Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-04-05 / 14. szám

elhatároztatok, s melyben isk. bizottmány még nincs, a központi bizottmány azon megye Sherifféhez *), melyben az oly parish fekszik, rendeletet bocsát egy iskolabizottmánynak alább adandó módoni szervezése iránt. — A rendeletben kitüzetik, hogy hány (négy, hat, vagy nyolc lehet) tagból álland a parish isk. bizottmánya; mint szintén azon nap is, melyen az isk. bizottmány időnkint uj választások által kiegészíttetik. — Jogában álland a közp. bizottmánynak később e rendeletét visszavonni, vagy azon módosítani a mutatkozó szükséghez képest. XXXVIII. A nevezett Sheriff az előbbi pont alatti rendelet vételével, s attól fogva évenkint, a parish összes adófizetőinek névsorát elkészítteti, mely névsorban az adófizetők három osztályba soroztainak, — az első osztályba tartozván mindazon földbirtokosok, kik földbirtokának évi haszonbére 100 font sterling vagy több, a második osztályba azon földbirtokosok, kik földbirtokának évi haszonbére kevesebb 100 font st.-nél, a harmadikba mindazon adófizetők, kik bármely földbirtoknak, örökségnek vagy vagyonnak bérlői a parish területén. XXXIX. Azok, kiknek neve az adófizetők harmadik osztályában fordul elő, felét választják a parish isk. bizottmányának, azok pedig kik az adófizetők első és második osztályához soroztattak, együtt választandják a bizottmány másik felét. — Megjegyezvén, hogy a közp. bizottmánynak jogában álland ugy rendelkezni, hogy a nevezett első és második osztályba sorozott adófizetők külön-külön válasszák be az isk. bizottmányba az őket képviselő tagokat, oly számarányban mint a közp. bizottmány elhatározza; s az egyszeri ily rendelkezésen később a viszonyokhoz képest változtathat a közp. bizottmány, azonban az isk. bizottmány felének mindenesetre és minden körülmények között az adófizetők harmadik osztálya által kell választatni. XL. Azon napon, melyet a központi bizottmány (XXXVII. pont alatt) kitűzött, s attól fogva minden harmadik év ugyanzon hónapjának ugyanazon napján, — vagy ünnepre esvén, a legközelebb utána következő törvényes napon, azon személyek, kik a jelen törvénycikk által szavazatra jogositvák az isk. bizottmány tagjainak választásánál, gyűlést tartanak tagok választása végett, melyen a Sheriff, vagy személyesitője elnököl. — Ha a választók a választandó személyeket illetőleg nem tudnának egymás között megegyezni, jogában álland a Sheriffnek vagy kiküldött személyesitőjének a szavazatokat összegyűjteni, s azok számához képest a legtöbb szavazatban részesülteket az isk. bizottmány tagjaiul nyilvánítani. — Ha két vagy több személy között a szavazatok egyenlő menyiségben oszlanának meg, a Sheriff határozandja el, hogy az érdeklettek közül melyik leend tagja az uj bizottmánynak. *) Sheriff a County vagy megyének közigazgatási főhivatalnoka. Minden megyében van legalább egy. — A nagyobbak és népesebbekben egy fő Sheriff mellett még két-három al Sheriff is van. XLI. A Sheriffnek kötelessége leend a választást követő három nap alatt külön-külön értesíteni az illetőket az isk. bizottmány tagjaiul való megválasztatásuk fényéről ; megküldvén a közp. bizottmány titkárához a megválasztottak mindegyikének neve, állása és tartózkodása helyérőli jelentését. — Az ekként megválasztott egyének képezendik az iskola bizottmányt, s hivatalukban maradnak három évig, vagy az újonnan alakítandó isk. bizottmány első gyűléséig. — Minden választáskor újra megválasztathatik bármely előbbi tagja is az isk. bizottmánynak. XLII. Minden oly burghban, melyben uj nemzeti iskolának vagy iskoláknak emelése törvényesen elhatároztatik, — közöltetvén e határozat a burgh közigazgaztási fő hivatalnokával, ha még nincs Iskola bizottmány, alakítandó, — négy, hat vagy nyolc személyből, ahozképest, a mint a központi bizottmány elrendeli. — E végből az oly burgh városi tanácsa gyűlést tart a központi bizottmány által kitűzendő napon, s attól fogva minden harmadik év ugyanazon napján, vagy ünnepre esvén, a legközelebbi törvényes napon, és kinevez annyi egyént iskolabizottmányi tagul, amennyinek kinevezésére a központi bizottmány rendelete fölhatalmazta s illetőleg kötelezte; a kinevezetteket kineveztetésük tényéről, a központi bizottmány titkárát pedig a kinevezettek neve, állása és tartózkodása helyéről három nap alatt értesíteni tartozván. Az isk. bizottmány tagjai hivatalukban maradnak három évig, vagy az uj bizottmány első gyűléséig. — Minden tag újra választható. XLIII. Azon esetben, ha valamely parish adófizetői, vagy valamely burgh tanácsa elmulasztanák a központi bizottmány által elrendelt iskolai bizottmány előadott módoni megalkotását, magának a közp. bizottmánynak leend kötelessége az oly parish vagy burgh-ban iskolai bizottmányt állítani föl oly módon, mint jónak látandja, s az ily iskolai bizottmány ugyanazon jogkörrel birand, ugyanazon szabályok alatt álland, s ugyanaddig folytatandja hivatalát, mint ha az illető adófizetők által választatott vagy az illető városi tanács által neveztetett volna ki. Minden iskolai bizottmány első gyűlésének helyét és idejét a központi bizottmány határozandja meg, a többiekre vonatkozólag, maga az isk. bizotmány intézkedik, de azok helyét és idejét tudatni tartozandik a központi bizottmánynyal. — Az iskolai bizottmány elhalaszthatja gyűléseit. — A gyűléseken mindig csak a jelenlevő tagoknak van szavazatuk. — A bizottmányban halálozás, leköszönés miatt vagy másként támadandó hézag, választás s illetőleg kinevezés utján töltetik be, a központi bizottmány által e végre kitűzendő napon, s a fentobb előadott szabályok szerint; és a választás vagy kinevezés azon osztályhoz tartozó egyének által vagy érdekében lesz eszközlendő, akik által választatott, vagy a kiknek érdekei közvetlenebb képviselésére kineveztetett volt azon személy, ki a bizottmányban az üresedést okozta. — Az iskolai bizottmány