Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-17 / 20. szám

Szóval, minden ez ügyet illető fáradságos és költséges intézkedések a minisztérium által eszközöltetnék, magától értetődvén, hogy autonomiánk jogaiba víágó lényegesebb intézkedéseit csak is anyasztegyházunk korririnyzó testületei tudtával és beleegyezésével hajtatná Végre. A felvett eset hátrányaiul látjuk, hogy igy anyasztfegyházunk a maga iskolai állapotáról csak közvetett és utólagos tudomást vehetne ; s nem kisérhetné az egyletek működését párhuzamosan figyelemmel. Idők folytán az is megtörténhetnék, hogy az egyletek vagy a minisztérium egyik, másik, bár legjobb szándékú intézkedésében autonomiánk valamelyik jogát látnók fenyegetve, a mi legalább is kellemetlenségekre adhlattta okot s kockáztatná a sikert. A másik esetben, {ha t. i. az egyletek a mi iskolai ügyeinkben egyházunk kormányzótestületével és közegeivel tennék magokat összeköttetésbe, a fenebbi hátrányok elenyésznének ugyan, de az emiitett előnyök sem maradnánnk meg. Különösen, miután egyházunk kormányzótestülete annyi erőkkel, oly hatalommal és pénzalappal, mint a kultusminiszterium, nem rendelkezhetvén, kénytelen leend a segélyezések kérelmeit egyszerűen tudomásul venni, s nem lesz módjában egyleteit oly mértékben gyámolitni, mint amilyenben részesülendnek azok, melyek a minisztériummal jöttek közvetlen összeköttetésbe : mind egyleteinkre könnyen gyakorolhatna elcsüggesztő hatást, mind iskoláinknak válhatnék hátrányára. Azonban annak reményében, hogy ref. anyaszentegyházunknak sikerülend a mi iskoláinkat is jogosan és méltányosan megillető s a többiekkel aránylagos állami segélyt nyerni a kultusminiszterium tói: r. zsinatunk autonómiánkra nézve célszerűbbnek látja, hogy az egyletek a mi iskoláink ügyeiben a mltgs főegyháztanácscsal, illetőleg közegeivel tegyék magokat közvetlen érintkezésbe. Lehet, hogy jelenben felesleges már ez óvatosságunk, de mostoha multunkban gyökerezik, s igazolását is ott találja, és a mult még hozzánk igen közöl van arra, hogy egy jobb jövő reménye elfeledtethesse. Hátra van még a következő kérdésre tenni meg tiszteletteljes véleményadásunkat : Miként szerveztessenek e népnevelési egyletek? Tudomásunk szerint eddigelé is több vármegye és szék közgyűlése az ajánlott egyletek alakítása tárgyában megtette azon előlépéseket, hogy a megye, illetőleg szék képviselő választmányába állandó, s a kebelében lakó mindegyik felekezetet és nemzetiséget számos tagokkal képviselő népnevelésügyi bizottságokat nevezett ki, mely bizottságoknak első teendője, a megye fekvése, népességei s felekezetei tekintetbe vételével tervet készitni egy általános megyei egylet mikénti alakításáról és szervezéséről, hogy miután ez vidékenként kisebb csoportokra oszlik is, az öszhangfcás és egyetértő közreműködés a lehetőleg eszközölhető legyen. Ez egyletek akár felekezetek szerint, akár vegyesen alakulnak is, véleményünk szerint a ref. iskolákat illető mindennemű közlendőiket terjesztenék a M. főegyháztanács elébe, miután erre mind egyházunk kormányzó testületeitől hivatalosan felkéretnének, mind a m. kultusminiszterium által ide utasíttatnának. Amely vármegye ily egyleteket nem alakitna, abban, ha ugyan vannak ref. lakosai, a M. főegyháztanácsunk nevében egyházunk ott lakó buzgóbb és lelkesebb tagjai kéressenek fel ily egyletek alakítására, szervezésében alapul vévén a b. Eötvös József O mlsga tervjavaslatát, természetesen alkalmazva a helyi körülményekhez. Ezekkel szembe szükségesnek tartja r. zsinatunk, hogy anyasztegyházunk kormányzó testületének kebelében állitassék fel egy állandó népiskolai-bizottmány, még pedig a lehetőleg nem oly műkedvelőkből, akik egyéb munkáikkal elfoglalva, kevés időt és fáradságot áldozhatnának e fontos ügynek, hanem munkájokhoz mérten díjazott szakértőkből, akiknek hivatalos kötelességükben állana az egyletekkel való levelezés , statisticai kimutatások készítése, előterjesztések, hírlapi közlések, szóval minden ez ügyet illető teendők. E bizottság által aztán nemcsak a statist. kimutatások, hanem az ebben benn nem foglalt egyéb üdvös működések, intézkedések részint buzdításul és például, részint a nyilvánosság és felelősség elvének kifolyásából koronként minden egylettel közöltetnének. Ez által a kölcsönős szabad verseny mellett bizonyos egyöntetűség is lenne eszközölhető az egyletek működései közt. E bizottmány felelősséggel tartozván egyházunk kormányzótestületének, annak rendelkezése alatt is állana. Ezenkívül mindegyik e.megyénkben lenne egy-egy albizottság a mltgs főegyháztanács által felkérve és kinevezve, mely albizottságok mintegy személyesei lévén a m. főegyháztanácsnak, figyelemmel és gyámolitással kisérnék a körükben levő egyleteknek iskoláinkat illető működését, s ezekkel közvetlen levelezésben állva, értesítéseiket, kérelmeiket, s mindennemű közleményeiket, saját tudósításaik kiséretében koíonkint az állandó iskolai bizottsághoz beszolgáltatnák, s a m. főegyháztanácsnak ez ügyben netalán kibocsátandó rendeletei végrehajtását eszközölnék. Miután igy azon határok, ameddig autonomiánk jogai terjednek, biztosítva vannak, véleményünk szerint a népnevelési egyletek szervezkedésének, működésének, buzgóságának, találékonyságának s a helyi viszonyokhoz alkalmazott alakulhatásának szabad tért kell engednünk, nehogy részvétükkel elforduljanak iskoláinktól. Midőn tehát a b. Eötvös József ő mlsga által ajánlott népnevelési egyletek eszméjét r. zsinatunk is örömmel és készséggel fogadja, s ez eszmének autonómiánkkal összeegyeztetett minél szabadabb, s minden felekezeti féltékenységtől s elfogultságtól ment valósulását óhajtja : bátorkodik ez óhajtását a m. főegyháztanács figyelmébe és pártfogásába ajánlani. Alázatos tisztelettel lévén stb.