Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-01 / 48. szám

ban hirdetett: „Isten nem azért teremtette a királyokat, hogy elnyeljék az emberi nemzetet; nem azért teremtette a papokat, hogy minket, mint valami vadállatokat, a királyok kocsijába fogjanak és példát adjanak a világnak az aljasságra, a kevélységre, az álnokságra, a fösvénységre, a dobzódásra és hazugságra; hanem ő azért teremtette a mindenséget, hogy hirdesse hatalmát; azért teremtette az embereket, hogy segítsék és szeressék egymást kölcsönösen, és eljussanak a boldogságra az erény utján." Valóban több igazi vallásosság és emberszeretet sugárzik a felforgatónak e szavaiból, mint sok szemleső szentnek az emberi gyarlóságok ellen szórt kenetes szitkozódásaiból. Közel egy százada már, hogy az összes civilizált társadalom a magát keresztvénnek liazu-Ö J dozó embertelen múlttal erőszakos katastrophában szakított; azóta egész erővel azon dolgozik, hogy a keresztyénség amaz alapeszméjét vegye alkalmazásba, mely szerint mindnyájan egyformán Isten fiai vagyunk, mindnyájan tökéletesen egyenlők Isten előtt, egyenlők a természet rendje és az isteni kegyelem velünk való közöltetésénél fogva. Ehez képest eltöröltettek mindazon előjogok, melyek embert ember fölébe helyeznek; megszüntettek a rabszolgaság minden nemei és az emberi méltóság megbecsülése gyakorlati kifejezést nyert a törvény előtti egyenlőség elvében , mely az előkelő és proletár, nemes és nem nemes, gazdag és szegény közti embertelen különbségtételeknek gyökeresen véget vetett. Ugyan amaz elvből kiindulva ledöntettek mindazon korlátok, melyek az egyén önálló munkássága szabad kifejlésének gátat vethetnek, s a munka, a szegény ember egyetlen kincse, köztisztelet tárgyává lőn; de ami fő: az isten legszentebb adományai: a gondolat szabad nyilvánithat.ása szóban és Írásban s a vallás szabad gyakorolhatása axiomaszerü, megszeghetetlen igazságoknak ismertettek el. Valóban ha egy nagyra termett lélek keserveit elgondoljuk, akit a privilégiumok korában a sors oly kasztban engedett születni, melyből kiemelkedni az embertelen törvény neki rést nem nyitott; ha elgondoljuk ily léleknek egy hoszszu életen át vaM vergődését, mely Őt magának gyötrelmül s a társadalomnak pótolhatatlan kárára a jóságos isten által eleje szabott pályáról leszorította; ha egy ily léleknek az istentelen törvények következtében itt a földön való elkárhozását elgondoljuk: mind amaz üres látványosságokban nyilatkozó vallási functiók elégteleneknek fognak bizonyulni egyetlen ily égbekiáltó bűn expiálására, és áldani fogjuk századunkat, mely megtanította az embereket kevesebbet hallgatni letűnt korok ábrándos hagyományaira és inkább vizsgálni és követni a sziv bensejébe irt isteni törvényt. A kifejtett emberi ségi nagy elvek foganatosításába és gyakorlati keresztülvitelébe helyezték már az isteni próféták a vallás egész lényegét, ellentétben a papok által sürgetett külsőségekkel és cerimonialis cselekményekkel, melyek a papokon kivül senkinek hasznára, javára nincsenek. ,.Minek nekem— igy szól Ezsaias, I. 11 — 17. — „a ti áldozataitok sokasága? mondja Jehova; megteltem a kosoknak égő áldozataival, s a hizlalt marhák zsírjával; a tulkok, bárányok s bakok vérében semmi kedvem nem telik. Mikor szinem elé jöttök, ki kívánja azokat tőletek, hogy pitvaraimat tapossátok? Ne hozzatok többé hiábavaló áldozatot, jó illatszer utálatosság előttem, újhold, szombat és gyülekezet egybeliivása — nem tűrhetem a bűnt s ünnepi gyülekezetet. Ujholdaitokat s ünnepi gyülekezéseiteket lelkemből gyűlölöm, terhemre vannak, meguntam eltűrni azokat. Es mikor kiterjesztitek kezeiteket, szemeimet behunyom előttetek, s akármily sokszor imádkoztok, meg nem hallgatlak, mert vér borítja kezeiteket. Mosdjatok meg ! tisztuljatok ! takarítsátok el gonosz tetteiteket szemeim elől! szűnjetek meg gonoszt mivelni! Tanuljatok jót cselekedni ! Keressétek az igazságot s igazítsátok útba a zsarolót, tegyetek ítéletet az árvának, védjétek ügyét az özvegynek !4

i Ugyanezt kevesebb szóval Mikeas próféta igy fejezi ki: „Mivel menjek Jehova elébe, és hajoljak meg a magasság istene előtt? Vájjon égő áldozattokkal menjek-e elébe vagy esztendős borjúkkal? Kedve telik e Jehövának a kosok ezreiben, az ezernyi-ezer olajpataikokban ?' Vájjon elsű szülöttemet adjam-e vétkemért, méhem gyümölcsét lelkem bűneiért? — Kijelentetettt neked, óh ember, mi jó, és mit kíván a Jehova tőled; hogy 95 *