Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-04-12 / 15. szám
való meggyőződés előljár, — s a történeti eredet utáni vizsgálat azután. Ki alapitá a ker. egyházat, mit tett és áldozott az alapitó ? ez közönyös előttem, mig magát a vallást nem ismertem igaz vallásnak fel. S ha egyszer erről meg vagyok győződve; azután a történet megtanít arra is, hogy e vallást 18 század előtt a nazarethi Jézus alapitá, hogy a vallásos élet eszményképe benne megvalósult, — s hogy egy feláldozásteljes élet — végződve a kereszt halálával — volt az ár, melyen e vallás megalapítását, s ez által az emberiség üdvét megvásárlá. S ekkor a ker. vallást nem azért nevezem igaznak, mert isten fia alapitá, hanem megfordítva — mint Péter — ezen vallás alapitóját a Krisztusnak — az istenfiának nevezem azért, mert nekem is az örökélet szavát szólá s az én lelkemnek is legmagasb vallásos szükséglétét kielégité. Ekkor dicsekszem, mint az apostolok — Jézus keresztében, mint azon erőben, mely diadalmat vett a világon és halálon, — s ha látom, hogy a vallás legfőbb java mily áron vásároltatott meg számomra : akkor hálás önkiviilletben kiáltom Pállal: „A Krisztus szeretete kényszerit engem I" S ekkkor — 18 századon át nyúló tanuk kihallgatása nélkül — megvagyok győződve, hogy a ker. vallás létele feltételezi egy oly alapitó lételét, oly nagy és isteniét, mint Jézus volt az uj-testamentom szerint, s hogy „az istennek való teljes engedelmesség áldozata a Golgothára vitetett" (Rom. 5.1 S ;) — akkor ezen tényben ép mint Pál, a nagy világtalány megfejtését látom, egy elveszett világ kiengesztelődését istennel, a legmagasb isteni bölcsesség nyilvánulását (1. Kor. 1. 2 4-3o-)Ha tehát, a keresztyén vallás igazsága, melyről az irás történetileg tudósit, a keresztyén előtt belső meggyőződésen alapszik, következőleg az irás keresztyénvallásos tartalma magának istennek belső bizonyság tételére isten igéje előtte: ugy vallásos téren a bibliai könyvek históriai eredetéről való kérdés csak mellékes jelentésű; a kérdés: ha a ker. igazság, azaz isten igéje az Írásban — Máté, János vagy Pál szava-e — megszűnik vallásos életkérdés lenni, s az irás eredete utáni vizsgálat a vallás minden kára nélkül átengedhető a szabad tudományos kutatásnak. — Egyedül e meggyőződés az, mely a bibliatanulmányt lehetségessé teszi, anélkül, hogy se a biblia, se a kutató a rövidet ne húzza; hogy ne legyen kénytelen a magyarázó -— mint hiszi, a vallás érdekében — mindenféle erőszakot követni el a biblián, szellemiesitő, allegorizáló magyarázati modorok által, — vagy ha olykor a nagyon is világosan szóló jelektől kényszerítve, a biblia „mindenben csalhatlan tekintélyével" valamely ellenkező eredményre jutna, ne ingattassék meg vallásos hite, ne érezze magát bűnösnek, mint első szülőink mikor a tiltott gyümölcsbe haraptak. Hogy e meggyőződés Hollandban a biblia tanulmányozásával foglalkozók legnagyobb részében meggyökerezett, az tagadhatatlanul a Scholten érdeme. — Az olvasó tán szememre vethetné hosszú kitérésemet; mentségemül azonban legyen szabad hivatkoznom azon ismert tényre, miszerint „bibliamagyarázat" és „dogmatikai nézetek a bibliáról" eleitől fogva elválhatlan összefüggésben egymásra kölcsönös hatással voltak; s igy — miután célom a „bibliatanulmány fejlődését" röviden előadni, nem mellőzhetém a „bibliáról való dogmatikai nézetek" fejlődését sem. S most térjünk szorosan tárgyunkra. (Folytatjuk.) I S K 0 l A Ü f, Y. Népiskolaügy Skóthonban. Iskola bizottmány. (Vége.) Minden iskolai bizottmány első gyűlésének napján, vagy az azt követő két nap alatt, a bizottmány jegyzője értesíteni tartozik a központi bizottmány titkárát a tagok neve, állása és tartózkodása iránt, s időről időre jelentést tartozik tenni azon uj tagok neve, állása és tartózkodási helye felől, kik időközben üresedésbe jött helyek betöltésére választattak, vagy neveztettek ki. Hivatalnokok. XLVI. Minden oly parishnak, melyben egy régi nemzeti iskola van, földbirtokosai és lelkésze; minden elfogadott nemzeti iskolának kormányzói meghatalmazottai s tulajdonosai, és minden e törvénycikk értelmében alkotott iskolabizottmány tagjai választanak vagy kitűznek maguk közül egy Chairman-t egy pénztárnokot és egy jegyzőt. — A chairman, kit, — a gyüléseni megjelenésben gátoltatván, — a tagok maguk közül választott ad hoc chairman-nel helyettesittenek, mind az ügyek vitatásába mind a szavazásba s egyenlő megoszlás esetén az ő szavazata dönt. — Megjegyezvén, hogy minden gyűlésen levő tagnak csak egy szavazata van, s távol levő tag szavazatát nem közvetítheti más által; és az ily (rendesen a jegyző által öszszehivatott) gyűlésen, szavazattöbbséggel hozott határozat, teljesérvényü, ha csak összeütközésben nincs ezen törvénycikk rendelkezéseivel. Iskolavizsgálat. XLVII. Minden, az uralkodó vagy tanácsa által kitűzött s jelenleg működő, s minden ezután kinevezendő inspectorok és segédinspectoroknak, kik fölhatalmaztattak vagy föl lesznek hatalmazva, hogy Skóthon nemzeti iskoláit vizsgálják, kötelességük leend, — ha arra fölhivatnak, nemcsak a tanítványokat, hanem azok tanítóit is megvizsgálni, s oly részletekre vonatkozó jelentést terjeszteni fői, a milyennek fölterjesztése iránt utasítva lesznek. — E jelentésnek egy példányát a vétel utáni egy hó lefolyása alatt a kir. tanács elnöke megküldeni tartozik a közp. bizottmánynak. — Az inspektorok és segéd inspektorok minden Skóthonban levő nemzeti iskolát, évenkint legalább egyszer, tartoznak meglátogatni és megvizsgálni, de ha a tanács által utasíttatnak, 30
