Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-08 / 45. szám

jon. Ha tehát a törvényjavaslat 9. §-a méltán rosszaltatik azért, hogy az önkormányzatot veszélyezteti, mit mondjunk e módósitásról, mely azt mindenestül és egyenesen feladja? harmadszor : államgazdászati szempontból célszerü-e ugy intézkedni ? A mi országunk vallásra és nemzetiségre nézve vegyes ország és feles számmal vannak oly községek, melyekben 2, 3, 4, só't 5 felekezet is együtt lakik. Gazdaságos és célszörü eljárás volna-e tehát oly vegyes lakosságú helységben 2, 3 felekezeti iskolát segélyezni, mikor a község által felállitandott egyetlen jó közös iskola a lakosság létszáma és az oktatás igényeinek minden tekintetben jobban megfelelne ? Avagy kell-e még több érvet felhoznom, hogy a javaslott módositás helytelen voltát kimutassam ? Hogy felekezeti iskolának kellett és kell létezni, a sötét századok üldöző szelleme szülte oly calamitás, melytől szabadulni annál nehezebb, minél bizonyosabb egyfelől az, hogy a mostoha időkben ez intézmény a szabadsági ügynek nagy szolgálatokat tett, másfelől, hogy a viszonyok, melyek közt az létrejött, részben még ma is fenállnak és igy rögtöni eltöröltetése méltán időelőttinek tűnhetik fel. Ámde ebből nem az következik, hogy az állam évenkint két milliót annak megszilárdítására költsön, aminek eltörlésén dolgozni feladata, hanem az, hogy fordítsa egész erejét azon viszonyok megszüntetésére, melyek a szerencsétlen intézmény fenmaradását még mai nap is szükségesnek mutatják. S ezzel berekeszthetném amiket a törvényjavaslatról még elmondandó valék, haaT. K. javallta módosítások közt még egy pont nem volna, mely szerintem fiz illetők figyelmét nagy mértékben megérdemli. Többször mondatott, hogy számok kormányozzák a világot, és a tapasztalat e mondat minden tekintetbeni igazságát,minden nap bizonyítja; ámde akkor mi, a mint ma állunk, a kormányzásban ugyan nem fogunk egyelőre sokra mehetni, mert nálunk ma még statistikai adatok nyomán megállapított számokra vajmi kevés esetben építhetni. Minthogy tehát T. K. számvetése szerint az 5 illetőleg 8%-es adó, a szükségelt költségeket egyáltalában nem fedezhetné, és számvetése meglehet, hogy talál, ennélfogva mindenesetre helyes lesz egyelőre a tandíj kérdését nem bolygatni és az illető felekezetek és községekre bízni, hogy akarják-e a tandíjfizetést megtartani vagy nem, föltéve, hogy a szegény szülék gyermekei minden esetre ingyen iskoláztatásban részesülendnek. Ballagi Jfíór. Levél a szerkesztöhez. i. Pest, oct. 24. 1868. Sajnosan kell tapasztalnunk azt, hogy politikai gondjaink közt, vajmi keveset, mondhatnám semmit nem fordítunk a társadalmi térre. Legjobbjainkat nemes nevük — a politikai küzdelmek árja ragadja, s ritkán jut eszökbe egyegy nyugodt pillantást vetni a társadalomra, s e társadalomban a népre, melynek neve annyiszor hangoztatik, annak bajaira annak szükségeire, melyeken segíteni lehet, és segíteni kell. Én e tekintetben különc vagyok, s ha bár készségesen ismerem is el hogy a politikai jogok nagy fontossággal bírnak a népéletre, különcségem egész az eretnekségig ragad, s azt merem állitani, hogy nincs példa reá a történelemben, hogy egy-egy népet tisztán a politikai institutiok tettek nagygyá, gazdaggá, művelté, s állítani bátorkodom hogy igen is ott, hol a népben az életelemek, mind a kitartó munkaképesség, az értelem, a takarékossági hajlam s az ezzel járó erkölcsi emelkedettség, s mindez erények függelékei nem hiányzottak, sőt ezek képezték a népjellem alapjait, ott igen is, de csak is ott a szabad institutiok csudákat műveltek, ott a szabad alkotmány a valódi nagyság tényezője volt. De a hol ellenkezőleg az előszámláltam tulajdonok, hiányzottak, hiába szedték elő a status bölcsek ragyogó theoriáikat, nem volt áldás munkájukon, maradt minden a régiben, a tudatlauság és szegénység, restség és hanyatlás és erkölcsi sülyedtség versenyeztek első helyért a nemzet életében. Könnyű volna példákat hoznom elő a legújabb időkig felmenőket, a szebbnél szebb, constitutiok ephemér életéről, s az e constitutiokkal boldogított nép erkölcsi s anyagi pangásáról. 89*