Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-09-06 / 36. szám
Mit is akarunk a közoktatás és nevelés által elérni ? Bizonyára nem mást, mint, hogy minden ember eszét és szivét lehetőleg az igazra, jóra és szépre irányozván és ez irányban való munkás cselekvőségre ösztönözvén, oly erkölcsi közállapotot teremtsünk, mely a társaságnak sokoldalú feladatai megoldását leginkább lehetővé tegye, hogy egyéni és családi életünkben, tudományos, művészi és iparüzleti érintkezéseinkben az emberi méltóság kifejlődve, kölcsönösen tisztelve és becsületben tartva legyen és ennek folytán „minden ember legyen ember4 4 ' és — nálunk „magyar \u Azt kérdjük már most, az egyháznak, mint ilyennek, van-e valami különös indoka és érdeke, hogy e közoktatási és nevelési programmot kiváló előszeretettel valósítsa? Épen nem mondhatjuk. Az egyház, mint ilyen, a polgári foglalatosságok különböző ágait többnyire nem ismeri, azokkal nem gondol; az emberi tudományok is tapasztalat szerint, inkább az egyház folytonos akadályozása ellenére, mint általa előmozdítva fejlődtek. A nevelés- és közoktatásnak nem utolsó feladata, hogy a vadsággal járó ridegséget. az előítéletek szülte különködést az emberek közt megszüntesse, s ezek folytán a társas együttlét föltételeit szaporitsa, a kötelékeket, melyek embert emberhez fűznek, erősítse, szóval egyesítsen; az egyház pedig (nem a vallás) kizárólagos természeténél fogva ember és ember közt válaszfalakat húz, különít, és végre Köztapasztalat, hogy minden zártkörű testület kizárólagos érdekei tekintetéből az értelmiség föltétlen terjedését, a tömegek minden oldalú felvilágosítását érdeke ellen valónak tartván, azt inkább hátrálni, mint előmozdítani törekszik. Oly vallásfelekezeti egyház tehát, mely a közönségtől különvált érdekű testületet képez, a közmi velődésnek, ha hatalmában áll, nem annyira a közönség mint inkább maga érdekeinek kedvező irányt iparkodik adni, mi igen gyakran ugy tűnik fel, mint ha a tanítást inkább arra használnák, hogy butítson, mint, hogy felvilágosítson és mintha csak azért ragaszkodnának annyira e teherrel járó igazi közteendöhez, nehogy mások kezében céljának megfelelőleg közfelvilágosodást eszközöljön. t Azt mondjuk-e tehát, hogy az egyház szolgái a közoktatás és nevelés ügyébe per absolute ne avatkozzanak ? Isten mentsen! „Szabadság mindenben mindenkinek :4 4 ez a társadalmi viszonyoknak általában, s igy a nevelés- és közoktatás ügyének is legbiztossabb alapja; de természetesen csak ugy és akkor az, ha minden felszabadított hatáskör bölcs törvények által ugy szabályoztatik, hogy más hatáskörét ne zavarja és általa a társadalom egyetemes érdeke, a közjó nemcsak ne veszélyeztessék, hanem gyarapittassék. Ha már most, a fejtegetettek után, az előttünk fekvő munkálatot bonckés alá vesszük, nem lesz nehéz az okokat felmutatni, melyeknél fogva mi, kik a kormány működésének föltétlen magasztaléi valamint soha nem voltunk, ugy most sem vagyunk, ez alkalommal mégis a kormány kezdeményezését kiváló örömmel üdvözölhetni hittük. Már maga az, hogy Eötvös a közoktatás ügyének teljes rendezését a kormányok változó arbitriuma, alól kivenni és a törvényhozás tárgyává tenni kívánja, teljes elismerésünket érdemli meg. — Hol a közoktatási ügy kormánvrendeletek által vezettetik, ami alkotmányos országokban szintúgy történik, mint absolut kormányok alatt, az oktatási rendszerek, iskolaszervezések örökös változtatásai napi renden lévén, semmiféle tanirány szilárd megállapodást, nem nyerhet; pedig sehol a sok experimentálásnak oly szomoritó eredményeit nem tapasztalhatni, mint a közoktatás terén. Itt minden attól függ, hogy a gyermek, amely irányban megkezdte tanulói pályáját, azon irányban vezettessék mind végig. Minden változás legyen az akár a. legjobbra is, azon nemzedékre nézve, melyet épen tanpályájának közepette talál, felszám lál -hatatlan hátrányokkal jár, és csakis azon előnyök tekintetéből engedhető meg, melyeket a következő nemzedékekre nézve biztos kilátásba tesz. Az iskolaügynek országos törvény általi rendezése tehát, a mennyiben korszerű és hoszabb időre való megállapodást biztosit, minden esetre üdvös következményű lesz. A másik, amit legközelebb kiemelendőnek tartunk, hogy Eötvös nem kezdi a ház építését, k la Thun, a tetőnél, felső és középiskolák renclezé-71 *
