Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-22 / 12. szám

m ethoniak sincsenek) kerülnének, a görög és római iro­d alom egyes szerzőjének tudományos magyarázatát, vagy classicai philologia encyclopaediáját stb. Oly előadások lennének ezek, melyekre talán jelesb tehetségű s jobb hajlamú akadémikusok szabad tetszésből is eljárnának. 2. Tanítványok lennének: a) pályavégzett tanulók, kik felsőbb tanítóságot várnak. b) theologia-hallgatók, ha a theol. cursus kötelezett tantárgyai hetenkinti 14 — 16 órára szabatnának s meg­kevesbittetnének. c) Tanárokká képződni akarók, kik a bölcsészeti­ekből már egy évet (most elsőben csak ennyit) hallgattak s a tanárképzési tanfolyamra s mellette bölcsészeti vagy talán még theol. jurid. tanulmányok hallgatására, kellő óraszám mellett, magukat rendes tanulókul kötelezték. — Utóbb ezektől megkívánandó lesz, hogy két évet vé­geztek legyen, mielőtt képezdébe lépnének." Alább megjegyzi, hogy ámbár javaslata kizárólag csak a philologiai szakra vonatkozik : „de ezen terveze­tet és eljárásmódot mathem. phys. stb. szakra is kiter­jeszteni igen könnyű dolog. VII. E szakasz a collegiumi benlakásnak van szen­telve. Elég fontos tárgy is, megérdemelte a különtárgya­lást. Találgatja azon csodaszert, a melylyel ezen kiváló fontosságú, de korunkban elbetegesedettet nevelési szervbe uj életet tudnánk varázsolni. VIII. Kiemelvén a gymnasiumnak az akadémiához való viszonyát 16 pont alatt aphoristice szól a gymnasium rendezés főbb kérdéseihez. 1. A gymnasium fő és mellék célja. 2. Célja-e a gymnasiumnak az egyetemes mű­veltség ? 3. A belső és külső világ mint tanulmánytárgyak. 4. A görög és római nyelvek segédtanaikkal együtt. 5. Az anya nyelv. 6. Mathematika. 7. Honismeret. 8. Természettudományok. 9. Vallás. 10. Hány osztályú legyen a gymnasium ? 11. Tantárgy beosztás. 12. Az ajánlottak igazolása. 13. Osztály- és szaktanárok. 14. A tanár és a vallás mint nevelési főfő tényezők. Tanitási módszer, félévi és egész évi vizsgálatok. 15. Nemzeti és nemzeties nevelés. 16. Protestantismus az iskolában. IX. E zárszó-féle szakasz egyebek között az eddig mondottakat dióhéjba szorítva ismét előadja, s végül igy szól: „Ennyit akartam elmondani. Nagyon érzem elő­adásom hézagait, de időmhöz nem bíztam, hogy az itt minden oldalról előkerülő fontos tárgyakat némi nyo­mossággal s részletesebben fejtegethessem. Nem is akar­tam rendszert, csak gondolkodásra ébresztő gondolato­kat, egyszersmind mai helyzetünk elleni nyilvános con­testatiot adni, a javításokra positiv ujjmutatássah Elveim, nézeteim általánosságban kifejeztettek, s mint láthatók, nem merevek. Részletes és óraszámra megszabott tervet nem adok nem is tudok adni. De azt hiszem, szakbeli férfiaknak nem nehéz dolog gyakorlatban alkalmaztatni az elméletben elfogadott elvet. Legfőbb dolog, hogy ez ügy főiskoláink számos és tiszteletreméltó egyéneinek figyelmét nyerje meg." Szakács Mózes. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. Kassciben a német tanítók a jövő nyáron gyűlést akarnak tartani. Mivel e célra minden más helyiség szűk­nek tünt fel, az ev. templomot kérték el egy vagy két napi használatra. A consistorium azonban ezt, csupa ke­resztyén szeretetből, megtagadta; igy tehát a ker. taní­tók gyűlése a zsidók zsinagógájában fog megtartatni. Tyrolban nemrég halt meg a hires M ö r 1 Mária szűz, akit a jó, babonás tyroli nép, még életében, mint szentet tisztelt. Papok és apácák állítása szerint nemcsak a Krisztus sebei voltak meg az elhunyt „sz. szűz" tenye­rén, talpán és oldalán; hanem ez a Jungfrau Mária még a physica törvényeivel is dacolt, amennyiben, ha exta­sisba jött, gyakran ágya fölött a légben szabadon lebe­gett, amiért azután a nép által „lebegő szűznek" is ne­veztetett. A német ultramontan lapok ezt az eseményt egész részletesen felcifrázzák, sőt azt is állítják, hogy az uj szentnek sírjánál már csoda is történt. 1767-ik ev dec. 24-en történt, hogy a Smyrnában lakó ev. németek és dánok egy imaház alapkövét letet­ték. A dán kormány és Danzig városa gondoskodott a templom fölépítéséről. Harminc évvel később 3 797-ben Smyrna legnagyobb része az imént emiitett templommal együtt leégett Eszközök hiánya miatt nem lehetett újó­lag fölépíteni. A mult év dec. 24-én, tehát az első fölépí­tés után épen száz év múlva azonban, mintegy 200-an az ottani németek közül összegyülekeztek, s B ü 1 o w po­rosz főconsul és Axenfeld lelkész" vezetése alatt le­tették egy német ev. imaház alapját. A napokban halt meg Párisban Haag Eugen, a francia protestáns történelmi társulat egyik alapitója, és alelnöke. Az egyház történeti irodalomra nézve nagy veszteség. Angliában ez évben 1945 lap jelenik meg. Ezek kö­zül 219 tisztán vallási tárgyakkal foglalkozik, s mind­egyiknek megvan a maga közönsége. Nekünk kettő van ; — ez is sok. — A francia reform, egyház aligha van oly népes mint a magyar : de irodalma terjedelmesebb mint az összes nemzeti magyar irodalom. — Hát ha még egy­házi irodalmunkat kellene világkiállításra vinni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom