Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-26 / 30. szám

lélek kegyeiméi jelen tanácskozásra; e kenetteljes ima után t. Szász Uerö kolozsvári lelkész és e.megyei jegyző tart tanítást a 127 zsolt. 1 verséről: „Ha az Úr nem épiti a házat, hiába fáradnak az építők, ha azÚr nem őrizi a várost, hiába vigyáz­nak az őrizők." T. Szász GerŐ urat, mint irót és szónokot eléggé ismerik olvasóink, jeles beszédével ez alkalommal is megfelelt a közönség várakozásának. Ezután főt. püspök ur lépett szószékre; remek beszédét e történeti felemlitéssel kezdi: a rómaiak a nevezete­sebb események megörökítésére egy szeget vertek Jupi­ter templomaba s minden ily alkalommal egy diktátort neveztek, hogy ezek éve számához kössék a nevezete­sebb történeti eseményeket: nekünk azonban nincs szük­ségünk arra, hogy szegeket verjünk egyházunk falaiba,— diktátort nevezzünk, mégis emlékezetes marad e kor­szak, ez év, melynek napjaiban valósult meg hazánkban, a, szabad egyház szabad államban:" A hitszabadság esz­méjéért küzdöttek őseink, ez eszméért sokan lettek buj­dosókká, vérzettek el a máglyán ; ez eszmének adtak életet a 48-iki törvények, midőn a bevett vallások köl­csönös jogegyenlőségét kimondották, a jelen még köze­lebb jött a szabad egyház eszméjéhez, midőn ama törvé­nyeket érvényre emeli s midőn polgári jogot ad ezrek­nek, kik eddig ép vallásukért voltak elzárva attól. Most kell szemünk előtt tartani Pál apostol emez intését: „áron is megvegyétek az alkalmatosságot." A váltság e pillanatában jó tanácsért a szent könyvhez folyamodik a nagy szónok s Pál apostol e szavait veszi fel. „Egy dolog van pedig, azokat, mik hátam megett vannak feledvén, azokra pedig igyekezvén, a melyek elől vannak : a cél felé futok," — ebből kiindulva, magyarázza: először: Mi a feladat és cél? másodszor: a cél mi által érhető el ? vagyis mi a protestantismus hivatása az egyén, család és államra nézve ? — íme pár sor töredék, ebből is láthatja az olvasó, hogy szónok a zsinatot egybehívó levél alap­iján, szellemében, mily magasztos eszmékért, célért küzd, most int, majd figyelmeztet s végre felhí, hogy ugy a hit, mint az egyház szervezésében kölcsönös egyetértéssel, meleg buzgósággal haladjunk előre, előre! Végre nt. Hegedűs János n.-enyedi hittanár kezdi meg a felszentelendők vizsgáját s ezzel véget ért a dél­előtti ünnepély. Délután t. T o 1 n a i H a g y m á s i Lajos m.-vásár­helyi lelkész prédikált II. Kor. 10. „Mert noha mi testben járunk, mindazonáltal nem test szerint hadakozunk." Tolnait, mint költőt, bizo­nyára mindnyájan ismerik olvasóink, most mint papot van szerencsénk bemutatni, ki az egyházi pályán is si­kerrel működik. Az emelkedett hang, mely kidolgozott beszédét mind végig kisérte, folytonosan lekötve tartá a közönség figyelmét. Szerencsés az az egyház, melynek ily lelkésze van és boldog az a lelkész ki szép tehetsé­geit igy tudja érvényesitni hívei vallási buzgóságának emelésére, szellemi képzésének gyarapítására. A fiatal lelkésznek — kit ez alkalommal szenteltek fe) — Istentől erőt, kitartást. — Vajha minden zsinaton ily jeles szóno­koktól ily jeles beszédeket hallhatnánk ! A junius 22-iki ülést főt. püspök ur az anyaszent­egyházban egy év óta felmerült nevezetesebb események, intézkedések elősorolásával nyitja meg: előadja az er­dővidéki és sepsi egyházmegyékben, továbbá az ilyefalvi, s.-szent-györgyi, K.-vásárhelyi és sz.