Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-02-10 / 6. szám

A bánsági missio 36 frt 89% kr, 3) Bánfalva, Dobrona, Hodrusbánya, Káva, Felsö-Tiszovnyik és Vukova egyenkint 20 frtnyi segélyt kaptak. 4) Ambrózfalva, Bágyon, Pásztó, Surány, Ipoly-Szakálos és Szeged egyenkint 10 frtnyi segélyben részesültek. Segélyezési összeg : 456 frt 89% kr. II. A dunáninneni kerületi gyámintézet. A végzetteljes év kártékony befolyást gyakorolt ezen egyházkerületben a gyámintézet ügyére, mert ez nemcsak hogy nem terjedt tovább, de bevételeiben csökkent is. Az 1865-iki összes pénzforgalom 1741 frt 20 krt tön; az 1866-íki pedig 1666 frt 86 krt. Az adakozók közt most is, mint mindig, első helyen a pozsonyi egyház áll, mely a fentebbi összeghez egymaga 1125 frt 94 krral járult, közte a lyceuini tanuló ifjúság 76 frttal. Az adomány többi része a inosonyi, pozsonymegy ei, nyitrai, trencséni némely egyházak készségének köszönhető. Liptóból is érkeztek, nevezetesen a vichodnai és szentpéteri egyházak részéről némi összegecskék, s végre valahára Turócból is a thuráni egyháztól 1 frt. III. A dunántúli kerület. A dunántúli kerületi gyáminlézet m. é. aug. 22-én Győrött tartott közgyűlése alkalmával az újonnan megállapított egyetemes gyámintézeti alapszabályok értelmében újonnan szervezte magát. Az esperességek általános szavazati többsége által 3 évre megválasztatott a kerületi bizottmány, melynek elnökei Pálfy József egyházi és OstlFy Pál világi; tagjai pedig a következők lettek: egyháziak Tóth János, Trsztyenszky Gyula, Schneller Vilmos és Schleining Károly; világiak Szovják Mátyás, Takács Lajos, Baranyay László és Eöry Sándor, a tanárok közül Ulber Mátyás és Geyer Sámuel, — jegyzőül Trsztyenszky Gyula, pénztárnokul Petrik Jakab választatván meg. Az évi gyűjtemény, dacara annak, hogy az inség sújtotta egyházak a legnagyobb nyomorral küzdenek, mégis 1475 frt 1 krt (a soproni nöegyletével együtt 1818 frt 77 krt) mutat fel, és ámbár a gyüjlö egyházak a náluk befolyt pénzek kiosztásánál nem szabták magukat szorosan az alapszabályok határozataihoz; a kerületi bizottmány mégis azon helyzetben volt, miszerint a fentebbi összegnek fele részét a központi pénztárba beszolgáltathatta, és pedig szabad rendelkezésre 371 frt 40 krt, kitűzött célokra 369 frt 60 krt s igy összesen 741 frtot. A többi 734 frt 1 krról részint a kerületi bizottmány, részint az esperességi bizottmányok közvetlen rendelkeztek. IV. A tiszai kerületi gyámintézet. A gyámintézet ügye iránti részvét és buzgóság a szűk pénzviszonyok közt nemcsak fentartá magát, hanem fokozódott is, a mennyiben az eperjesi fötanodai ifjúság nemes példája nyomán a rozsnyói gymnasiumi ifjúság tettleg fiókegyletté alakult, a kézsmárki gymnasiumi növendékek pedig az Úr szent vacsorájával való élés alkalmával tartottak e célra offertoriumot. Lankadatlan buzgalmat fejtett ki a gyámintézet érdekében mint eddig, ugy a mult évben is : a VI. szab. kir. városi, gömöri, VII. bányavárosi és sáros-zempléni esperesség; dicsérettel emelendők ki a rozsnyói, eperjesi, iglói, nyíregyházi, dobsinai, kassai, kézsmárki és rimaszombati egyházak, melyek mindannyian tetemesb összeggel járultak a szent ügy előmozdításához. A rozsnyói, dobsinai nő- és eperjesi lnánygyámintézetek ernyedetlen tevékenységgel működtek s nemes buzgalmokat fokozva tanusiták; a jólsvai s csetneki női gyámintézetek pedig már szinte a tett terére léptek. Az összes bevétel 1714 frt 56 kr. Segélyeztetett 28 folyamodó egyház 543 frt 7iy2

krral; 1. Krompach, Kölese és az egyetemes gyámintézeti gyűlésre úti költségül 50 frtjával. 2. Plavnicza, Sz.-György, Lapos, Benyék és Dobrapatak 25 frtjával. 3. Svábócnak a kerületi olfertorium fele 85 frt 78 kr. 4. Berke, Orkuta, Rokitó, Sárpatak, Bodárka, Jólész, Csúcsom, Bugyikfalu, Ránk, Jákfalva, Sajó-Kaza, Hernád-Vécse, Nagy-Károly, Nagy-Bánya, Mühlenbach és Hankova 10 frtjával. 5. Vác, Bágyon és Bokor 5 frtjával. 6. A kerületi tökéhez csatoltatott 17 frt 93% kr. A kerületi egyházak szavazattöbbsége által a kerületi elnökségre újból Czékus István egyházi és Berzeviczy Egyed világi elnököknek választattak meg. Mind ezen adatok fényesen tanúsítják az egyházközségek meleg érdekeltségét a gyámintézet szent ügye iránt. A mi már most az egyetemes gyámintézet vagyoni állását, a központi tőkék kezelését, s a rendelkezés alá jött pénzek kiosztását illeti: azt a következő pontokban terjesztendem elő. A központi tökekezelés bevétele teszen 3142 frt 14 krt. mely újra tökésittetett. A központi öszszes töke 22,286 frt 40 kr, mely alapítványokban, kölcsönökben és értékpapírokban van elhelyezve. Ha az értékpapírokat névleges értékükre emeljük : akkor a középponti töke 23,476 frt 14 krt, vagy egy ujabb vásárlás következtében 24,076 frt 14 krt teszen. A középponti töke szelvénykönyve szerint nyomatott 15,000 darab, eladatott 8399 db, még eladatlan 6601 db. szelvény. Az eladottakért eddigelé befolyt 13,844 frt. A folyó pénztár mult évi bevétele 1957 frt 85 kr, mihez járul még kitűzött célokra beküldött 21 frt 5 kr; a kiadás pedig 455 frt % kr, mi a bevételből levonatván, marad tiszta jövedelem 1502 frt 84% kr szabad rendelkezésre és 21 frt 5 kr kitűzött célokra. Az 1502 frt 84% kr tiszta jövedelemből az 1861-iki többkiadásból még fenlévö s a középponti pénztárt terhelő 400 frt és annak egy évi kamatja 24 frt a középponti tökéhez csatoltatni s ezzel a középponti pénztár adóssága véglegesen törlesztetni, 56 frt 39 % kr pedig a pénztárban fenhagyatni határoztatott, minek folytán a középponti jövedelemből kiosztásra fenmaradt 1022 frt 45 kr. Számba vévén az egyházkerületek gyűjteményeit, kitűnik. miszerint: a) a bányakerületi gyámintézet részéről beküldetett szabad rendelkezésre 457 frt % kr. b) a dunáninneni kerület részéről sz. r. 448 „ 24% „ c) a dunántúli kerület részéről „ „ 371 „ 40 „