Megnyerőleg hat ránk már az is, hogy a tervezet nincs tele tömve üres és dagályos nagy szavakkal; a minőkhöz rendesen a nyegleség fordul, gyöngeségeinek fedezésére. — Az uj bank alapitói nem Ígérnek óriási, világrenditő újításokat;— beérik egyszerűen azzal, hogy egy külföldi intézetet hazánkba átültessenek, mely ott célszerűnek bizonyult be ; szabályaiban a hires góthai bank szervezetét követik, változásokat azokon csupán a hazai körülmények szempontjából tettek, hogy intézetük teljesen megfeleljen Magyarország viszonyainak.