Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-09-13 / 37. szám
est. more gallico compingi, partim vero in chartam pergamenam. Notissimum est horum bibliorum exempla 2^84. Cassoviae, ita jubente Episcopo Agriensi, Comite Erdődi fuisse ademta anno 1719. VideHistória ecelesiastiea reform, in Hungaria Lampii pagina 533. Hi libri, magnam partém Agriam fuere devecti, quos sub eustodia sua habebat Praepositus maior Ecclesiae D« Foglár. Hoc praeposito mortuo, is, qui hodie Episcopus Agriensis est, Comes Barkotzi, dicitur magnam partém librorum horum ad aedes suas deportari jussisse, atque in area episcopali die 1-ma Novembris anno 1754. idest:in Festő omnium sanctorum, hos libros omnium sanctorum ben Arany Jánosnak Pestre s Szabó Károlynak Kolozsvárra táviratilag küldték meg szives üdvözletöket. Fogadják derék tanitvánj^aink s barátaink iskolánk iránt tanusitott érdekeltségükért, ajándékokért a nagy közönség előtt is kifejezett köszönetünket. Ádám Gerzson, m. k. lyc. igazgató. Örömmel tétetik közhírré, hogy az eperjesi ág. hitv. evang. magyar-német egyháznak a 45 éven át fáradhatlan buzgó leánytanitójának t. Schmidt András urnák hivataláróli visszavonulása által üresedésbe jött felsőbb comburi jussisse! Dum autem in ignem seu rogum con- leánytanitói állomást, tiszt. Stettner Gyula ur szeméjicerentur: multorum tabulae decerptae fuere: qualis est lyébenszerencsésen betölteni sikerült, ki is tanulmányait a ViüPn ptinm Has tahnlas nonnnllí ndstnntínm nro se soproni theol. intézetben, nemkülönben a bécsi és jenai egyetemeken bevégezvén, hazánk és Bécs előkelőbb házaiban, gr. Waldeck Frigyes ő m. és néhai Zatzger Miksa Hugó nagykereskedő uraknál mint magánnevelő és ujabb időben IV2 évig a soproni ev. egyházban mint segédlelkész működött, a f. é. aug. 9-én tartatott egyházi közgyűlésen leánytanitóul megválasztatván, körünkbe jöve, a tanítást, a beállt 1868 /9 iki tanévben tettleg meg is kezdette. haec etiam Has tabulas, nonnulli adstantium pro se tollebant. Inter caeteros spectatores tam tristia tragoediae, adfuerat etiam incola dersiensis, qui inter gemitus et suspiria, duorum bibliorum tabula3 austulit, atque in sinum abscondebat domumque Agria redux, Pastori ecclesiae Rever. Do. Sárkány, inter lacrymas cum enarratione ríi gestae tradebat: alteram vero tabulam pro se, memorue caussa conservavit. Cum autem proximis his diebus, Miy idest: diebus 21 — 24 Dersini fuissem, ille Pastor ec^esiae D. Sárkány et vidua Incolae illius dersiensis, am enarratione históriáé huius mihi dono dederunt. Has go tabulas taraquam Martyres, in tumulum Bibliothíae nostrae publicae, condere volui. Loquantur hae exuae, pro verbo Dei: mori nescio. 1 Pet, 1, 23. Anno 158. kai. Junii; Stepharius Hatvani,Bibliothecae praefectus.. p. Debrecen, sept. 3. 1868. üflC K ref. s. lelkész. Az eperjesi ág. hitv. egyház elöljárósága nevében közli Mikolik Gyula,*) egyh - jegyző. Nagy-Körös aug. 12. 1868. Azon ifjak, k tiz évvel ezelőtt tanintézetünkben érettségi vizsgát tcek, f. hó 9-dikén, fogadásukhoz hü ven összejöttek. Batságos találkozásuk közben kegy eletöknek is szép tabizonyságát adták, amennyiben könyvtárunk részéri 12 egyszáztizenkét forintot s 3 darab császári anyt ajándékozának. Egykori derék tanítványaink ezek : Dr. Buzcay Gyula pesti orvos, Dömény István békési jegyző, Inöiör László ügyvéd P Poon Hev. SzolnokmegyébeiDr. Hajnal Albert k„ ládányi orvos Békésm. Farkas Mzs helybeli közbirtokos, Kóti József pesti ügy véd, Hagási Károly paksi ügyvéd Tolnám. — Lauko Károly kkeméti evang. lelkész Pestm — Mészöly Péter sárbcrdi birtokos Fehérm. Puky Gyula, abaujmegyei tvszéülnök Kassán, — Szolika Emil közbirtokos Szécséien Nógrádm. Dr. Scholtz Gusztáv pesti gyógyszeré és Turgonyi Lajos mezőtúri ref. lelkész Hev. Szolrm. 8 nem jelent meg; egy meghalt. — Ily iíjak [tó dicsekedés tárgyai intézetünknek, a hazának s anberiségnek !! 1 Hálájokat nemcsak tanintézetünk iránt tanuk, hanem kimutatták azt egykori tanáraik iránt is, a meri-GYÁSZHÍR. Vfröce, (Nógrádmegye) sept. 8. 1868. „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az urnák dolgait " Zsolt. 118, 17. vers Ezen alapigét vette fel a drégel-palánki reform, egyházmegye esperese nt. Kovács Sebestényi József, s ipoly-pásztohai lelkész ur, nyugalmazott esperes, s diósjenei lelkész már néhai nt. Nagy Mihály temettetése alkalmával; me'y gyászünnepéiyt „z özvegy méltó keserve, a már önálló 5 élő gyermek, s szép számú unokák ; késő korra jutott testvérek érzékeny elkeseredése; a távol vidékekről megjelent nagyszámú tisztelgők ; s végre a népes gyülekezet tömeges megjelenése, s ennek buzgó éneke fölmagasitották. Elmondá szónok lelkész: mikép élhet halála után az, ki hirdeti az urnák doigait. Tanítás után, a gyász udvaron perőcsényi lelkész t. Környei Imre ur igen szép szavakkal szerkesztett buzgó imát mondott, melynek utánmondására fölhítta a haza, vallás és család érdekében fáradni nem tudó munkás nagy számú megtisztelőit. Ott nyugszik a boldogult a diósjenei reform, egyházközség uj temetőjében még csak egyedül, melyet fölszentelt — mit éltében igen kedves beszédével nem tehetett — halhatatlan jó lelke porboritékával; oda fogják a volt kegyes egyházi szónokot követni tisztelve szerető hallgatói; kik a mint éltében egytől-egyig tisztelték: ugy most együttesen megsiratták. Született a boldogult barsmegyei Szódó helységben vagyonos nemes szüléktől 1793-iki sept. 7-én. Tanult *) A hazai lapok t. szerkesztőségei tisztelettel kéretnek, e tudósítást lapjaik napi hirei közé fölvenni.
