Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-05 / 27. szám

den gyermeket megvizsgálni, es az egész intézetben szükséges egészségi rendszabályok iránt az iskolai szék elé Írásban jelentést és ha szükséges javaslatot nyújtani be. Ha az ^kolai szék az orvos jelentése és javaslatai következtében azonnal és kellően nem intézkednék, az orvos köteles az ügyről rögtön jelentést tenni a megyei tanfelügyelőnél. 33. Az orvos fáradozásaiért a megyei iskola-tanács évi tisztelet díjat rendel az óvoda pénztárából. 34. §. A községi kisdedóvodák berendezését és a bennök szükséges ápolás és oktatás rendjét a közoktatási miniszter határozza meg időnkint kibocsájtandó rendeleteiben. B) Elemi n ép i s k o 1 á k. 35. §. Oly községben, hol az egyházak vagy épen semmi elemi népiskolát nem tartanak, vagy ha az ilyen tanintézetet fentartó egyház illetőleg egyházak hívein kivül más hitfelekezethez tartozó legalább 30 tanköteles gyermek is van a, helységben, ez esetben a község köteles községi elemi népiskolát állítani. 36. §. Egymástól legfölebb V» geographiai mérföld távolságra levő oly községek, melyek saját erejükből nem képesek törvényszabta elemi népiskolát fen tar tani, c célra egyesülhetnek, s községi elemi iskolát állithatnak. 37. §. Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint: 1. a 6 évig tartó mindennapi és 2. a 3 évre terjedő ismétlő iskolai tanitáát. Ez utóbbihoz számítandó a vasárnapi iskola. 38. §. A mindennapi iskolába tartoznak járni, a 6-ik életévüket — betöltött gyermekek — a 12-ik életévük betöltéséig. 39. §. A 12-ik évet betöltött s általában ar.on gyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni. Ha ugyanazon helységben hitfelekezeti vagy egyéb népiskolák is volnának, melyekben csak 6 évi tanfolyam van, az ^zon iskolákból kikerült gyermekek is 15-ik évük betöltéséig kötelesek a községi ismétlő iskolába járni. Ellenben fel vannak tőle mentve mindazok, kik a mindennapi iákola beve'geztével felsőbb népiskolai vagy más magasabb tanintézetbe léptek, s ott legalább két évig tanulnak. 40. §. A községi elemi népiskolába járó növendékek tandijt nem fizetnek(Folytatjuk.) Kivonat az egystemes tanügyi bizottmány jegyzökönyvéből. Pest, jun. 5, 6, 7. 1868. 10. sz. Kovács János debreceni tanár ur megbízatván a mult 1867. évi jegyzőkönyv 7. szám alatti határozatában a természetrajz megírásával, miután a munkálat be nem érkezett, nevezett tanár ur felkéretik, legyen szives nyilatkozni, elkészitendi e jövő évre a munkát, ellenkező esetben Ballagi Mór elnöjc ur megbizatjk a pályázat közzétételével. Sárospatak, jun. 23. 1868. Árvái J(\zsef\ r. jegyeó. Kivo n a t a ref. egyetemes tanügyi bizottmány 1868. junius 5, 6, 7. napjait) Pesten tartott gyűlése jegyzőkönyvéből. 12. sz. A mult 1867. évben közzétett pályázatra egy földrajzi é3 két történelmi pályamunka érkezett. A földrajzi pályamunka jeligéje: „Ismerni kell a hazát4 hogy forrón szeressük.1

* Az 1. számú történelmi pályamnnka jeligéje: „Aus den Ilistorien und Geschichten sind alle Tugenden als aus einem lebendigen Brunnen gequollena 2. számúé: „Studia nihil prosunt perveniendi aljquo, nisi illud, quod eo, quo intendis, ferat, ducatque. cognovis." Ezen munkák megbirálására Pápán Bocsor István, Pesten Sztankó Sámuel, Debrecenben Lengyel Zsigmond, Sárospatakon Orbán József és Soltész Ferenc, egyik vagy másik bíráló akadályoztatása esetére Pesten Szakács -Mózes urak kéretnek fel. E mellett ha nyomtatásban megjelent munka fog beküldetni, aug. 1 napjáig, Ballagi Mór elnök ur által elfogadtatik, s a beadott pályamunkákkal együtt bírálatra ki fog adatni. A jegyzőkönyv ezen pontja a „Prot. Egyh. és lak. Lappban is közzé fog tétetni. Kiadta: Sárospatakon, jun. 22. 1868. Ar Vili *f ()Z$ef \ r. jegyző. KOWViSMEiíTETÉS. Az egyetem es történelem főbb eseményei élefcirati vázlatokban, vezérfonalul a történelem első t a n i t á a lí h o z. Irta, Zsilinszky Mihály, tanár. Első" rész: ó kor. III. és. 131 lap Pesten, 1866. Második rész: közép- és újkor III. és 170 lap. Pesten, 1867. Valamely uj tankönyv megjelenésénél az szokott az első kérdés lenni, szükség volt e reá ? Legutóbbi két évtizedben, mint általában a tanirodalom, ugy különösen a történelem terén megjelent tankönyveknek nem csekély a száma. De ha ezeket közelebbről megvizsgáljuk, azok legnagyobb részét külföldi, leginkább német tankönyvek fordításának találjuk, melyek az ottani viszonyokhoz mérve helyesek lehetnek, hazánkba átültetve, majdnem hasznavehetlenekké válnak, még akkor is, ha az átültető gondosan járt el tisztében, mi nagy ritkaság; annál inkább akkordba maga az átültetés, a hevenyészés nyomait viseli magán, hibás, érthetetlen. A némethoni történelmi tankönyvíró, midőn a középkor küszöbén átlép, lehetetlen, hogy a világtörténelmi fő-fő események előadásánál vonatkozással ne legyen saját ne.ru-