Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-25 / 43. szám

közgyűlések egyoldalú érintkezéseinél kimerítőbb en megismerkedni. bb) minden a theologiába s annak segédtudományaiba vágó tárgyak felett nézeteiket s főképen a gyakorlati lelkipásztorkodás terén szerzett tapasztalataikat egymással kicserélve, folyó szakolvasmányaik gyümölcseit s esetleg saját müveiket is egymással közölve egymásra általában szellemi tekintetben ébresztőleg, gazda gitólag s különösen hivatásuk felfogásában nemesitöleg hatni; b) a szakirodalom oly termékeinek különösen, melyeknek ára az egyesek erejét felülmúlja, közös erővel eszközlendö megszerzése s egy a tagok szabad használatára álló theologiai könyvtárrá leendő gyűjtése által ; c) (ha a tagok száma engedi) oly, különösen az egymáshoz közelebb lakó tagtársakból csoportosuló kisebb körök alakítása által, melyek egyrészt a szaklapok 8 folyóiratok köröztetését könnyitik, másrészt a közös évi értekezleten kivül (tán az uri sz. vacsorával való közös élés céljából is) koronkint, már inkább családias színezettel összegyűlvén az önképzésbe némi rendszert hozó s az egyleti értekezletre némileg előkészítő (a 8 és 9. §-ban körülirt) szakosztályokat képezik. II. A leik. egylet viszonya az egyházhoz. 3. §. A leik. egylet tudományos jelleménél fogva egyházközügyi esetekkel, mint a melyeknek megvitatása a közgyűlések teendőjéhez tartozik, csak annyiban foglalkozhatik, a mennyiben azok az elvont elmélet tárgyát képezik; egyházi jelleménél fogva azonban az egylet magát az illető superintendens felügyelete — illetőleg pártfogása alá helyezi s vele és általa az egyházzal jegyzökönyveinek tudomásvétel céljából évenkint való beterjesztése által kapcsolatban kiván maradni. III. A leik. egylet szervezete. 4. §. A leik. egylet tagjává lehet minden rendes-, helyettes- és segédlelkész, theol. tanár és a hitjelölti vizsgát letett tanuló, ki belépti óhajtását az elnöknek bejelenti s az alapszabályok megtartását azok aláírásával fogadja ; a kilépés mindenkor szabad. 5. §. Mihelyt kilenc tag jelentkezik, az egylet megalakul. 6. § A leik. egylet nem szorítkozik egy-egy esperesség határaira. 7. §. Minden tag az egylet céljait megközelítő ügy- s az egymás véleményét kölcsönösen tisztelő békeszeretet ugy is minden belépőről föltétetvén, tartozik a) az évi összejövetelben, ha csak hivatalos teendőktől gátolva nincs, megjelenni s abban annak elnöki bezártáig résztvenni, elmaradás esetében pedig magát egy tagtárs által a folyó ülésen vagy ha az lehető nem volna, a rákövetkező értekezletig mindenesetre az elnöknél írásban igazolni; ki az ebbeli mulasztást az értekezletnek egyszeri figyelmeztetésére se pótolná, kilépettnek tekintetik ; b) minden értekezleten egy, a 8 és 9. §. figyelembevételével szabadon választott szakmunkának átolvasásáról, annak tartalmát, irányát s a tanulmányozóra tett hatását röviden jellemezve, számot adni; c) az egyleti pénztárba mindenkor az értekezlet alkalmával vagy ettől számítandó két hét alatt évenkint 1 frt 50 krt befizetni; d) a használatban volt egyleti müveket a könyvtárnok — vagy a megjelelt tagtársaknak a kitűzött időre pontosan átszolgáltatni. 8. §. Az egylet figyelmének tárgya általában a theol. tudományok egész mezeje, és pedig mind az értekezleti, mind az olvasási anyag könnyebb átnézhetése s rendszeresebb kiszemelhetése céljából különösen a következő szokásos négy szakaszokban, u. m. I. a magyarázati (exegetica) theologiában a biblia, héber- és hellennyelv, régiségtan, földrajz, physica sacra, isagogica, critica, hermeneutica, forditásügy, szótárak, commentárok, térképek s rajzok 5 II. a történelmi (historica) theologiában: az általános vallástörténelem, a theokratia története, Jézus élete, ker. egyháztörtenelem, symbolumok története, dogma történet, egyházi statistica, egyházi időszaki iratok; III. a rendszeres (systematica) theologiában a dogmatica, morál, polemica, a segédtudományokból: physicai és physiologiai anthropologia, lélektan, metaphysica, vallásphilosophia, philosophia történelme. IV* a

gyakorlati (practica) theologiában a cultusügy) liturgica, agenda, énekeskönyv és egyházi zene, egyházi cselekvények, sacramentaliák, egyházközségvezetés, cura és prudentia pastoralis, bel- és külmissio, egyházi társulatügy, egyh. közjog és közigazgatás tana, paedagogica, socialis viszonyok ismerete, medicina pastoralis, egyházi építészet stb. 9. §. Az egyes körök (a 2. §. c. pontjának életbeléptét föltéve) az előbbi §-ban érintett 4 szakaszra nézve évenkint felváltva osztályt (sectió-t) képeznek annyiban, hogy a szakaszokra a tüzetes szakolvasmányok megválasztásánál s társas érintkezéseknél az egyes osztályok tagjai szintúgy, mint netalán egyes referádák kiosztásánál az értekezlet az illető év folytán különös tekintettel levén, igy a theologiának egész rendszere — legalább annak egyes főbb ágaiban ne csak az évi értekezleten az egylet összege által képviselve, hanem egyúttal az egyes körök által is minden négy év leforgása alatt egyszer érintve legyen. 10. §. A hol a tagok száma s a helyrajzi viszonyok megengedik, célszerű, hogy az exegeticai, históriai, systematicai és practicai theologiai osztályoknak megfelelőleg 4 kör legyen; a hol több vagy jkevesebb van, az összhangzat a tagok közmegegyezése folytán állittassék helyre, csakhogy aztán a tagok a felvett sorban váltakozzanak az osztályok képviseletében. 11. §. Az egyes körök közös olvasásának s találkozásainak szervezése kebelbeli tárgyaikra hagyatik;