Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-26 / 30. szám

Tizenegyedik évfolyam. Pest, julius 26. 1868. PROTESTÁNS HIRDETÉSEK DIJA : ^ 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. j sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr « SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén _ földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Teljes számú példányok még mindég kaphatók. Szózatok az „Áeterni patris" pápai bullát I. öllivier Emil beszéde a francia törvényhozótestület julius 10-iki ülésében. Uraim, IX. Pius pápa most hirdette ki az oecumeni zsinatnak 1869-ik évi dec. 8-án való ünnepélyes egybehivását Rómába. Háromszáz esztendő óta ily fontos esemény nem történt a katholikus világban; s ami e magában is már nagy nyomatékú dolgot figyelmünkre még méltóbbá teszi, az, hogy mig a tridenti zsinat célja csupán az volt, hogy az eretnekeket kiirtsa, a papság erkölcsi életét reformálja s a keresztyén fejedelmek közti hasonlásokat megszüntesse, a jövö zsinat egyformán érdekli az államot és az egyházat. Nem pusztán hit és fegyelem dolgai fognak ott vizsgálat alá vétetni: tárgyalni fogják ott a polgári házasság és a vallásos oktatás kérdéseit is; ítélni fognak a modern társadalom elvei felett. Azt hiszem, uraim, e gyűlés vesztene erkölcsi tekintélyében, ha oly nagy fontosságú tény mellett elhaldava, semmi életjelt nem adna, s azért kérem a kamrát engedje meg, hogy én mindamellett, hogy mindnyájan belefáradtunk már a munkába, rövid időre feltartóztassam és szóljak e fontos ügyről. Önök, uraim, bizonyosan nem várnak tőlem semmi olyat, mi csak távolról is hasonlítana ahhoz, mintha én theologiai problémák vizsgálatába akarnék bocsátkozni; én figyelmüket mint jogtudós és politikus akarom igénybe venni. Mikor a pápa egy oecumeni zsinatot hív össze, micsoda állást foglaljon a világi hatalom 'i Vizsgáljuk az előeseteket. Mikor a tridenti zsinat ki lett hirdetve, mit csináltak régi királyaink'? mit csináltak zsinat előtt, alatta és utána ? A zsinat előtt, erre nézve formaszerinti törvény létezett. A zsinatot összehívó bullát ki nem lehetett hirdetni s egy püspöknek sem volt szabad Romában megjelenni a világi hatóság felhatalmazása nélkül. De a király nem érte be azzal, hogy felhatalmazást adott a püspököknek, hogy a bulla kihirdetését engedélyezte, hanem előre tanácskozott a püspökökkel, hogy szabatosan elintézze, mely állást foglaljon a világi, és milyent az egyházi hatalom. Igy hitt össze e végre I. Ferenc 12 theologust Melunbe, II. Ferenc pedig két izben gyűjtötte össze franciaország minden püspökeit. A zsinat alatt, — erre a király névszerint lett meghiva. Ennek következtében nagyköveteket neveztek, kik gyakorlott theologusoktól kisérve, elmentek a városba, hol a zsinat tartandó vala, s helyet foglaltak a nyilvános gyűlésekben, melyek sessióknak mondattak, és a magángyülésekben, melyeket congregatioknak hittak A nagykövetek kötelessége kettős volt. Először képviselték a királyt és ismertették annak célzatait vagy a hivatalos levelek felolvasása vagy tartott beszédek által ; aztán azok képezték a központot, mely körül csoportosultak a püspökök, hogy a vallási és világi hatalom öszhangzata folytán megállapítsák a nemzeti egységet. Igazolhatnám e tényt azon utasítások felolvasása által, melyek Lausac, Terrier és Pibrac nagyköveteinknek adattak. A zsinat után, a világi hatalom szerepe nem volt még befejezve, más kérdés keletkezett, mely szigorú vizsgálat, sokszor heves vitatkozás tárgyát képezte. A zsinat határozatai elfogadandók-e Franciaországban ? végrehajtandók-e ? s mily mértékben ? a vita e tárgy felett annyira élénk lett, hogy ugyan azt az embert, Dumoulin-t, ki kevéssé heves iratban, azt állította, hogy a tridenti zsinat határozatiban semmi sem általános más mint a név, és hogy semmis, a perlament parancsára bezárták, mig L'IIopital közbenjárására és a király parancsára a parlament joghatósága alól kivétetett és szabad lábra tétetett. De mindég a király határozott a felett, hogy mily mértékben legyenek a tridenti zsinat határozatai végrehajtandók, s csakugyan a tridenti zsinat fegyelmi határozatai nem mentek keresztül. íme, uraim, a szokásokon s a formas^gp^ti jog szövegén alapuló törvényhozás.