Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-18 / 42. szám

jura számított alapítványra való fölvételnél az unghi ifjakra fordíttatni, s hogy a tápoldai fölvételeknél az e.megye képviseltethessék, — annak idejéül nem a közvizsgák utolsó, — hanem második napját kívánná kitüzetni. Az elsőre nézve az unghi e.megye iránti tiszteletből tartózkodunk nevet adni a hangnak — melylyel ezen ovások ismételtettek, csak azt volnánk bátrak kérdezni: vájjon jogosan indokolt - s ildomos volt e azon ismételt ovás oly hangon az e.kerülethez — azon e.kerülethez — mely az érintett ovások ellenében mindannyiszor világos jogokra, s gyakorlatra hivatkozott, s melynek mint az e.megyék összes képviseletét képező felsőbb hatósági testületnek soha nem lehet érdekében az e.megyék autonomicus jogkörét korlátolólag érinteni. — A másik tárgyra — t. i. a tápoldai fölvételre nézve. — Nem tudhatjuk — mi előjogon alapul a tisztelt e.megye e kivánata, — ha csak azon nem: hogy b. e Horváth Mária — ki különben is jótékonyságának bőség-szaruját oly mérvben önté ki az unghi e.megyére, — minél többet maga sem óhajthatott — nem a Granges partjain, hanem történetesen Unghmegyében született, élt, és halt meg. — A b. e. alapitónö, végrendelete IV. pontja alatt '20 j ó e rkölcsü s lelkészi hivatalra készülő, szegény, árva ifjút kiván a tápintézetbe, — alapítványára fölvétetni születésre való tekintet nélkül, — tehát nem tekintve arra sem, hogy valamely itju Unghban született légyen. — Ehez nem kel! semmi commentár. — Az intézet édes mindnyájunké — nincs belőle Unghmegye sem kizárva ; s a szegény árva ifjak gyámolitásának szánt kötelességét bár hol születtek légyen is, tegyük elébe előjogainknak, még ha volnának is. — Ez volt világos akarata — mint végrendeletéből kitetszik a b. e. alapitónőnek is. — Az e.kerület — mellőzve a tisztelt e.megye követelését — a tápoldai fölvétel módjára, s annak idejére nézve — már csak azon oknál iogva is, mert a fölvétel legnagyobb részben a közvizsgák végeredményétől föitételeztetik, — az eddigi gyakorlat mellett marad. Az alsó-zempléni e.megye igen üdvös indítványa folytán, az e.kerület fölhivandónak határozta, a körebeli megyei bizottmányokat: hogy, miután államkormányzati tekintetben az iskolák egészségügyének ismerése és nyilvántartása elmulhatlan szükségesség: addig is mig a közegészségi ügyben országos berendezés történnék : a megyei főorvosok célszerű intézkedések tételére köteleztessenek. A gyűlési közönség — ugy a s.-a.-újhelyi egyház, mint annak lelkes főgondnoka. — Dokús József ur s általában több egyes tagjai által — folytonosan a legszívesebb magyar vendégszeretettel árasztatott el. — Fogadják érte őszinte, hálás köszönetünket! Felföldi. V EGYE S. Deák Ferenc beszéde a kath. vegyes tanácskozmányon sept, 30-án. Örömmel, tisztelettel üdvözlöm egyházunk főpapjai nak azon szent szándékát, hogy hazánkban a római katholica egyház autonómiáját igyekeznek létesíteni. Az egyház főpásztorai vették, magas hivatásukhoz képest, kezeikbe a kezdeményezést; az autonomia tervezetéről részletes javaslatot készitettek, s azt most e tanácskozmány elé terjesztve, hogy e fontos tárgy feletti nézeteinket mi is előadhassuk. Megtiszteltetésnek tekintem én saját személyemre nézve, hogy e tanácskozmánymeghivattam, s a főméltóságu herceg prímásnak e meghívásért köszönetet mondok, és