Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-01 / 9. szám

Az egyház terjeszkedése, és tömörülése eszközeüi C. a predikálást tekintette. Keveset irt, — annál többet prédikált aránylag, s predikálásával maga körül gyűjtötte nemcsak a közönyösséghez szokott reformált, hanem a katholikus közönségnek tekintélyes seregét is. — Az ő buzgalmának sikerült egy uj parokhiát is szervezni Párisban. Eletének van egy — mint maga nevezte — politikai episodja is. Lajos Filep idejében Páris városa a törvényhozó test tagjává választotta.^ Azonban — bárha itt is kitűnt, — a parlamenti kiküldetésekben bizottsá gokban sokszor mint munkás tag, sokszor mirit előadó, sokszor mint elnök szerepelvén, — mindamellett is kevésbé találta magát helyén a tribune-ön mint a kathedrában. Számos vallásos tartalmú munkákat irt. A fentebb emiitetteken kivül nevezetesek s gyakorlati irányúak a vegyes házasságokról, — a prédikációról, a reform, egyházi fenyítékről, — a Jézus személyéről írottak. Prédikációi közül, — ha kiadva nem is, — de lefordítva, s elmondva nem egy van magyarul is. Pédikacióinak száma megközelíti az ezeret; ezek közül azonban 96 van közrebocsátva. Coquerel, a két nagy egyházi — (orthodox és liberális) párt között, a szabad iránynak volt hatalmas bajnoka M. Paschoud, Montandon és ifj. Coquerellel együtt. E bevallott irány miatt, mint már a fentebbi években Paschoudnak, — ugy ő neki is — és fiának egész életében sok keserű harcot kellett folytatnia, — méltatlanságot, bántalmat szenvednie az uralkodó orthodox párttól, mely csak nem régiben is egész mértékben éreztette vele — nem gyűlöletét — kegyeletlenségét. — Pár évvel ezelőtt a hetvenes agg segédet kért. — A consistorium elébb halogatta, — azután három kijelöltjét — különböző ürügyek alatt — elvetette. Itt végeznők az elhunyt tudós életiratát, amint az a külviszonyokban jelentkezett. Ez utóbbi vonások azonban alkalmat nyújtanak jelezni azt a nagy érdekeltséget az egyházi élet iránt — mely a francia reform, egyházban — különösen Párisban nyilatkozik. Ez év elején, január 19-én ment végbe a consistorialis restauratio — majd mindenütt. A Lien örömmel hirdeti, hogy a liberális irány sok helyütt győzedelmeskedett. Páris 10 parochiájából 3000 választó — 30,000 reformátust képviselvén — vőn részt a szavazásban. És bár a régi Párisban, — hol 20,000 ref. lakos és kétezer szavazó van — a liberális jelöltek nyertek is igen jelentékeny többséget: mind azáltal az uj Páris — és külvárosokbeli 7 egyház 1000 főből álló szavazója a többséget az orthodox jelöltek részére döntötte el. E győzedelem azonban épen nem mondható fényesnek, mivel a hat orthodox jelölt 1506 —1588 szavazatot kapott, mig a hat liberális 1404— 1459-et. Ekként a 14,000 ember által vallott szabadelvű irányt — a párisi consistoriumban egyetlen egy ember sem képviseli. Ki fogja az id. Coquerel helyét elfoglalni? — még nem bizonyos. A közelebbi adatokból lehet következe tetni, hogy az orthodoxok — kik a legtekintélyesebb aristokratákat — sok fényes nevet számithatnak soraikba, — mindent elkövetnek, hogy a távozó atya palástját a fiu fel ne vehesse. Azonban Guizot, Delessert, Thierry és Pourtales urak bár mily nagy fényt szereztek is nevüknek a diplomatiában és irodalomban: nem kell felednünk, hogy a consistorialis választásoknál az orthodoxok győzelmét — nem az ő nagy nevük, s társadalmi vagy egyházi érdemeik, hanem temérdek ágenseik, — s ezek által ügyesen fegyelmezett külvárosi munkások szerezték meg. Az oratoire parokhiában azonban kevés ily nemű elem van. Az itteni választók egyharmadát teszik a párisi egyház összes választóinak, — s annyira értik a pártfegyelmet, — hogy a közelebbi választás alkalmával csak Ők maguk 700 contingenssel járultak mindegyik liberális jelölt megválasztásához. — Annálfogva bizton remélhetjük, hogy a hires Homileta az Oratoire kathedrájában nyeri meg munkássága jutalmát. Baksay Sándor T A R C A. Jl s s s I « il g y. (Bukarest, feb. 10-én 1868. Nt. tanár ur! Január 22-én kelt becses levelét és a mellékelt 40 frt 10 krt vettem és azonnal igy osztottam el. T. Nagy Józsefnek a mult évi pénztár készletet és ebből 10 frtot, t. Vincének 10 frt és Szőcs József, ploesti ev. ref. tanítónak 20 frt. 20 krt. és ezzel kiüresedett a missió pénztára. Pedig vajmi sok-sok a végezni való! Pitesten a paplak máig is félben áll. T. Nagy József a tanitólakban lakik és e miatt nem lehet tanítót hozatni, már pedig ameddig tanitó nincs, addig t. Nagy körutakra nem igen mehet. Itt Bukurestben is a templomban még nincs szószék és uj orgona, de ez még tűrhető volna, hanem nagy baj az, hogy a pap- és tanitó lakok merőben elrongyollottak, s még helyünk sincs a hova építsünk, mert az uj templom udvara felette szük. T. Márk Mózes úrról régóta nem hallottam. A mult évi kegyadomány rajta igen sokat segített, hogy Gralacon és Brailában hogyan élnek ? ezt csak a magyar lapokból tudom. P 1 o e s t e n , dacára az ott lefolyt küzdelemnek t. Vince csüggedni nem biró lelke, a mult évben egy szép hárraoniumot szerzett az imaterembe. Ezenkívül az if-