Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-19 / 29. szám

sen meghallgatandja, és kimondhatlan kegyével s irgal­mával kieszközíendi, hogy minden népek fejedelmei, fő­leg a katholikus uralkodók, annak naponkint növekedő felismerésében, miszerint a katholika egyház az emberi társaságnak legnagyobb nyereséget biztosit, és a biro­dalmak, s államok legszilárdabb alapját képezi, tiszte­lendő testvéreinket a püspököket, vagy a föllebb emii­tetteket összesen, nem gátolandják a zsinaton leendő megjelenésben, sőt támogatni fogják, é3 — miként katho­likus fejedelmekhez illő — mindazt segélyökben része­sitendik, a mi Isten nagyobb dicsőítésére s a zsinat ja­vára szolgálhat. Hogy jelen iratunk és tartalma, mindazoknak, ki­ket illet, tudomására jusson, és azzal senki se ment­hesse magát, miszerint nem értesült felőle, miután talán nem jelenhetnek meg mindnyájan, kiknek személyesen kézbesítendő volna, parancsoljuk, hogy az, a laterani, vatikáni és liberiani patriarchalis basilikában, mialatt ott a nép istentiszteletre összegyűl, curiánk cursorai, vagy néhány közjegyző által hangosan felolvastassék, azután a nevezett templomok, az apostoli iroda ajtain, a campo Fiori szokott pontján valamint minden más he­lyeken kifüggesztessck, s ha onnan eltávolíttatnék, uj példány által pótoítassék. Ezen felolvasás, kihirdetés és kifüggesztés által, mindazokat, kiket iratunk illet, két hónap múlva annak közzététele után épen oly kötelezetteknek nyilvánítjuk, mintha iratunk személyesen felolvastatott vagy kézbesit­tetett volna nekik, emellett oly másolatokat, melyeket közjegyzők készítenek, és egy papi méltóság pecsétjével vagy aláírásával elláttatnak, teljesen s kétségtelenül hit­teleseknek jelentvén ki. Senkinek sem szabad tehát ezen hirdetésünk, fel­hívásunk, szabályunk, figyelmeztetés és kérésünk lapját összetépni, vagy azzal vakmerően bánni. Ha valaki mindarnellet ezt tenné, tudja meg, hogy a Mindenható Isten s szent Péter és Pál apostol haragját vonandja magára. Kelt Piómában. Szent Péternél a megváltás 1868. évében, junius 29-ikén. Pápaságunk 23-ik évében. f En P i u s, a katholika egyház püspöke. (P. H.) S S K 0_LA 0 G Y. Debrecenből. Az Ingyeniskoláztatás fe­letti egyház közgyűlési határozat Debrecen várostól még a mult városi közgyűlésen tárgyaltatván, már ak­kor elvben elfogadtatott azon ajánlat, hogy az egyház részéről kivetendő összegen tul még szükségelt 10 ezer frt évenkint a városi közönség által biztosittassék, s a gazdasági bizottság utasíttatott, véleményt adni aziránt, ha váljon azon Összeg készpénzben fizettessék-e, vagy annyi fekvő vagyon jelöltessék-e ki, mennyinek jöve­delme amaz összeget fedezni képes legyen ? Ájul. 8-ki közgyűlésen minden ellenmondás nélkül elfogadtatott a gazdasági bizottság azon véleménye, hogy e cálra 1000 catastralis hold szakittassék ki a bellegelőből, a birtok­cim a városi közönség nevén továbbra is megtartatván, haszonélvezete az elemi ingyeniskoláztatás alapjául örök­időre az egyházra kebeleztessék be telekkönyvileg. — Azt a véleményt is elfogadta a közgyűlés, hogy ezen 1000 hold föld jövedelme átengedésével, azon évi ösz­szeg, — mely eddig az elemi fi- és leánytanitók fizetése pótlásául a város hatósága által az egyház pénztárába beszolgáltatott, jövőre megszüntettessék; — a mostan meglevő iskolákon kivül még szükséges építkezések megtörténtéig pedig a városi és egyházi vegyes bizott­ság által meghatározandó helyeken ideiglenes iskolai helyiségebői alkalmas házak béreltéssenek. — A műve­lődés minden barátja őszinte elismerést mond legmagya­rabb nagy városunknak e nagyszerű elhatározásért. (H.) KÖNYVISMERTETÉS. Prima grammaticae latinae palaestra adolescentibus Hangárig lite­rarum studiosis exercenda. — Latin nyelvtan magyar tanitó- ós tanuló-növendékek számára, mely amellett, hogy tanít e nyelvre egyszersmind általában gondolkodni serkent és szoktat. Irta M i­h á 1 y í K á r o 1 y r. tanár a nagy-enyedi ref. collegíumnál; a ma­gyar tud. akad, l. tagja. Első könyv 1 és 2-ik füzete. Pest, 1868. Ara a két füzetnek 1 forint 20 krajcár. (Folytatás.) De térjünk át a conjugatióra. Örömmel ismerjük el az igeragozásnak több rend­beli előnyét a névragozás fölött, mit leginkább azon kö­rülménynek lehet és kell tulajdonitanunk, hogy szerző a régi methodushoz itt kisebb mértékben hü marad, Ámde ezen elavult methodust szerző „tudományos" tanodájá­ban csak ugy szárazon nem használhatván, tudományos színt adott neki, mi által aztán itt is elrontotta még azt is, a mi jó Ha a régi methodushoz egészen hü marad, az ellen gyakorlati szempontból oly sok ellenvetésünk nem lehetett volna; de miután azt elmélettel eresztette föl, kötelességünk itt is megvizsgálni ezen elméletet. — Szerző itt is azt mondja, hogy a latin conjugatio egészen más mint a magyar, mely utóbbiban „nagyában a conju­gálás minden igénél egykép megy,"míg amott „a mint a latin nyelvészek elnéztek a latin igék egész sergén, ugy találták, hogy a rendes conjugatióra nézve négy cso­portra van szükség, egyikben azon igék vannak, me­lyeknek törzse a-n végződik, a másikban azok, melyek­nek e-n, a harmadikban azok. melyekben w-n vagy con­sonanson, a negyedikben azok, melyekben i-n végződik a törzs." A 26. lapon „a rendes conjugatio példányai" vannak, melyek alá jegyzetben ez van írva: Az első conjugatióban a jellemző a, a második az e, a negyedik­ben az i, a törzshöz tartozik ugyan de itt mégis célszerű vala a végzeteket megszakasztanunk, hogy annál inkább szembetűnjék sajat alakja. — Megszakgatja. — tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom