Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-03-15 / 11. szám
De az erdélyi kormány másként tekinté az ügyet, és Cserey Farkas erd. udv. kanc. tanácsos, a leány apja, maga figyelmezteté a műre, melyben fő részes volt, a reversalisra. Wesselényi báró megvált a katonaságtól, s ifjú nejével Zsibóra ment, hol első fia meghalt, 1779-ben Fáy püspök feljelentette a bécsi kormánynak, hogy másodszülött fiát Wesselényi a helvét vallás dogmái szerint neveli, a nélkül hogy erre a bécsi udvar kegyét kikérte volna. A kormányszék nyomozás végett két tanácsost küldött Zsibóra. Ezeknek Wesselényi csak azt válaszolta, hogy a reversalist tőle erőszakosan csikarták ki, s igy az egészet törvénytelennek nyilványitja. A kormányszék ezt feljelenté az udv. cancelláriához, mely ennek folytán egy felterjesztést nyujta át Mária Teréziának, ki szigorú hangnyomattal arra ítélte Wesselényit, hogy egy kath. templomot kell mindenestől felszerelnie, s gyermekeit csak kath. papnak szabad megkeresztelnie. E felterjesztést — melyből leginkább kitűnik a kancellaria ultramontán szelleme — Mária Terézia 1780 nov. 16. irta alá, s tizenhárom nap múlva meghalt. Fiának, II, Józsefnek, az ügy ismét elé terjesztetett. W. és neje is terjesztettek elő egy folyamodványt, melyben a reversalisnak tőle álnok erkölcsi kényszerítéssel kicsikarását megvallotta, hogy saját ítélete szerint annak aláírásával „erősen hibázott és jelleme ellen cselekedett." Öt eskük, bizonyítások szedték rá és neje formaszerinti kötelezvénye, hogy nem ellenzi a gyermekek reformált hitben nevelését. — Kéri apósa csalárdságaitól megvédeni, gyermekei szabadságát visszaadni, hogy neki engedtessék meg őket maga saját elvei szerint felneveltetni. A kancellária votumában — mint értekező megjegyzi — nem pirult el egyenes hamisítás előtt sem, és kiemelte, hogy az ország minden főrangú családjából történt áttérés a kath. vallásra, csak a Wesselényiekéből nem. Ajánlá Mária Terézia intézkedésének fenntartását. Ez meg is történt. 1681-ben Batthyáni püspök feljelentése folytán, b. W. a guberniumtól feleletre vonatott, miért ne;m tart kath. szobaleányt! Felelt neje, bámulva jóakaróinak felölei kéretlenül is gondoskodását, hogy külföldi szobaleányt nem tart, mivel erszénye nem engedi. Május 20-kán legkisebb gyermeke, leánya Polyxena születvén, ezt Wesselényi meg nem kereszteltető egy ideig, miért a nagyváradi püspök papot küld nyakára, kinek is Wesselényi megüzeni, hogy hozzájönni ne merjen. A gyermek református pappal kereszteltetik meg ; de W. Batthyányi püspök zaklatásai folytán, az 1781. nagy szebeni országgyűlés alatt kénytelen beleegyezni, hogy kath. pap által is megkereszteltessék. Kezdve a dráma második felvonását említendő II. József türelmi rendelete, mely nem gátolta az áttérést a kath. vallásból. B. Wesselényi Miklósné, ki a fentebbiekben rajzolt rendszabályok miatt méltán elfordult a katholicismustól, át is tért. Ezután jött Batthyányi panaszos kérelmére egy legfensőbb intézvény, mely ily esetekben előleges hatheti oktatást rendel — zárdában. Cserey Ilonának — bár több folyamodásában esedezik e rendszabály visszaható ereje ellen — a nagyszebeni kolostorba kellett mennie. Egy szűk cellát adtak neki, hol a melléje rendelt szerzetes valódi inquisitiót gyakorolt felette. Látogatásokat nem fogadhatott el, kijárni nem volt szabad, s még azt sem nyerhette meg, hogy sógornője — b. Wesselényi Mária — hozzá bejuthatott volna. Csak néha látogathatta meg férje, s csak néha tehetett rövid sétát a zárdakertben. Fogsága jan. I8-dikától febr. 28-dikáig tartott, mialatt árván maradott harmadik gyermeke is meghalt. De bár e fogság alatt több csapás érte, bár a mellé adott páter szivreható könyörgésekkel igyekezet őt visszatartani az eretnekség meredélyétől : mégis áttért Kálvin hitére, melyet egész halálaig „szive mélyéből" vallott, s melyet a leghevesebb nyomás és inquisitió dacára sem tagadott meg többé soha. „E nagyérdekü epizód — végzi Szilágyi felolvasását — mely az ultramontan önzés és türelmetlenségre oly szomorú világot vet, sok tanúságot is nyújt. Mert ha visszatekintünk e korra, nagyszerű panaceaként tűnik fel előttünk a polgári házasság behozatala, melyet csak a papi sötétség ellenez és dobál be sárral!" GYÁSZHIREK. Kovács Gábor, miskolci ref. főgymnasiumi tanár született Görgőn, Tornamegyében 1813. sept. 21. Gyermekéveit felejthetlen emlékű édesatyja, Kovács Gábor elébb görgői, később baloghi lelkész gondos felügyelete alatt élte át, s elemi tanulmányaiba szerető buzgalommal és a legészszerübb tanítási elvek alkalmazásával ugyancsak általa vezettetett, 1821. a losonci ref. iskolába adatván, ott a grammatikai osztályok tanulmányait bevégezte. 1825. pótolhatlan veszteségére derék atyjától a halál megfosztván, édes anyjával Miskolcra ment lakni, hol a helv. hitv. lyceumban az 1825 /6 . tanév kezdetétől az 1827 /8 . tanév végéig a költészeti és szónoklati tudományokat folytatta s bevégezte. l828 /9 . évben a német nyelv tanulása végett, a Szepességre ment, honnan 1829. jul. 9. visszajővén, az iskolai törvényeknek aláirt és az 182 9 /3 0 . tanév elejétől az 183%. tanév végéig a logikai, physikai és bölcsészeti osztályokat kitűnő előmenetellel bevégezte. 1832 /B. tanévben az iskolai igazgatóságtól a miskolci elemi osztály köztanitóságával bízatott meg, s egy év alatt világos, érthető előadása által tanképességének oly elismerést szerzett a lyceumra ügyelő iskolai bizottmány előtt, hogy az a kitűnő fiatal egyént az 183%. tanév elején a sárospataki főiskolába felejthetlen emlékével kisérte. A sárospataki főiskolában az 1838 /*. tanév elejétől
