Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-30 / 35. szám
nem vezeti, sőt tulajdonképen semmi felmutatható céljuk nincsen; ők képzelmi betegek, mint ilyenek szerfelett makacsok, semmiféle argumentum által meg nem győzhetők, s épen azért mind a mellett, hogy bolondságuk nem annyira veszedelmes, mint szánandó, velük együtt élni felettébb nehéz, és társaságuk kiállhatatlan. Ultramontanokat mindenütt egyformán találhatni, de protestáns obscuransok leginkább ott teremnek, hol a felvilágosodás legtovább haladt, mintegy igazolván a köztapasztalatot, hogy minél erősebb a fény, árnyéka annál sötétebb. Berlinben, hol Lessing, Schleiermacher, Fichte, Hegel, Humboldt tanítottak, és hol már a mult század második felében egy nagy szellemű fejedelem Európa bámulatára ezt az irányelvet hirdette: „akarom, hogy birodalmamban, minden ember a maga módja szerint üdvözölhessen,1 4 ma, 1868-ban oly kérdés felett foly élethalál harc, melyet a tudomány útmutatása folytán minden okos ember örökre superáltnak tartott. A história röviden ez. Lisko, Berlin egyik szabadelvű lelkésze, mint zsinati előadó, Berlin városának erkölcsi és egyházi állapotairól értekezvén, többek közt igy nyilatkozott: „Amaz egységes vallási világnézet, mely az orthodox protestáns theologia szilárd alapján nyugodva atyáink lelkeit oly mélyen kielégítette, oda van; hatalmas culturai folyamat felbontotta azt, és visszahozhatlanul lerombolta azoknál is, kik magokat orthodoxoknak nevezhetni hiszik. A természettudományok a bibliai irók világképe helyébe mást tettek, melyben a világ törvényein keresztül törő csoda számára többé hely sehol sem jut; a szellemi tudományok meg a theologia minden alázatosságát messze túlhaladó szerénységgel az emberi ismeretnek az öröklő és végetlen felfogására való elégtelenségét tudomásra hozta és az embert elismerni tanította, hogy mindaz, ami istenről állíttatik, csak képe és hasonlata egy, szó- és gondolattal soha fel nem ölelhető valóságnak, ami által a fanatismus minden nemének gyökere metszetett.4 4 Ez előadást Lisko közzé tette először a „Protestáns Egyházi Lap4 4 ban, később több oldalról történt felszólításra külön füzetben. E felett orthodox hivataltársai iszonyún felindultak és a következett zsinaton ünnepélyes óvást tettek a tudósítás „kétértelmű kifejezései4 4 ellen, s „az evangelicus egyház hite és hitvallása, különösen pedig a csodák, profétiák és az imádság meghallgattatása4 4 mellett. Mindenek felett pedig Knak lelkész fakadt ki ellene hevesen s a „kétértelmű'4 kifejezést felettébb enyhének találván, Liskohoz azt a kérdést intézte, hogy vájjon őt, Knakot is azon orthodoxok közé számítja, kikben az egységes vallási világnézet le van rombolva — ? Lisco erre egy védiratot adott ki, melynek végén Knakhoz e szavakkal fordult: önnek, n.tiszteletti Knak lelkész ur, még különös válaszszal tartozom. Azt kérdi tőlem, hogy vájjon önt is azon orthodoxok közé számítom, kikben az egységes vallási világnézet le van rombolva? Kegyes engedelmével: igen is! Mert akár tudja, akár nem tudja, kétség kivül ön is sok oly nézetet vett fel szellemi életébe, melyek ama világnézetet lerombolják. Igy, hogy csak egyet említsek pl. nehezen fogja a bibliával azt állítani, hogy a föld szilárdul áll, s a, nap a körül forog. — Erre Knak nagy indulatosan azt válaszólá: igen is azt állítom, én csak a szent irás világ nézetét ismerem. Képzelhető mily általános sensatiot keltett a mathematheai alapokon nyugvó, tudományos igazságnak ily vakmerő arculcsapása. Azóta röpirat röpiratot ér, majd Kopernik mellett Knak ellen, majd Knak mellett Kopernik ellen. S íme ebben látom én a comicumot. Nem csak annyiból, hogy egy bolond fanatikus puszta állítása a tudománynak tapasztalatokra épített tételei ellenében tekintetbe sem vehető; de különösen azért, mert ha sikerülne is az egy, például felhozott tényt eldisputálni, ezzel Lisco állitása még egy hajszálnyit sem gyengülne, s legfölebb azt lehetne szemére lobbantani, hogy roszul választotta meg a példát, avagy tán képes Knak ur modern világnézetével meg egyeztetni azt, hogy a biblia a boszorkányok (qui non sunt) kivégeztetését rendeli? Vagy azördögüzéseket,az irtóháborukat, a rabszolga intézményt meg tudja az ujabb kor világnézetével egyeztetni? Ily Knakféle enunciatio csak is karlsbadi fürdővendégnek való bolond ötlet, mely felett jó 69*
