Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-06 / 36. szám

Mit is akarunk a közoktatás és nevelés által elérni ? Bizonyára nem mást, mint, hogy minden ember eszét és szivét lehetőleg az igazra, jóra és szépre irányozván és ez irányban való munkás cselekvőségre ösztönözvén, oly erkölcsi közálla­potot teremtsünk, mely a társaságnak sokoldalú feladatai megoldását leginkább lehetővé tegye, hogy egyéni és családi életünkben, tudományos, művészi és iparüzleti érintkezéseinkben az em­beri méltóság kifejlődve, kölcsönösen tisztelve és becsületben tartva legyen és ennek folytán „minden ember legyen ember4 4 ' és — nálunk „magyar \u Azt kérdjük már most, az egyháznak, mint ilyennek, van-e valami különös indoka és érdeke, hogy e közoktatási és nevelési programmot ki­váló előszeretettel valósítsa? Épen nem mondhatjuk. Az egyház, mint ilyen, a polgári foglalatosságok különböző ágait többnyire nem ismeri, azokkal nem gondol; az emberi tudományok is tapasztalat szerint, inkább az egyház folytonos akadályozása ellenére, mint általa előmozdítva fejlődtek. A nevelés- és közoktatásnak nem utolsó fel­adata, hogy a vadsággal járó ridegséget. az elő­ítéletek szülte különködést az emberek közt meg­szüntesse, s ezek folytán a társas együttlét fölté­teleit szaporitsa, a kötelékeket, melyek embert emberhez fűznek, erősítse, szóval egyesítsen; az egyház pedig (nem a vallás) kizárólagos ter­mészeténél fogva ember és ember közt válasz­falakat húz, különít, és végre Köztapasztalat, hogy minden zártkörű testü­let kizárólagos érdekei tekintetéből az értelmiség föltétlen terjedését, a tömegek minden oldalú fel­világosítását érdeke ellen valónak tartván, azt inkább hátrálni, mint előmozdítani törekszik. Oly vallásfelekezeti egyház tehát, mely a közön­ségtől különvált érdekű testületet képez, a köz­mi velődésnek, ha hatalmában áll, nem annyira a közönség mint inkább maga érdekeinek kedvező irányt iparkodik adni, mi igen gyakran ugy tű­nik fel, mint ha a tanítást inkább arra használ­nák, hogy butítson, mint, hogy felvilágosítson és mintha csak azért ragaszkodnának annyira e te­herrel járó igazi közteendöhez, nehogy mások kezében céljának megfelelőleg közfelvilágosodást eszközöljön. t Azt mondjuk-e tehát, hogy az egyház szol­gái a közoktatás és nevelés ügyébe per absolute ne avatkozzanak ? Isten mentsen! „Szabadság mindenben mindenkinek :4 4 ez a társadalmi vi­szonyoknak általában, s igy a nevelés- és köz­oktatás ügyének is legbiztossabb alapja; de ter­mészetesen csak ugy és akkor az, ha minden fel­szabadított hatáskör bölcs törvények által ugy szabályoztatik, hogy más hatáskörét ne zavarja és általa a társadalom egyetemes érdeke, a közjó nemcsak ne veszélyeztessék, hanem gyarapit­tassék. Ha már most, a fejtegetettek után, az előt­tünk fekvő munkálatot bonckés alá vesszük, nem lesz nehéz az okokat felmutatni, melyeknél fogva mi, kik a kormány működésének föltétlen ma­gasztaléi valamint soha nem voltunk, ugy most sem vagyunk, ez alkalommal mégis a kormány kezdeményezését kiváló örömmel üdvözölhetni hittük. Már maga az, hogy Eötvös a közoktatás ügyének teljes rendezését a kormányok változó arbitriuma, alól kivenni és a törvényhozás tár­gyává tenni kívánja, teljes elismerésünket ér­demli meg. — Hol a közoktatási ügy kormánv­rendeletek által vezettetik, ami alkotmányos or­szágokban szintúgy történik, mint absolut kor­mányok alatt, az oktatási rendszerek, iskola­szervezések örökös változtatásai napi renden lé­vén, semmiféle tanirány szilárd megállapodást, nem nyerhet; pedig sehol a sok experimentálás­nak oly szomoritó eredményeit nem tapasztal­hatni, mint a közoktatás terén. Itt minden attól függ, hogy a gyermek, amely irányban meg­kezdte tanulói pályáját, azon irányban vezettessék mind végig. Minden változás legyen az akár a. legjobbra is, azon nemzedékre nézve, melyet épen tanpályájának közepette talál, felszám lál -hatatlan hátrányokkal jár, és csakis azon elő­nyök tekintetéből engedhető meg, melyeket a következő nemzedékekre nézve biztos kilá­tásba tesz. Az iskolaügynek országos törvény általi rendezése tehát, a mennyiben korszerű és hoszabb időre való megállapodást biztosit, min­den esetre üdvös következményű lesz. A másik, amit legközelebb kiemelendőnek tartunk, hogy Eötvös nem kezdi a ház építését, k la Thun, a tetőnél, felső és középiskolák renclezé-71 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom