Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-03 / 18. szám

Az abauji helv. hi<v. egyházmegye f. évi tava­szi közgyűlését szokott helyiségén Göncön mart. 25 — 27-ig tartotta meg. — N. t. Futó Dániel esperes, és mélt. Bárczay Albert segéd gonduok urak elnökletük alatt. Gyűlésünket nemcsak népesnek, hanem a polgári megye első tisztviselői, s számos a vallást és a közügyet szive­ken viselő világi urak jelenléte által fényesnek is mond­hatjuk. Az esperesi buzgó fohász után, meghatva szentel­tünk egy könyet alpári lelkész t. Ujj Ferenc, — és világi tánácsbiró, s országgyűlési követ, tek. Darvas Antal urak áldoít emiéköknek ; kinek a vallás és a haza ügyei és szabadsága iránt igaz lelkesedésétől dobogó szive, s kedves köztiszteletü és szeretetü pátriárkhális alakja soká felejtethetetlen lesz közöttünk. A számos elintézett ügyek között, az alpári egyház lelkészének t. Megyanay Pál, — a szkárosi egyházba Vécsey Pál, és a csányi egyházba Berdaházy Sámuel elválasztott lelkészek megerősíttetek. — t. Sütő Károly mérai lelkész tanáesbirónak elválasztatván, feleskettetett. Fontos tanácskozási tárgy volt, az alsó borsodi e.megye javaslata az 1865-ben keletkezett ujabb pap­választási törvények módosítása ügyében. — A nevezett ujabb szabály ugyanis, a régi administrátori rendszert, vagy is a legidősebb segéd lelkésznek a megürült egy­házba való azonnali berendelését eltörölvén, azt ren­deli; — miszerint az ürességbe jött egyházak két hónap alatt szabad választás által töltessenek be, s csak a meg­történt választás után rendeltetik be a legidősebb segéd­lelkész. — Meghagyja továbbá azon régi gyakorlatot, miszerint a változás által üresedett egyházak csak a megye területén szolgáló rendes lelkészek közül tehetnek választást; s végre a Capellanus non succedit féle tör­vényt, — mely szerint a főnökük halálakor mellettek szolgáló segédek azon egyházba az alkalommal nem választhatók. E három lényeges szabály megváltoztatá­sát ajánlja, s pártolására hivja fel a többi testvér e.me­gyéket a borsodi javaslat. Az első és második szabály a káplánok háttérbe 8zóritásával a lelkészek előléptetésének kívánt utat nyitni, a harmadik régibb szabály szinte egy bélyeg folt volt a kápláni élet területén. E.megyénk többsége belátta mind ezeket s tapasz­talva azt, miszerint a nevezett ujjabb papválasztási sza­bályok alkalmazásával történt választásoknál, sokkal több zavarok és összeütkezések történtek, mint a régibb gyakorlatú választási eljárásoknál. — Azonfelül sem a korteskedésnek útját elnem zárták, sem az érdemesebb lelkészek előléptetését elő nem segitteték, — s a kéthol­napi idő felállítása, s a természeti és erkölcsi halál, vagy változási eset alkalmakori korlátozásával a szabad vá­lasztásnak , az egyházak teljes szabad választás utáni óhajtásaikat kinem elégítették, s e tekintetben többszöri panaszra szolgáltattak alkalmat. — E.megyénk komoly megvitatás után, egy pár pontbani előírás mellett, párto­lásával járult a borsodi javaslathoz. Nem tartjuk ugyan ezt sem a papválasztási törvé­nyek ne továbbjának. — Szerintünk a választási sza­bálynak, e három főkellékének kelletik lenni. Hogy az az egyházak szabad választási jogát, csak a szabadosság ellen korlátozza, — az érdemesebb, magokat kitüntető, de csekély jövedelmű egyházakban szolgáló rendes lelké­szeknek előléptetést nyújtson , — a segédlelkészi kart pedig rendes állomás nyerése felől biztosítsa. — Ezen három főelvnél fogva hisszük a választásoknál oly igen szereplő s az egyházak érzületét megmételyező korteske­dést megszüntetni, s a hivatottakat illő jutalom és mél­tánylás reményében nemes törekvésre buzdítani, — Azonban, ezt jelen zilált helyzetünkben alig lehető lesz érvényesíteni, — mert egy ilyen szabály csak az egyhá­zak jövedelemre keritésébőli rendezésén alapulhat, — mig a régi vagy a javaslat szerinti módosítás ismét csak a vak szerencsének fog hódolni. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből örömmel értesültünk, hogy a vallásos érzület e.megyénkben nin­csen hanyatlóban, — s erről nemcsak az 1384 frt ala­mizsnálkodás győzött meg, hanem azon számos, Isten dicsőségére, ur asztalára, s katedrára tett ajándékok is, melyek legvilágosabb jelei a szívben és lélekben élő val­lásos érzületnek és kegyességnek. Adja is Isten, hogy ez soha se fogyjon ki prot. híveink kebléből Kér, april 20. 1858. Batto Józsefe s. k. era. főjegyző. T A R G A. A (iiisztav-Adolíféle egylet 1868-iki évi küldeményei A némethoni Gusztáv-Adolfféle egylet központi elnöksége e napokban 15,214 frt 96 krí. küldött a ma­gyar e. e. e. gyámintézetnek magyarországi ágost. és helv. hitv. evang. egyházak számára. Ezen összegből kapnak: Alsó-Nána 35 frt 45 kr, Baclin 258 frt 25 kr, Baja 154 frt 95 kr, bánsági missionarius 568 frt 20 kr, Bin­gula 172 frt 15 kr, Botzdorf 49 frt 45 kr, Burgerhof 115 frt 35 kr, Buttyin 135 frt 20 kr, Csácsov 212 frt 30 kr, Csákvár 34 frt 45 kr, Csernye 68 frt 85 kr, Csurgó 51 frt 65 kr, Dengeleg 86 frt 10 kr, Német-Pa­lánka 172 frt 15 kr, Egyházas Hetye 86 frt 10 kr, Fer dinandsberg 49 frt 20 kr, Fóth 172 frt 15 kr, Gerényes

Next

/
Oldalképek
Tartalom