-udvarhelyi püspöki egyházakban a mult évben tartott püspöki vizsgálat eredményét; a vallásos életnek, a nevelés ügynek álta­lában mindenütt szép jeleivel találkozott, kivéve a sz.­udvarhelyi egyházat, melyben Baconi Ádám — ítéletesen kikebelezett pap-zavargást idézett elő és ennek követ­keztében a hívek vallásos életére káros befolyást gya­korolt ; előadja a mult év végén Pesten tartott egyetemes értekezlet működését s hogy az anyaszentegyház részé­ről személyesen megjelenni ez értekezleten, kedves kö­telességének tartotta; továbbá a mult évi zsinati jegy­zőkönyv 116 sz, a. kinezett bizottság munkálatát a val­lás és iskola ügyben, mely az egyházmegyékhez vélemé­nyezés végett kiküldetvén — jeien ülésszakon fog tár­gyaltatni. — Örömmel mutathat fel anyagi gyaropo­dást is: a) Gr. Gyulai Lajos ő nga a m. németi tem­plomot saját költségén felépíttette, a papi íizetés fedezé­seire 10,000 frt alapítványt tett, s igy az egyház fenn­állását örök időre biztosította. b) Gr. Bánfii Béla ő nga elhunyt kedves nejének emlékére „ W e s s e 1 é y í Róza alapítvány" név alatt népiskolai szükségek fedezésére 1500 frtot adományozott. c) Államsegélyben részesültek : a számos-uj* vári egyház 8000, a kraszna-mihályfalvi 400. a maros, újvári 400, a n. enyedi 1000, és az ér szodosói (egyhá­zak) 500 frtban o. é. d) Fejedelmi mentvények dijjában része­sültek: a számosfalvi egyház iskolája 150, a bádokié 80 ; a k. baconnié 20, a puszta-kamaráié 10, péérié 10 frt o. é. e) A krajcáros élőtöké jelenlegi állása: 2123 frt. 31 kr. f) A B o d o 1 a alapítvány 203 frt. 31 kr. g) Az anyakönyvi kivonatok tiszta haszna 78 frt. h) A cultus miniszteriura ajándokából egy­egy koronázási diszképet nyertek : a makkfalvi, k. vá­sárhelyi fogarasi, zágoni és kolozsvári egyházak nép­iskolái. Végre fájdalommal jelenti Ferenci József nyu­galmazott esperes elhunytát, kinek elerajza rövidbe foglalva az idei zsinati jegyzőkönyvben meg fog jelenni; tudatja továbbá, hegy az erdővidéki egyházmegyébe es­peressé t. L u k á c s fi Lajos n. baconi lelkész és jegy­zővé t. P e t h ő Mózes hermányi lelkész választatott meg. A zsinat köszönettel fogadja a főpásztor élőterjesztését, intézkedéseit. A papválasztási szabályok modósitása, káplánság felállítása, a zsinati közvizsga megváltoztatására, a nép­nevelési egyletek, közkereseti ügyek stb. előadására, vé­leményezésére mind meg annyi bizottságok neveztet­nek ki. Oívastatik a rn. egyházfőtanács 188 sz. a. átirata, melyben előre bocsátja, hogy a Zilahon tartott tanári értekezlet jegyzökönyvéből örömmel értesült, hogy egy T o r d oson született ref. tanuló segélyezésére, ki Szász­városon folytatná tanulását — tanodáinkban szép összeg gyűlt; de az egyházfőtanács több hasznot, sikert lát ab­ban, ha Tordoson állíttatnék fel egy jó népiskola a hely­beli lelkész felügyelete alatt, felhívja a zsinatot, intéz­kedjék egy ily népiskola berendezéséről, s miután a t. lelkész azzal van vádolva, hogy egyházközségén kivül sokat időzik — rendelje el a zsinat, hogy állandóan tar­tózkodjék egyházközségében. — A zsinat meghagyja az illető esperes és jegyző uraknak, nyomozzák ki, mi okon történt az iskola ügyének elhanyagolása? és mennyiben igaz az a vád, hogy a t. ixr egyházától távol lakik, e nyo­mozás eredménye küldessék fel főt. püspök úrhoz, ki felkéretik komoly intézkedést tenni e tárgyban. Álta­lában kimondja a zsinat; hogy minden lelkésznek köteles-

Next

/
Oldalképek
Tartalom