Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-30 / 35. szám
3. Ösztöndijt nyertek: Andor a. Erdős Károly V-ik gymn. 15 frt, — Borsi a. Szabó Bálint V. gymn. 35 frt, — Csehszombathi a. Germáni Lajos II. g. 89 frt 50 kr, — Kolner-Jéger a. Tőzsér Sándor V. és Sinka Ferenc IV. g. 10-10 frt = 20 frt, — Kotnlóssy Dániel a. Fülöp András V. g. 6 frt, — Kovács Sándor a. Elekes Ferenc VI. g. 30 frt, — N.-Szalontai e.megye a. Tar Gábor V, Sinka Ferenc IV, Balog József IV, Bondár Miklós II. g. fejenkint 7 frt 50 kr = 30 frt, — Tóthpápai a. Tőzsér Sándor V, g. 10 frt, — Töltési a. Takács József I. g. 35 frt, — Szombati-Vörösmarti a. Bőr János és Orosz István VI. g. fejenkint 25 frt = 50 frt, — Váradi-Aszalai a. Gönczy József III, Csorna Sándor II. g. 30 frt, Kis Lajos II. g. 25 frt, Erdélyi Istv. VI. g. Porcsics Mih. II, Kolbenhayer Gyula, Somogyi Zoltán I. g. Gulyás Mihály, Király Ferenc III elemi 20 frt, Medgyesi Ferenc IV. g. Balog János III, Dalmi József II. g. 15 frt, Madár István, Kis István Il-ik elem. 15 frt, Horváth József, Péntek Ferenc III. el. 10 frt, együtt a 16 tanuló vegyes küldöttség határozatából félévenkint nyert 300 — 300 frt = 600 frt. Keal iskolai Csanak a. Schenk Leó 2, Szakái János 1, Vida József 1 és Makó Lajos 1 együtt öt darab aranyat nyertek. A Kendeffy al. 80 frt, Budai-Ercsey Klára a. 3 frt erejeig jutalomkönyvek vásároltattak, s a közvizsgák végén mindenik tanintézetben az osztályok meg nem jutalmazott kitünőbbjei ezeket ajándékul és szorgalmok emlékéül nyerték. A Csanak a. nyomán 10 főiskolai tanuló ingyenoktatásban részesül a helybeli zenedében. A fentebbiek nyomán tehát kitűnik miszerint a tápintézeti költségen felül, melyekről az idevonatkozó számadás berekesztése után számolok, a kezem alatti pálya, ösztön- és jutalomalapokból a közelebbi iskolai évben 2824 frt 50 kr és öt db arany adatott ki. Isten velünk ! Az ég áldása legyen e főtanoda kegyes és buzgó adakozóin ! A b. e. bőkezű alapítók porai nyugodjanak békében !! Legyen megáldva a köz édesanya, a kedves magyar haza — az összes protestáns anyaszentegyház,!! ennek veteményes kertjei az iskolák virágozzanak mindenütt minden helyeken — mind az időknek végeiglen. írtam : Debrecenben, aug. 22. 1868. Varga Lajos, s. k. ref. főiskolai pénztárnok. BELFÖLD. A protestans-ügy szerencsés megoldatása Györ város közgyűlésén. A igazság szabadokká tesz titeket. Biblia. Közel százados küzdelem után végre győzött az igazság, és mi szabadok lettünk, — szabadok a méltatlan nyomatástól, szabadok a törvényellenes adóztatás — s a jogérzetet mélyen sértő zsarolástól. 1867. october 6-a városunk történetében uj korszakot alkotott. Ugyanis e napon a képviselői gyűlés az eddigi törvénytelenség és a protestáns vallásfelekezetek irányában, ugy mint a házi adóhoz hason mérvben járuló izraeliták irányában is ez által elkövetett méltánytalanság felett őszinte sajnálatát nyilvánítván, határozatilag kimondotta: „mikép Győrvárosában jövőre a valláscélok előmozdítására és nevelési célok elérésére igényelt kiadásait, minden vallásfelekezet a többieknek e költséghez járulása nélkül tartozandik fedezni, illetőleg lelkészeit és iskoláit saját híveinek kell fizetni, illetőleg fentartani," — s e kimondott elvnek miként leendő alkalmazására, s a vallásegyenlőaég eszméjének minél sikeresb keresztül vitelét tartalmazó vélemény kidolgozására kebeléből azonnal választmányt is nevezett ki. A választmány felfogván küldetése magasztosságát s az intézkedés sürgős voltát, a gordiusi csomót ezen alapelv nyomán vélte legbiztosabban megoldhatónak : „hogy az egyes vallásfelekezeteiek népessége aránya, és a római katholikusoknak vallási és nevelési célokra jelenleg fordítni szokott költségeinek összege vétetnék fel kulcsul a mindegyik vallásfelekezet részére a házi pénztárból fizetendő összegnél, mely adópótlékkép kivetve hajtatnék be, mint eddig a római katholikusok ezen cím alatti költségei. Mely módot vévén föl alapul, az éretik el, hogy mindegyik vallásfelekezet saját vallási és iskolai költségeit fedezendi, csakhogy nem kezeltetik mindegyiké külön, hanem befoly a házi pénztárba, és onnan részletenkint az illető egyes vallásfelekezetűeknek a kitűzött célra leendő használat végett kifizettetik." Ez alapelvre fektetett javaslatát az itt következő sorokban nyujtá be választmányunk az 1867. december 10-én tartott közgyűlésnek : „A népesség számára nézve, miután az 1857. év óta népösszeirás nem történt, az emiitett év összeírása veendő fel kulcsul, a mely szerint a jelentéshez csatolt számvevőségi kivonat szerint van Győrvárosa területén 11,223 római ketholikus, 2907 ágostai evangelikus, 816 református, 76 nemegyesült görög, s 681 izraelita." „A római katholikusoknak egyházi s nevelési céljaira a megvizsgált kimutatás szerint fordittatik évenkint 17,022 frt 26 kr o. é., mit a 11,223 katholikus lakosra elosztva jut egy lélekre 1 frt 51 y2 kr o. é." „Ez összeget a kivetés alapjául fölvéve, a vallási s nevelési célokra, az ágostai evangelikus valJásuaknak 2907 lélek után 4404 frt 11 kr o. é., a reformátusoknak 816 lélek után 1236 frt 24 kr; s görög nemegyesülteknek 76 lélek után 115 frt 14 kr; végre az izraelitáknak 681 lélek után 1031 frt 71 kr o. é. volna évenkint a házi pénztárból kifizetendő; tenne pedig az összes győri lakosságnak vallási és nevelési költsége 23,809 frt 46 kr, tehát a jelenleginél 6787 frt 20 krral többet, mely öszszeg — mint már fönebb érintők — adópótlékkép kivetve hajtatnék be a városi lakosságtól felekezeti különbség nélkül " S a képviselő testület ezen véleményes javaslatot egész terjedelmében elfogadván, felsőbb jóváhagyás végett azon kérelemmel rendelte a n. m. magyar királyi belügyminisztériumhoz felterjesztetni : „hogy miután ezen az igazságon alapuló elvnek gyakorlati érvényesítésére nézve, az ezen javaslatban előterjesztett mód látszik legcélszerűbbnek és legkevesebb nehézséggel keresztülvihetőnek : ennélfogva az e helyütt helybenhagyandónak talált munkálatot kegyesen helybenhagyni, és annak mielőbbi életbeléptetését engedélyezni méltóztassék."
