Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-02-16 / 7. szám

o) képviseli az egyház és állam közti jogviszonyt; p) oly indítvány, mely az összes püspöki kar Ítélete szerint a rom. kath. anyaszentegyház tanaival, törvényeivel, szerkezetével, elveivel, elidegenithetlen jogaival és szellemi vagy tulajdonjogi érdekeivel össze nem fér, a tanácskozás tárgya nem lehet; annál fogva a tanácskozáshói általán kizáratnak : aa) a kath. hit- és erkölcstan; bb) az egyházi kormányzat szervezete; cc) az egyházi szertartás ; dd) az egyházi közfegyelem tárgyai; ee) a papi intézetek belszervezete ; ff) az egyh. javadalmakra vonatkozó egyéni tulajdonjog bárminemű korlátozása. 80. §. Ezen főtanács szervezi a főegyházi bizottmányt, mely, mint közigazgatási és végrehajtó hatóság, osztályokra osztva vezeti az összes tanügyet, kezeli a kath. alapítványokat, elintézi az egyh. hatóságoktól fölterjesztett idevonatkozó ügyeket. 81. §. A bizottmányhoz jutott ügyek elintézése tanácsülésileg történik szótöbbséggel. 82. §. Ha a felek a bizottmány határozatával meg nem elégesznek, ügyöket az öt-személyes főbb bizottmányhoz felebbezhetik. 83. §. Az egyház főbb bizottmány elnöke az ország harcegprimása, ki mellé a főtanács egy papi s 3 világi tagot választ. 84. §. Az állandó egyházi és főbb bizottmánynak székhelye Buda-Pest. Ezek nyomán álland a főegyháztanács 72 egyházi és ugyanannyi világi tagból, jelesen : a) az egyházi rendből püspök 22, püspöki hatósággal bíró pannonhegyi főapát 1, káptalani követ 22, papi követ 23, szerzetes rendi főnök 4. b) a világi rendből képviselő 45, kegyúr 22, egyeten.i képviselő 1, királyi küldött 4. Összesen 144 tagból, kik mindnyájan szavazattal birnak. Erdély nincs ide számítva. A bibíiataiitalmásiy ISoiBamiluiii. (Folytatás.) 1. Az orthodox tan megállítása; visszahatás. A reformatio müve kivivatott. Mint mindig az emberi művelődés történetében, ugy e nagyszerű szellemi vívmány után is a látszólagos megállapodás — valóban pedig a rohamosan nyert anyag feldolgozásának kora következett. — Ilyenkor a jelszó nem a továbbfejtés, hanem a hü megtartás, minden oldalról való kifejtés, vagy teljes elsajátítás. A protestantismusban is ki kellett okvetlen fejlődni ekkor az orthodoxiának, melynek hatása alatt belebonyolodott a mindig élesebb confessiókba, elsülyedt a. tan szentsége örvényébe, mig ezen át és tul a szellemszabadság birtokába, élvezetébe jutott. A Lutheránusoknál az Úrvacsora, a Cálvinistáknál a praedestinatio lett Eris almája, s ezért az orthodoxia legféltettebb kincse. A praedestinatio feletti vita fő szintere Holland volt, hol a reformatio kezdetén mindenféle irány akadt ugyan követőkre, de a Calvinismus lassankint túlsúlyra jutott. •Hol találhatott volna az ember tehetlenségéröl valóban fogékonyabb szívre, mint e maroknyi népben, mely fenállásáért diadalmat küzdve egy óriási hatalom ellen, feltűnő nvilvánulását látá ezen eszmének: „minden emberi tanács hiában való isten elrendelésével szemben." A szomorú üldözések között egyetlen öröm volt megnyugodni isten megfoghatatlan tanácsában, az istentől való teljes függés érzetében, s igy a calvinismus ösztönszerűleg az üldözöttek vallása lett. Mintha csak ama zeelandi „koldusok" számára lett volna készitve, kik kalóz kalapjokra eme jelszót írva : „inkább törökök mint pápisták," — kitüzék a szabadság zászlóját. S bár a függetlenség kivívásakor a katholikusok számra nézve még többségben voltak, de mig ők a despotismus mellé állva a szabadságnak nagyon is rosz szolgálatot tettek, addig a szabadság kivivására mindenöket feláldozó „koldusok" ügyével az uj nemzet ügye annyira összenőtt, hogy „szabad Hollandia" és „Calvinismus" egy jelentőségű lett. Ehez járult még az is, hogy a papok nagy része Genfben nevekedett fel. — Azonban Holland Erasmus országa is voit, azon Erasmusé, ki tán az elvtelenségig igyekezett mindennek csak könnyebb, gyakorlati oldalát fogni fel, s egy elvből sem húzni ki a szigorú következtetéseket, ki mint mondja „az Arianusukkal és Pelagianusokkal is egyesülni tudna, lia az egyház helyeselte volna véleményöket," s kit tanulmányai a könyedebb felfogású classica literaturában ép a szabad akarat túlbecsülésére vezettek. Az ő nyomán haladva, voltak sokan, kik a protestantismusnak -— mint mondák — gyakorlatibb s humanusabb irányt szerettek volna adni. A harc a leydai egyetemen tört ki először, hol 1603-ig a szigorú supralapsarius — Gomarus háboritlanul hirdeté Calvin tanait. Ez évben azonban Arminius neveztetett kollégájául, ki már azelőtt is eretnekség gyanújában állt, de a fejedelem még akkor pártolta. Az akadémiai nyilvános disputákon, hol az ifjúság a két tanár vezetése alatt theologiai kérdéseket vitatott, csakhamar kitűnt a különbség a két tanár és tanítványai között, mely különbség nemcsak a praedestinatiora terjedt, hanem a confessiók kötelező erejére is. A pártok csakhamar megalakultak, s már akkor megkezdődött egy, azután minden vallásos vitában ismétlődő szokás, hogy t. i. a pártok azonnal politikai színezetet is vettek fel, igen