Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-14 / 24. szám

BELFÖLD. (A barsi ág. hitv. esperességnek gyűlése). Nt. szerkesztő ur! Azon szives készség, melylyel becses lapjában helyet szokott adni, minden a prot. egyház kebeléb ben felmerülő mozgalmaknak jelzésére, arra bátorit, hogy a barsi á. h. ev. esperességnek mult hó 19-ik napján, Nagy-Szelezsényben tartott gyűlése felől szóló rövid jelentésem közlésére felkérjem. Gyűlésünknek első sorban ugyan csak egyházmegyénket érdeklő tárgyai nem lesznek talán az egész prot. közönség előtt is minden érdek nélkül. Gyűlésünk első tárgyát az újonnan választott esperességi felügyelőnk beigtatása képezé. Ugyanis az elmúlt év őszével esperességünknek az egész ev. egyházban köztiszteletben állott s közszeretetben részesült felügyelője tek. Kosztolányi József ur, ki az esperesség hivatalát 35 éven át keresztyéni szelídséggel és tevékenységgel viselé, földi munkálkodása teréről elszólittatván, egyházaink a megürült felügyelői szék betöltésére felhívatván, megtisztelő bizalommal, egyhangúlag tetes Bodó Lipót urat a nagy-szelezsényi egyház érdemes felügyelőjét választák meg esperességi felügyelőjüknek: beigtatási határnapul máj. 19-ik, beigtatási helyül Nagy-Szelezsény lfrn kitűzve. Az ünnepélyre nem csak az ev. egyházak küldöttei és képviselői jelentek meg feltűnő szép számmal, hanem Barsmegyének közel szomszédban levő székhelyéről, Aranyos-Maróthról, a megyei lelkes tisztviselők, — közöttük a megye tevékeny másod alispánja, ékes szavú és tollú fő- és al- jegyzője is átrándultak Nagy Szelezsénbe, tanusitandók a köztiszteletben álló férfiú megválasztása fölött örömüket, s szabad szellemű egyházi életünk iránt való részvétüket. A régi, de jelenleg kis lélekszámmal biró szelezsényi gyülekezet nem rég épült templomában végeztetett az ünnepélyes beigtatás, melynél nagyt. Kossányi József esperes körmöci, — s Szellemi Mihály n.-kosztolányi lelkész urak tartottak lelkes- és ünnepélyes szónoklatokat és a választott felügyelő ur fejezte ki megindult lélekkel köszönetét, s körvonalozta velős és jelentő szavakban jövendő tevékenysége körét, célját és módját. — A letett eskü után esperességünk más, elintézendő ügyei vétettek tanácskozás alá. Esperes ur pontos, kimerítő jelentést tőn mind azon mozgalmak és változások felöl, melyek az esperesség kebelében, az elmúlt év folytában, előjöttek. Elhatároztatott, hogy az egyházak vagyona, az épületek, együttesen, a valódi értéket jobban megközelítőleg biztosíttassanak tűzkár ellen egy társulatnál, hogy ez által a kerületi, tömeges biztosítás életbeléptetése lehető legyen. Azon egyházak, melyek ez ideig takarékmagtárakat nem állítottak, ezek fölállítására buzdittattak. Az is» kolai, évi vizsgák felöl való jelentésnek kapcsában kimondatott, hogy az esperesség addig is, mig megyei népnevelési egylet létesül, — saját kebelében alakit népnevelési egyletet, iskoláit a nélkülözhetlen tanszerekkel ellátandó. Beadattak a papi és tanítói özvegy-árva-gyámintézet állapotáról, valamint az esperesség egyéb pénzügyei felől való pénztárnoki jelentések, pénzügyeink állapotát nem legszebb színekben elé tüntetők. A gyűlés befejezése után, a test szükségeiről is gondoskodandók, az uj felügyelő ur vendégszerető lakához gyűltünk, hol ismét nemcsak a testi éh és szomj lőnek kielégítve, hanem, jó magyar szokás szerint, talpraesett és szívélyes pohárköszöntések által a kedély is tápláltatott. Ifias sunyi Mihály, esp. jegyző. A solti h. h. egyhm. mult hó lS-én tarta Duna-Vecsén közgyűlését. A nt. Csikay Imre esperes ur jelentéséből következőket tartjuk kiemeiendőknek: „Vannak egyes gyülekezetek, melyek egyházuk szellemi mint anyagi felvirágzására célszerű intézkedéseket tesznek. A solti egyház a már néhány év óta érlelt ama dicséretes szándékát, mely szerint iskola épületei s tanítói száma szaporítását tervezgeté, a mult év őszén valósította is; iskolai helyiségül egy házat vett, melyet, a vételi árt is beszámítva, 800 frttal a lehetőleg célszerű tanitóilak- s tanszobákká alakított át, és két uj tanítóját: Katona Jánost és Kovács Gyulát, az esperesi hivatal tudtával, s ideiglenesekül történt megerősítésével, beállította. — Laczháza belátván az ingyen iskoláztatás nagy fontosságát, melyet a mult évi e. megyei közgyűlés oly melegen ajánlott az egyházak figyelmébe, egyetértve a városi tanácscsal, elhatározta annak életbeléptetését, s e szent célra a közbirtokossági közpénztárból 100, a gazdasági pénztárból 150 frtnak évenkint leendő kiszolgáltatását rendelte el; az összes gyülekezeti tagok pedig *z eddig fiztni szokott tiz itce árpa helyett húszat vállaltak önkényt magukra. Egyébiránt az e tárgyra vonatkozó minden okmányok beterjesztettek az esperesi hivatalhoz, melyek még e gyűlés folyama alatt felolvasandók s tárgyalandók, annyival is inkább, mivel az ingyen iskoláztatás behozatalával a tanitói bérleveleken némi változás történt. Ugyancsak a lacházi közbirtokosság egy levágott erdőrészből befolyt jövedelmét torony építésére ajanlotta föl, melyre az előmunkálatok már meg is kezdettek. Csanád temploma, D a b paplaka egész fedélzetét újonnan zsindelyeztette; amannak építési költsége 600, emezé 300 frt. Tass templomát, tornyát kitataroztatta, tornyát és paplaka egy részét újonnan fedette, építési kölsége 340 frt. K,-Kunszentmiklós a gymnasiuma számára a gymnastica legszükségesebb elemeit magába foglaló építkezéseket tett, paplaka melléképületein s udvarán pedig célszerű átalakítások vannak folyamatban. Szalk-Szentmárton községe újra bevetette a mult évben már 936 frtot jövedelmezett 20 hold földet az egyház építési alaptőkéje gyarapítására; sőt e község, főleg annak mostani elöljárósága, legújabban ismét azzal bizonyította be egyháza iránti szeretetét, hogy 8 — 9 hold földet adott ki feliből, oly célból, hogy az abból befolyandó jövedelem, a már f®nálló egyházi takarék-magtár gyara-