Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-31 / 22. szám
intéző államférfiaktól az ember az ovatosság mellett még egy kis bátorságot is követel. S hát ha azon ovatosság még okosságnak sem okosság ? hát ha a protestánsok ismerve a haza Összes polgárainak szabadság-, egyenlőség- és testvériségre irányzott törekvését, nem hajlandók önök kényelmi politikáját a haza érdekével azonosnak elismerni ? ! Nem kellett-e aminiszterinmnak attól tartania, hogy raidó'n azok ügyét mellőzi, kiknek igazai a nemzet függetlenségével mind elejétől fogva oly szoros solidaritásban állottak, politikáját hazaelenesnek bélyegzendi. Minden felől hallik ma a sok panasz, hogy protestáns papságunk kormányellenes politikát üz és szélső irányban folytatott izgalmaival az ügyek békés kifejlését meggátolni törekszik Én részemről a papi hivatal emberiségi általános nagy feladatát tekintve az izgató politikát azzal összeegyeztethetőnek ugyan nem találom s ennélfogva nem is helyeselhetem ; ámde ha valakinek a papi hivatásról más nézete van, ha épen ellenkezőleg a pap elsőrendű kötelességének tartja, hoírv az a hiveket hazafiúi teendőikre nézve is Ö J tájékoztassa: azt kérdem, csodálkozhatni-e,ha az, protestáns pap létére oly kormány ellen agitál, melytől, miután létrejövetelén ő fáradozott leghűbben, jutalmul azt nyerte, hogy azokat látja régi kiváltságaikba visszahelyezve lenni, kiknek hatalmi állása mellett neki, mint protestáns papnak még csak szabad létezése is kérdésbe tétetik? „Az elkeserített hazafiság érzelmei nagy jogokat adnak," mondá egyszer Kölcsey s valóban a protestáns papság csak e jogokkal él, midőn mindent veszélyeztetve látván, azon merészséghez folyamodik, mely a nagy veszélyekben egyetlen bölcseség. Távol legyen én tőlem, kétségbe vonnom,hogy a Magyarország kormányán ülő tiszteletreméltó férfiak eljárása igaz hazafiai érzelemből ered, s hogy ők ennélfogva a dolgok olyatén alakulását, hol az ultramontanismus uralomra vergődnék, nem óhajtják, nem akarják; de midőn a tényleges állapotok az uralkodó egyház teljes működését tárják fel a néző előtt, ugyan mi biztositéka van akkor a nemzetnek, hogy nem azon elveket és törvényeket szándékolnak életbeléptetni, melyek szeme-láttára épen most újra érvényre juttattak? Pedig a nemzet ugyancsak megelégelte már a századokig folytatott kölcsönös gyűlölködéseket oly emberek kedveért, kik szűk nézetek és még szűkebb érdekek által vezéreltetve a társadalom felvilágosodásának, fejlődésének és haladásának mindig esküdt ellenségei voltak; megelégelte a visszavonást, mely ront; — és békét óhajt, mely egyesit és épit; épen azért egyforma jogot és igazságot kiván a hon minden fia részére, akármi áron hirdeti neki a pap örök üdvre jutását. Még azok is, kik a kor uj viszonyaival, nézeteivel és törekvéseivel kibékülni nem tudnak, ez egyben bizonyosan egyet értenek velünk, hogy az, ami minden időre és minden körülményekre nézve üdvösnek bizonyult be, a pártok versengései között erélyes egyhangúsággal fentartandó, itt pedig kétségkivül első helyen áll az, hogy egymás irányában igazságosak, méltányosak legyünk. Mi nem kívánunk kizárólagos jogot magunknak, de épen azért követeljük, hogy mások kizárólagos jogai eltörültessenek; mi nem mondjuk, hogy a nemzet múltja tényezőit mellőzzék, hogy a történelmi jogot semmibe se vegyék; hanem azt mondjuk, módositassék ugy, miszerint az emberiség haladásának útját ne állja. Ez alapon ugyhiszem, könnyű lesz minket kielégiteni, ha ugyan mai á propos alkalmazott halogatás által a kedélyek tovább is el nem keserittetnek. Hogy ez ne történjék, azért emeltük fel szavunkat; ha a kormány felszólalásunkat más értelemben veszi, nem tehetünk róla; Ő lássa. Lesznek azonban, nem kétlem, saját hitfeleim közt is. kik csupa óvatosságból felszólalásomat tán keménynek vagy legalább nem alkalmas időben ejtettnek találandják. Ha azok azt mondják, hogy szavam alkalmatlan, ezt megengedem. Az igaz szó a hatalomnak és a hatalom körül forgolódóknak többnyire alkalmatlan, de azért mi, kik hatalomra nem vágyunk, ezután is hirdetni fogjuk az igazság igéjét, mind alkalmatos mind alkalmatlan időben. Ballagi Mór.