Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-05 / 14. szám

mozni el. — Ha pedig Tischendorfnak — mint ezt egyéb nyilatkozata, után joggal várhatjuk — kedve jönne a tu­dós hollandival lándzsát törni, sokkal nagyobb örömöt szerezne nekünk, ha beható tudományos érvekkel lát­nók a küzdtérre lépni; a helyett hogy — mint munkája 4-ik kiadásához csatolt 15 lapnyi élőbeszédében — ellen­feleit (mint Ililgenfeld, Ritschl, Volkmar) mindenféle szép címekkel torkolja le. Római jogtan irta Dr. Yécsey Tamás I. fiiz. Pest, 1867. Fanda és társai. A római jog mai nap a jogtudománynak egyrészt alapja, de másrészt betetőzését is képezi. Az elvek, melye­ket a római nagy jogászok századokon át fejlődött hazai viszonyokból leszármaztattak, a legáltalánosabbak, me­lyekre a társadalmi érintkezés szabályai visszavezethe­tők, legközelebb állanak a tárgyilagos ész követelményei­hez, legszorosabban füzvék össze az erkölcs sugallatai­val. Ellenben a szervezet, mely Róma megalapításától Justiniánig s az államokká jegecesedő barbar népek korszakán át a jelenkorig minden félbeszakítás nélkül történeti folytonosságban növekedett, mely a szabad vá­rosi köztársaságban keletkezve a hódító világbirodalom szükségleteihez alkalmazkodott, s megfelelt a keresztény bureaucraticus állam igényeinek is, mely az ókor gya­korlatias férfiai által ápolva, a középkor szorgalmas tu­dósai iparkodásaival fentartva, a tizenkilencedik század legalaposabb jogászai által páratlan figyelemmel kimü­veltetett, mindazon rendszerek közt, melyekbe az em­beri ügyietek eddigelé foglaltattak, a legterjedelmesebb s a legkimeritöbb. Ezen ellentétnek, mely a római jog elvei s részle­tei foglalatja közt fenáll, a jogi tanulmányozás körére is ki kell hatni. Illőbb bevezetés a jogtudományba nem is lehetséges, mint a római jog alapfogalmainak csarnokán keresztül; mig részleteinek teljes átértése képzett tudós méltó célja. De épen ezen kettős jellege folytán a római jog, ha ügyetlenül taníttatik, nem hathatós segély, hanem akadály; s kevés a mód, melylyel a fiatal jogtanulót annyira elriasztahatni, a jogtudomány bonyolultsága s ész­ellenessége benyomásával annyira elkedvetleníthetné, mint ha a római jog szövevényes aprolékosságai élőké szülét ne'lkül táratnak eléje ; mig ha előbb megotthono­sodhatik a római remekjogászok világos, nagy eszméinek tömör érzületében, ha ennek körrajzával bizton megismer­kedik, ingadozás nélkül bocsátkozhatik bármely rend­szer tömkelegébe, mert mindig szem előtt tarthatja az ös­vényt, mely szilárd nyugpont felé vezérli. Már pedig meg kell vallani, hogy a római jog ta­nítása nálunk többnyire ferde irányban haladt, s hogy erre vonatkozó tankönyveink is nagyobbára visszás fel­fogást tükröznek vissza. Mint német munkák rövidített fordításai, mintáik hiányait kevés kivétellel megtartot­ták ; az eredetiek fényoldalai, a tudományos mély felfo­gás, az alapos búvárkodás e kivonatokból kimaradtak. Vannak ugyan önálló magyar munkáink is, minő legújab­ban Dr. Hoffmann könyve a római jog történelméről; ez azonban nem kezdők számára Íratott, s mélyebb ta­nulmányozást föltételez. Örömmel kell ennek folytán Dr. Vécsey előttünk fekvő római jogtanát, mint valóban korszerű munkát, üd­vözölnünk. A mennyiben a megjelent első füzetből az egészre következtethetünk, e könyv célja a római jog körvonalait érthető egyszerűséggel előadni, s a kezdővel megkedveltetni. Erre mutat a vitás kérdések gondos el­kerülése, a rendszer igénytelensége, a nyelvezet érthe­tősége. Mind e mellett azonban e mü a tudománynak is ujabb színvonalán áll; a történeti részből megérínt­vék Niebuhr s Mommsen felfedezése, s különösen a jo­gok birói oltalmáról szóló fejezetben a nehéz tárgy oly világossággal, oly biztos tapintattal adatik elő, hogy át­tekintéséből tanúságot meríthet még a római jog olva­sottabb mivelője is.­Mind ezen előnyöket jelentékenyen emeli még az irály zamatos könnyűsége, s a mi ennél is többre becsü­lendő, a könyv szellemének bölcseleti józansága. Mind a kettőről tegyen tanúságot a rövid idézet, melylyel ismer­tetésünket bezárhatjuk, s mely e munka irányát is jel­lemzi: „Ámbár hazánk idegen jog túltengése alatt soha nem szenvedett, azt mégis be kell vallanunk, hogy nem­zeti jogrendszerünknek parányi része került a Don mel­lékéről, s hogy jogéletünk fájának gyökerei messze szét­ágaznak azon rétegekben, melyeknek legtáplálóbb s as­similatiora kínálkozó elemét a római jog képezte." IP*I -4 • TÁRCA. Nyilatkozat. Folyó márciushó 25-én helyváltoztató egyházme­gyei közgyűlés tartatván Agya községében: csekély egyéniségem névleg említtetett föl a közgyűlésben vádlólag, Nagy Sándor n.-szalontai lelkész ur által, mintha ugyanis én Mező-Gryánban pappá választ­tatásom érdekében nagy mérvű korteskedést űztem volna. Kötelességem e vád ellen tiltakozni, mivel köztu­domású dolog, hogy egyházkerületünk idevonatkozó ha­tározata értelmében én ez időszerint még nem vagyok választathatási képességgel felruházva, tehát olyat ten­nem sem észszerű, sem jogos nem lett volna, Pál apostol szerint hiában vágván a levegő eget. Fentisz­telt lelkész ur vádaskodásának az látszik némi alapot adni, hogy engem a mező-gyáni egyháztanács folyó évi jan. 19-ére próbaszónoklatra meghívott. De hogy én ezenkívül többször megjelentem volna Mező Gyánban, akár személyesen, akár megbízott, akár levél által: nyíl­tan, őszintén és határozottan tagadom, annálfogva, fen­tisztelt lelkész ur nyilvános vádját visszautasítom, s bo­csásson meg önmagának, ha ferde állítását ezennel alap­talan gyanúsításnak nyilatkoztatom ki. Kelt Sarkadon, mart. 27. 1868. Ilácz Károly, s. k. reform, segédlelkész. Kikényszeritett felszólítás a gömöri reforinált egyházmegyéböfi. Tudjuk, érezzük hogy a kornak, az érdemnek mi­vel tartozunk ; de a közügyeket, a vallás ügyét még me­legebben szivünkön viselve, egy percig se tartózkodunk ennek adni az elsőséget. A gömöri jelenlegi esperes ur érdemekben őszült meg, humanitása ismeretes, de 70 évhez közel, vagy benne is már, szélhűdés következtében, melyet elválasz­tatása után kapott, szellemileg, testiképen elgyengült, de az esperességrőli lemondásra gondolni sem akar. Csudá­latos, és nem érthető : mi célból viszik igy az agg gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom