Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-19 / 16. szám

séggel van kivonatilag megírva, hogy helyes felfogás és tárgyalás tekintetében túl tesz igen sok otthon használt iskolai compendiumon, s olvasnom azt igazi lelki gyönyörűség volt. 9. Continent f., a kontinensen elszórva lévő free ehurchi gyülekezetek segélyezésére különösen a papfizetésben. Ilyen gyülekezetük Rómában is van. 10» College fund, az egyház papnöveldéinek gyámolitására s leginkább a tanárok fizetésére. Ilyen papnöveldéje a free churchnek három van, Edinburghban, Aberdeenben és Glasgowban. 11. Building f. szegény gyülekezetek segélyezésére templomépitésben. 12. D i s r u p t io n ministres f., azon lelkészek fizetésének pótlására, kik az elszakadás alkalmával jövedelmezőbb állást hagytak ott mint a minőt most elfoglalnak. S mindezeken kivül mind a szabad mind az egyesült presbyteri egyház tagjai, amennyiben földbirtokuk van, a még mindig érvényben levő államtörvények szerint, kötelesek tizedet fizetni a skót államegyház költségeinek fedezésére, mely tizedfizetés eredete még e reformáció idejére vihető vissza. Különben a lelkészek semmi specificus functióikért nem kapnak fizetést (ismét egy igen okos szokás), legfeljebb az esketések alkalmával kapnak olykor-olykor ajándékot a gazdagabb felektől. Az egyesült presbyteri egyháznak van mintegy 580 megalakult gyülekezete Skóthonban, 204,260 hallgatóval, s 1868-ban az összes gyülekezetek által egyházi célokra adományozott összeg volt 260,540 font, A szabad egyháznak van 932 gyülekezete (ezelőtt 23 évvel csak 500 volt) körülbelül két annyi hallgatóval mint az egy. presb. egyház; azonban sem ezt sem az évi adakozás pontos számát nem értem rá ez alkalommal kitudni. Ez évi adakozás kétségkívül nagy mértékben haladja az egyesült presb. egyházét, már csak annál fogva is, mivel itt a lelkészek is ily közpénztárból fizettetnek, mig amott mindenik lelkész külön kapja fizetését, s arról senkinek sem számol. Minthogy épen kezemnél van a tárgy, azt hiszem nem lesz teljesen érdektelen, ha egy futó pillanatot vetünk az amerikai presbyteri egyház életének ugyanez oldalára, melyre nézve az adakozókat egy amerikai ismerősömtől kaptam, ki ugyanez egyháznak fiatal lelkésze, s utazást tévén az öreg Európában, ez idő szerint Edinburghban tartózkodik. Egyházkormányzatuk majdnem ugyanaz, ami a skótoké, s ami a mienk; s ha sikerül nálunk a zsinatot összetartó, törvényhozó hatalommá emelni — amire pedig még most ép oly szükségünk van, mint a falatkenyérre, — ugy teljesen egyez a mienkkel. Mindenik gyülekezetnek megvannak a maga elderjei (a mi presbytereink) s ezek alkotják a kirk-sessiont. Ezek fölött állanak a presbyteryk (nálunk tractusnak hívják) 20 — 30 gyülekezettel; ezek fölött a synodok 8 — 9 presbyteryvei (nálunk a superintendentia) s legmagasabb egyházi törvényszék a generál assembly (ez lenne nálunk a zsinat) az összes synodokkal. A legkisebb gyülekezet tagjainak száma 100 — 120, a legnagyobbé 500 — 600 körül. Azonban a gyülekezeti tagnak náluk, valamint Skóciában is, egészen más jelentése van mint nálunk. Szerintünk, vagy legalább a mi gyakorlatunk szerint, gyülekezeti tag minden ember, aki meg van keresztelve, valamikor confirmáltatott, s általában magát valamely felekezethez tartozónak vallja. Ez sem itt, sem az emiitettem amerikai egyháznál nem ugy van. Gyülekezeti tagokul (members) mindkét helyen csak rzok számittatnak, kik tetteikkel és életükkel bizonyítják folyvást, hogy ők valóban keresztyének, becsületes életet élnek, az egyház ügyei iránt érdeklődnek, az istentiszteletet gyakorolják, s adakoznak. Az úrvacsorában csupán ezek részesülnek. Az olyanok, kik nem vallják egészen be semmiféle egyházhoz való tartozásukat , s olykor-olykor egy-egy prédikációra elvetődnek, nem utasíttatnak ugyan ki a templomból, de senki sem számítja őket a gyülekezet tagjai közé, s itt Skóciában amennyiben őket mégis számba veszik, a szorosan vett tagoktól megkülönböztetve attendance (az istentiszteleten jelenlevők) név alatt szerepelnek. (Mily szomorú arra gondolnunk, hogy nálunk az úgynevezett értelmiség nagyobb része csupán csak ilyen attendance !) Az egyházi terhek viselésében náluk is az önkéntes adakozás az elv, s miután ott még sokkal több a pénz, mint Skóciában, a keresztülvitel igen könnyű, sok esetben szinte brillians. Lelkészválasztás alkalmával a gyülekezet a meghívottnak elibe terjeszti, hogy ennyi fizetést szántak számára évenkint, eljön-e rá? Az illető öszszeg a legtöbb helyen templomi ülések árából szedetik be, vagy pedig aláírások utján, évenkint. Perzsely-gyüjtések nincsenek divatban. A legalsó papi fizetés lehet 4—5 száz dollár (I dollár körülbelül iy2

német tallér), s a legmagasabb 10 ezer dollár. Ha valamelyik gyülekezet kezdi nem szeretni papját, vagy egyszerűen megmondja neki, vagy ami rendesebb, ez maga észreveszi és lemond hivataláról. Hanem azért nem marad gyülekezet nélkül, miután lemondását lapok utján közzé tevén, rendesen kap 4—5 helyre is meghívást azonnal, ha csak valami botrányos tett vagy feltűnőbb organicus hiba miatt nem volt kénytelen régi katedráját odahagyni. A meghívás azért történhetik olyan könnyen, mert rendesen több száz egyház van üresen. A lelkész részére történő ajándékozások sokkal gyakoriabbak még mint Skóthonban is, s az egyházi lapok hirdetései mindennap telve vannak ilyes jelentésekkel, amely egyházi lapok közül magában az egy chicagóban 10 jelenik meg. Ezelőtt másfél évvel egyik jobb fizetésű lelkész túl lévén már az élet delén, némi physicai gyengülést érzett, s az orvosok azt tanácsolták neki, hogy pihenjen és utazzék. Gyülekezete ezt megtudván, a legnagyobb szívességgel adott neki egy évi fölmentést, s azonkívül hogy fizetését megadta azon évre is, még az uti költség viselését is magára vállalta. A lelkész osztán csakugyan tett egy szép körutat, s tavai májusban épen Edinburghban tartózkodván, jelen volt a skót egyházak gen. assemblyejin is. — Ez a másik példa sem rosz annak illustrálására, — hogy mily kön -