az által vélem leginkább viszonozhatni a bizalmat és megtiszteltetést, ha tartózkodás nélkül mondom el teljes őszinteséggel nézeteimet. Vallásunk alapelve a szeretet. Krisztus vallása a szeretet vallása, s e szent elvhez hűtlenek soha és senki irányában nem lehetünk. Mi, hazánk római katholikus vallású polgárai, egyháziak ugy, mint világiak, nem akarha.juk, hogy egyházunk más egyházak felett hatalmat gyakoroljon; mi másokat elnyomni nem akarunk, nem akarjuk, hogy az állam minket más egyházak fölé emeljen s kiválóiag pártoljon; de azt sem akarjuk, hogy gyámkodjék egyházi ügyeink felett, azokat saját hatalmával intézze, s minket gyámkodása mellett azok törvényszerű rendezésében hatalmával gátoljon. Mi az államtól csak az oltalmat kívánjuk, melyet az államban létező minden hitfeiekezet joggal kívánhat. Tiszteletben tartjuk az állam törvényes hatalmát, de egyházunk ügyeinek szervezésére és vezetésére nézve szabadságot és egyenjogúságot kívánunk, és független önállást. Ebből áll a római katholica egyház autonomiája, melyhez jogunk van, s melyet elérni törekszünk. E fontos célnak elérése s megszilárdítása egyesült erőt kiván, s kölcsönös türelemmel es keresztényi szeretettel párosult közreműködését egyháziaknak és világiaknak. Isten oltalmazzon attól, hogy a katholica egyház világi és egyházi tagjai között e fontos és szükséges tárgyban szakadás támadjon ; veszélyes volna ez mind az egyházra, mind a hazára nézve. Es épen azért, hogy ily szakadásnak még lehetősége is megelőztessék, különös óvatosságot kívánnak már az első lépések, melyeknél leginkább a könnyen keletkezhető bizalmatlanságot kell kerülnünk. Korunknak, fájdalom, sajátságos szomorú jellege a gyanakodás és gyanúsítás, s ez hazánkban is gyakran előfordul. Ismeretlen s nem értett vagy félreértett dolgok iránt könnyen támad gyanú az emberek kebelében. —- Ennek folytán még a legjobb szándék is gyanúsítva lesz, s ez a várt gyümölcsöt már virágában elhervasztja. — Óvakodjunk a lehetőségig ettől, hogy a viszálykodást károssá ne tegye, a mitől annyit remélünk, s ne jöhessen idő, midőn mind az egyházi, mind a világi katholikusok megbánhatnák a kérdés megindítását. A katholica autonomia tettleges létesítése még uj eszme hazánkban, melyet részleteiben és következései ben sokan nem is értenek, ugyanazért igyekeznünk kell, hogy annak megállapítása minden bizalmatlanság és gyanú kizárásával jöjjön létre. A katholica autonomia az egész kath. egyházat illeti. A római katholica egyház pedig a r. kath. vallást követő egyháziak és világiak összesége. Ezen összeségnek van joga az autonomiát megállapítani s annak jogait gyakorolni, ma, miután egész összeségében nem teljesítheti, képviselet által keli gyakorolnia. A kath. egyház ezen összegének tulnyomólag nagyobb részét kétségtelenül a világiak teszik. Nem kívánhatjuk ugyan, hogy az összes egyházat illető ügyek vezetésében az egyházi rend csupán csak számaránya szerint birjon befolyással; de azon kívánat, hogy minden ily ügyeknél a képviseletben a világiak legyenek tulnyomólag képviselve, méltányos és igazságos, s ezt az eszmét maga a mélyen tisztelt püspöki kar is követte javaslatában. Mi, kik e tanácskozmányon együtt vagyunk, csak véleményt mondhatunk, de nem vagyunk jogosítva, magunkat a katholica egyház képviselőinek tekinteni, s annak nevében határozólag felszólalni.