Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-01-12 / 2. szám

KÖNYVISMERTETÉS. Agenda to jest práce eirkevní knezü církví evanjelickych dle augsp. vyznání slovenskych v Uhrích. Druhé vydání. V Pesti. Tlacem Horiianskeho a Tragera. R. P. 1867. (Kapható Hornyanszky Viktornál, bálvány-utca 20. sz. Ára 4 frt.). E cini alatt jelent meg az ó év utolsó napjain, az ágost. hitv. evang. tót lelkészek használatára szánt, várva-várt agenda. Aki tudja, hogy az agenda útmutatója, kalauza, nélkülözhetlen kézikönyve a papnak, hivatalos köre különféle teendőiben : az érteni fogja, mi szükséget pótol a fentnevezett mű. Mielőtt a jelen kiadás ismertetésébe bocsátkoznánk, nem lesz érdektelen, — az előszó szövegét követve, — néhány szóval megemlékeznünk az eddigi tót agendákról. A legelső agendát a hazai ágost. hitv. tót lelkészek számára kiadta 1734 eszt. Komán Dániel superintendens, az evang. egyháznak ezen, a pozsonyi börtönben 1740. eszt. meghalt vértanuja. Ezen agenda részint túlélvén magát, részint elfogyván, Hamaliar Márton superintendens ujat szerkesztett s azt Selmecen 1798. eszt. kiadta. Hetven egész évig használtatott áldással Hamaliarnak e műve, végre a példányok annyira elfogytak, hogy évtizedek óta sem könyvárusi, sem antiquariusi uton kaphatók nem voltak. Szerencsésnek tarthatta magát az, ki valamely paptárs halála után, annak agendáját örökölhette. Oda jutottunk végre, hogy ifjabb lelkészeink kénytelenek voltak az agendát vagy lemásolni, vagy, a Hamaliarféle agendában elö nem forduló esetekre, magoknak külön formulárékat és imákat szerkeszteni. Mellőzve azt: hogy ezen formularék és imák mennyire elütöttek néha az egyházi symbolicus, confessionalis könyvektől, csak azt emiitjük meg, hogy sokszor oly pongyola, oly rosz tótsággal voltak szerkesztve, hogy azon maga a nép is megbotránkozott. Ezt csudálni nem fogjuk, ha elgondoljuk, mi kevés gond fordíttatott eddig sok főiskoláinkban arra, hogy azok, kik hivatvák, a tót nép közt tótnyelven terjeszteni Isten országát, egyszersmind a tótnyelv kellő tudásában is kiképeztettek volna. — Erezte egy uj agenda kiadatásának szükségét már a megbold. Szeberínyi János püspök. E célból évek során át gyűjtögette a jelesebb papok (Stanik, Zubek, Paulinyi, Podhradszky, Miasovics s t. m.) e részbeni dolgozatait s szándéka volt, e dolgozatokat felhasználva, uj agendát rendezni sajtó alá. E szent szándékában megakadályozták öt egyrészt a kedvezőtlen körülmények, másrészt a halál. Végre mostani püspök, főtiszt. Székács József ur, engedve a kerületi gyűlés fölhívásának, hozzá látott a dologhoz, s hogy nagy elődjének, — a mint az élőbeszédben irja, — az általa összehordott szellemi k<ivekből emlékoszlopot emeljen, az agenda uj kiadásával megbizta a boldogultnak fiát, mint az apai agendai előmunkálatok örökösét, nt. Szeberényi Gusztáv csabai lelkész urat. Igy jött létre a fenemiitett agenda. A ki ezen müvet végig nézi. bizonyosan velünk együtt bevallja: hogy nt. Szeberényi Gusztáv ur megbízatásának teljesen megfelelt. Helyesen tevé, nézetünk szerint, hogy figyelembe véve azt, nehogy egy egészen uj agenda kiadatása által felekezeti vitákra szolgáltasson alkalmat, a Hamaliarfélét, az egyház által tacite már elfogadottat vevé alapul s azt csak bővítette, nevezetesen formulákat és imákat szolgáltatott oly esetekre, melyek amabban hiányzanak pl. reformatio ünnepére, az év utolsó estvéjére, templom fölszentelésre, áttérők befogadására stb. Különös gonddal van kidolgozva a vasárnapi istenitisztelet rendje, (1. 90 — 92) s helyre igazitvák az előbbi agendában felmerülő hibák. A 125 — 150 1. álló, evang. és epist. combilált textusok szerinti collecták, nem tudjuk, hogy a t. szerkesztő ur saját dolgozatai ? Valóban sikerültek ! A könyv végén álló hangjegyek, különösen ifjabb lelkészeknél hasznos szolgálatot fognak tenni. Különben az egésznek tapintatos szerkesztése, az imákat átlengő, vallásos kenet, a könnyen megérthető irály, a szerkesztőnek orthodox álláspontja, tanúságot tesznek arról, hogy kedvvel is dolgozott és a munkához hivatással is birt. A kiállítás Hornyanszky és Tráger nyomdájának dicséretére válik, mit annál inkább kiemelünk, minthogy az illetők a nélkül, hogy még csak nyomtatási kőltségegeik is biztosíttattak volna, csupa evang. ügyszeretetből készek valának a költséges munka kiadását elvállalni. Fogadja a főtiszt, püspök és a nt. szerkesztő Szeberényi Gusztáv ur, kit egyébiránt is, mint újonnan választott békési esperest szivünkből üdvözlünk, szives köszönetünket. Kedvesebb újévi ajándékkal az egyházat meg nem lephették volna. II E L F 0 L D. A magyar tudom, akadémia pbilos. törv. és történettudományi osztálynak f. jan. 7-ki rendes heti ülésében Szilágyi Ferenc ley. tag ilycimü értekezést olvasott föl: ,,A protestáns és rom. katholikus egyházak a párisi világtárlaton." A fölolvasott értekezés két része közül az első a párisi világtárlatnak az evangelikus missiókra, vagy térítő intézetekre vonatkozó osztályát, a második a római katakombákat ismertette. A protestáns egyház a hittéritést két vallásos egylet, u. m. a misstok, s a bibliai társulatok által eszközli. Parisban tizenkét ilyen s külömböző evangelikus felekezetek által létesített missio volt jelen; hat Nagybritanniából, u. m. a wesleyi methodistáké, az ugy nevezett londoni, az anglican egyházé, a morva testvéreké, a londoni baptistáké, végre: a skót szabad egyházé; továbbá volt ott egy Franciaországból, a párisi: egy Schweizból s Németországból, a baseli; egy Dán, egy németalföldi társulat, E szakameri kából végre két társulat. Mind e társulatok főkép az Európán kivüli földrészekben az evangyéliomot, általában a keresztyénséget téritők segítségével imaházak s templomok építése, valamint kü-4 *