Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-01-12 / 2. szám

Tizenegyedik évfolyam. 2. Pest, jan. 12- 1868. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP p SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­HIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési felhívás a FROT. EGYH. ÉS ISKOLAI LAF • *') í ; i 1868-ik évi XI. folyamára. áú Az előfizetés marad a régi: Egész évre 8 frt., — félévre 4 ft., — 3 hónapra % frt. — 1 hónapra 80 kr. Az előfizetési pénzt lapunk szerkesztői éa kiadó-hivatalába (Pesten, Szerb- és Lipót-utca szögletén kérjük küldetni. Pesten, december hóban 1867. Ballagi Mór. A pápa világi hatalma, C'est en vertu du droit divin et par une négation formelle du droit populaire que six cent mille Romains obéissent contre leur gré á un prétre de leur nation, Vive le droit populaire ! Edmond About, G i r a r d i n Emil valamelyik iratában az embereket politikai működésök szerint osztályoz­ván, igy nyilatkozik: Vannak emberek, kik sze­retnének rántottát csinálni anélkül, hogy a tojást feltörnék; mások feltörik a tojást, de nem tudják megcsinálni a rántottát; mig végre vannak olya­nok, akik fel is törik a tojást, el is készítik a rán­tottát. Ha e hasonlatot III. Napoleon politikai műkö­désére alkalmazzuk,ugy találjuk, hogy 1859-ig ö kiválólag és az európai uralkodók között csak­nem egyedül a harmadik osztályba tartozott, fel is törte a tojást s pompásan el is készítette a rán­tottát; de a nevezett időponton túl hanyatlani látjuk politikai szerencséjével együtt erélyét is; mert már a mexicói expeditióban feltörte ugyan a tojást, — de nem tudta elkészíteni a rántottát, mig végre a római ügyben egész a tehetetlensé­gig látjuk sülyedve, mint aki szeretne rántottát készítenie de nem meri feltörni a tojást. Szinte hajlandó az ember igazat adni Napo­leon hercegnek, aki nagybátyjáról egy alkalom­mal azt állitá, hogy" kétszer szedte rá Európát; először akkor, midőn császárrá lett, amikor min­den európai udvarnál azt hitték róla, hogy buta, másodszor az olasz háború alatt, midőn minden ember lángésznek tartotta. De akár lángész Napoleon, akár nem, any­nyit még ellensége ís kénytelen róla bevallani, hogy nagyeszű diplomata; s ekkor megfejthet­len rejtélyként áll előttünk, hogy mi az, ami őt a római kérdésben nem engedi határozott cselek­vésre jutni, hogy neki-neki iramodik, s egyszer csak re infecta megállapodik. Azt mondják, hogy a clerustól való félelem tartóztatja vissza a határozott cselekvéstől; de ez állítás csak kikerüli a kérdést, s nem fejti meg; mert itt meg az a másik kérdés áll elő: honná 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom