Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-01-12 / 2. szám

Tizenegyedik évfolyam. 2. Pest, jan. 12- 1868. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP p SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓHIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. Előfizetési felhívás a FROT. EGYH. ÉS ISKOLAI LAF • *') í ;

i 1868-ik évi XI. folyamára. áú Az előfizetés marad a régi: Egész évre 8 frt., — félévre 4 ft., — 3 hónapra % frt. — 1 hónapra 80 kr. Az előfizetési pénzt lapunk szerkesztői éa kiadó-hivatalába (Pesten, Szerb- és Lipót-utca szögletén kérjük küldetni. Pesten, december hóban 1867. Ballagi Mór. A pápa világi hatalma, C'est en vertu du droit divin et par une négation formelle du droit populaire que six cent mille Romains obéissent contre leur gré á un prétre de leur nation, Vive le droit populaire ! Edmond About, G i r a r d i n Emil valamelyik iratában az embereket politikai működésök szerint osztályozván, igy nyilatkozik: Vannak emberek, kik szeretnének rántottát csinálni anélkül, hogy a tojást feltörnék; mások feltörik a tojást, de nem tudják megcsinálni a rántottát; mig végre vannak olyanok, akik fel is törik a tojást, el is készítik a rántottát. Ha e hasonlatot III. Napoleon politikai működésére alkalmazzuk,ugy találjuk, hogy 1859-ig ö kiválólag és az európai uralkodók között csaknem egyedül a harmadik osztályba tartozott, fel is törte a tojást s pompásan el is készítette a rántottát; de a nevezett időponton túl hanyatlani látjuk politikai szerencséjével együtt erélyét is; mert már a mexicói expeditióban feltörte ugyan a tojást, — de nem tudta elkészíteni a rántottát, mig végre a római ügyben egész a tehetetlenségig látjuk sülyedve, mint aki szeretne rántottát készítenie de nem meri feltörni a tojást. Szinte hajlandó az ember igazat adni Napoleon hercegnek, aki nagybátyjáról egy alkalommal azt állitá, hogy" kétszer szedte rá Európát; először akkor, midőn császárrá lett, amikor minden európai udvarnál azt hitték róla, hogy buta, másodszor az olasz háború alatt, midőn minden ember lángésznek tartotta. De akár lángész Napoleon, akár nem, anynyit még ellensége ís kénytelen róla bevallani, hogy nagyeszű diplomata; s ekkor megfejthetlen rejtélyként áll előttünk, hogy mi az, ami őt a római kérdésben nem engedi határozott cselekvésre jutni, hogy neki-neki iramodik, s egyszer csak re infecta megállapodik. Azt mondják, hogy a clerustól való félelem tartóztatja vissza a határozott cselekvéstől; de ez állítás csak kikerüli a kérdést, s nem fejti meg; mert itt meg az a másik kérdés áll elő: honná 3