Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-10-06 / 40. szám

V. Fejezet. A különböző egyházak és vallás-társulatok egymáshozi viszonyairól. 28. §. A magyar államban létező egyházak és vallásos társulatok a jogegyenlőség és viszonosság alapján egymás kölcsönös tiszteletbentartására köteleztetnek. Az illő tisztelet megtagadása miatt az állam segélye igénybevehető ; az önsegély azonban semmi esetben meg nem engedtetik. 29. §. Minden egyház vagy vallásos társulat teljes biztosságot követelhet az iránt, hogy vallásos cselekvényei a többi vallásfelekezetek tagjai által semmi részben ne háboríttassanak. 30. §. Egy vallásfelekezet vagy vallásos társulat tagjait sem lehet arra kötelezni, hogy a másiknak külső vallásos szertartásaiban részt vegyenek. 31. §. Egy vallásfelekezet vagy vallásos társulat sem köteleztethetik arra, hogy a másiknak különös ünnepeit megtartsa ; sőt inkább szabadságukban áll minden vallásfelekezetbelieknek a másik fél ünnepein is saját munkáik és foglalatosságaik után látni. 32. §. Valamely bevett valláshoz tartozó olyan hitsorsosak, akik saját egyházközséget nem képeztek, kötelesek csatlakozni valamely vallásukhoz tartozó önálló egyházhoz, mely a magyar állam területén belül van. ren minden eszközt siker nélkül kisértének meg, orvoslás végett az államhatalomhoz folyamodhatnak, mely az illető egyháznak mindenkori meghallgatása mellett, a kellő lépéseket a sérelem orvoslása végett megteni jogosítva van. 37. §. Tisztán polgári viszonyokra vonatkozó világi ügyekben minden egyháznak mind fejei és elöljárói, mind minden tagjai az állam törvényei alatt állanak. 38. §. Kétségek elhárítása végett ily világi ügyeknek nyilváníttatnak a következők is : a) Az egyházi személyek szerződései, végakarat nyilvánításai, s az utánnak való törvényes örökület. b) Az egyházak és egyházi személyek birtokviszonyai s mindennemű javai. c) Az egyházi személyek oly bűntettei vagy vétségei, melyek nemcsak az egyházat, hanem az államközönséget is érdeklik. d) Házassági törvények, amennyiben azok a polgári szerződésre s annak hatályaira vonatkoznak. e) A vallás szolgálatra szentelt helyek s javak netaláni előjogai vagy mentességei f) Templomok s vallásos épületek felállítására és fentartására való kötelezettség. g) Az egyházi anya- vagy nyilván könyvek vezetése módját, s a lelkészek által kiszolgáltatott okmányok törvényszerű alakját megállapító rendszabályok. 39. §. Az alkotmányos törvényhozás rendelkezése alá tartoznak: a) Valamely vallásos társulatnak a törvényesen bevett egyházak közt helyet adni. b* Szerzeteket vagy más hasonló társulatokat bevenni vagy eltörülni. c) Az ország közjava, nemzetgazdasági érdekek, a szorgalom és erkölcsiség szempontjából az ünnepek számát korlátozni, vagy azokat bizonyos napokra szoritani. I S K 0 1. A í'i fi Y. Nt. Szerkesztő ur! A prot. egyházi és iskolai élet nevezetesebb mozzanatait nyilvánossá tenni egyedül az ön lapja lévén hivatva: engedje meg, hogy annak hasábjain e végvidékre helyezett iskolánk életéből egy pár adatot én is tudomásra juttassak. Legelsőbben is egy még be nem gyepesedett sirhalomhoz vezeten olvasóimat, hogy a bennyngvó férfiúnak megadjuk a kegyelet adóját, a mit egy halott jól töltött életéért az élőktől méltán ki érdemel. Es Batizi János ki a nehéz hantok alatt alussza a halál mély álmát, jól töltötte életét Mint tanár, mint hazafi, mint családapa oly szépen tölté be hivatását, hogy ösmerői szeretetét, becsülését méltán kiérdemelte. A szigeti iskola csak 11 évig birhatta őt mint a felső elemi osztályok tanárát, s mert ez idő alatt egy fáradatlan, ritka ügyességgel biró alapvetőnek ismertette meg magát: megdöbbentőleg hatott junius 17-én történt halála a kül- és beligazgatóságra, a szülék VI. Fej ezet. A bevett vagy elismert egyházak és vallásos társulatok viszonyai az államhatalomhoz. 33. §. Az államhatalom ideértve nem csupán a kormányt, hanem magát az alkotmányos törvényhozást is, sohasem avatkozhatik valamely vallásfelekezetnek tisztán lelki ügyeibe. 34. §. Egyéb dolgokra nézve, melyek a 25. §-ban minden egyház vagy vallásos társulat beldolgainak nyilváníttattak, az államfő alkotmányos kormánya által a főfelügyeletet gyakorolja ugyan, mindazáltal mindenkor nagyban és egészben, azaz mindig csak azon szempontból, hogy az egyházi intézkedések által az államcélok ne veszélyeztessenek, s az állam föltétlen vagy eredeti jogai meg ne támadtassanak, továbbá sohasem előzőleg, hanem utólagosan vagy jóvátevöleg. Ez utóbbi szabály csak oly vallásfelekezetekre nézve szenved kivételt, melyek idegen államfőtől függenek, és a melyekre nézve, a magyar királynak megelőző tetszvény-joga eme sajátságos állás miatt továbbra is fenmarad. 35. §. Az államhatalom az egyházak irányában a maga védelmét különféle vallásfelekezetek közötti egyenlőség és viszonyosság fentartásában gyakorolja. Egyes kihívó jellemű szertartásokat, melyek a hit és vallás lényegére nem tartoznak, s amaz elvekkel nehezen egyeztethetők össze kormányzási uton is korlátozhat. 36- §. Bármely egyház vagy vallásos társulat tagjai, ha magukat egyházi feisöségöknek a fenálló rendbe ütköző valamely cselekménye által sértve érzik; s az egyházi té-