Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-01-27 / 4. szám

És most befejezzük örömhírünket, azon őszinte forró kívánattal, hogy adjon az Úr Isten sok ily lelkes és buzgó fiakat az egyháznak és hazának, ezeknek pedig becses éle­tét tartsa meg számos éveken át, hogy most hozott áldoza­taiknak áldásait késő unokáikban is örvendő lélekkel szem­lélhessék. Biró Károly, s. k. ref. lelkész. *) *) Kéretnek a hazai lapok e közlemény átvételére. W8 T A R G A. A moldva-oláhországi ref. missio bi­zottmány jelenlegi állása. Tudva van e lapok igen tisztelt olvasói előtt, miszerint az erdélyi mlgs. egyházfötanács által kinevezett moldva­oláhországi ref. missio bizottmányt Rozetti Koszta itteni volt cultisminister önkényüleg feloszlatta, minden iromá­nyait elszedette s engemet személyesen is megidéztetett, hogy adjak számot előtte, hogyan merészeltem Romániát ref. egyház kerületekre felosztani, egyházainkat a magyar király ö fensége védelme alá helyezni s több eféle. Rozetti ur más oldalról ugy volt informálva, miszerint, ha tovább is minister maradt volna, s ha azon nem miniszter szájába való beszédre: „Akasztass fel, de azt meg nem engedem, hogy az erdélyi püspöknek legkisebb felügyeleti joga is legyen a romaniai ref. egyházakra," t. Yincze hivataltársammal nem folyamodtunk volna a védhatalmak itteni konsulaihoz, egy­házaink protestáns autonomiája sírba szállott volna. Mihelyt Rozetti ur leköszönt a ministerségről, azon­nal folyamodtam az uj ministerhez önkényüleg szétoszlatott bizottmányunk helyreállítása végett. Stráti, ki ma is még kultus ügyér, azonnal megígérte nekem szóval is, hogy az ügyet megvizsgálja s az eredményről hivatalosan is fog tu­dósítani, Ploestre pedig távsürgönyözett, hogy a hivatalából törvényes püspöke által elmozdított Czelder Mártont a város­ból azonnal ki kell utasítani. — Ez idö ota folyvást vártuk bizottmányunk helyreállítását, de a közbejött itteni tronvál­tozás s ebből keletkezett mozgalmas idők miatt nem tartot­tam korszerűnek a miniszter urnái alkalmatlankodni, de több előzékenységet tapasztaltam miniszter urnái s ebből csak jót reménylettem. Többek közölt e hó 12-én hozzám küldé Gkédioneszku osztályfőnökét s tudatta — hogy, bizottmá­nyunk helyre van állítva, az uj évi tisztelgések után egy nap menyjek fel a minisztériumba és vegyem át a bizottmány iratait s egyszersmind a többi felekezetek lelkészei példáját követve e hó 1 3 /,-én ó szerinti uj év első napján, német, franczia vagy román nyelven üdvözöljem a haza uralkodóját. Én a román nyelvet választottam s rövid üdvözletem egy példányát a minister urnák kézbesítve, tegnap délután egy órakor történt meg 1. Károly ö fenségénél uj évi tisztelgé­sünk a következő renddel. Az ó hitű hazai Clerus a trónte­remben gyűlt fel és kezdette meg az üdvözletek sorát élü­kön a metropolitával. A többi felekezetek lelkészei, elöljárói a képviselőkkel és szenátorokkal a kékteremben voltunk összegyülekezve. Az óhitű clerus után bement a trónterem­be a rom. kath. püspök egy titkárával, utána Deutslander evang. lelkész társam három elöljáróval, utánok én, két elöl­járóval Szabó Albert és Benke Józsefiéi, mind hárman ma­gyaröltönyben. A fejedelem felállva nyájas mosolylyal foga­dott, jobb és balján álltak a ministerek és törzstisztek. Üd­vözletem magyar nyelven igy hangzik : „Fenség ! Boldognak érzem magamat, hogy a fővárosban és az egész Romaniában levő reformált hitsorsosaim Őszinte uj éviüdvözletéttolmácsol­hatom Fenséged előtt a reánk derült 1867-ik év első napján. Mély hálával ösmerem el és nyilvánítom itt Fenséged előtt miszerint Romania ős idők óta szent menhelye volt a különböző keresztyén felekezeteknek s teljesen meg vagyok győződve, hogy Fenseged uralkodása alatt is a mult biztos kezességet nyújt a jövőnek. Fenséged mostani kormánya kielégítő tanúbizonyságát adta eddig is annak hogy fenfogja tartani ev. reformált egyházaink autonómiáját ép ugy mint a többi egyházak függetlenségét a haza szabadelvű alkotmá­nyának védelme alatt. Éljen Romania 1 Éljen Fenséged a vallás és erkölcs virágoztatására, a haza boldogitására, éljen számos évekig." Ö Fensége ihletett hangon válaszolta francia nyelven ! „Kedvesen veszem a reformált egyház szives üdvöz­letét és kérem Tiszteletességedet tudassa az egyházakkal legforróbb szeretetemet." — Utánunk jöttek az örmény lelkészek majd a zsidó rabbik s azután a világi testületek s délután a konzulok. Jövő levelemben tehát már szerencsés leszek megír­hatni azt is, hogy minő változtatásokat tett a cultus minis­ter ur bizottmányunk alapszabályain, akkor felküldöm a missio bizottmány pénztárnoki számadását is egy példány­ban a Prot. L. nt. szerkesztőségének s egyben az erdélyi mlgs. egyházfötanácshoz. Sok küzdelmen mentünk át a mult évben, nekünk fájt az leginkább hogy a magyar prot. egy­ház buzgó részvéte missiónk iránt a mult évben nagyot ha­nyatlott s e miatt sem én sem t. Nagy és Yincze hivatal tár­saim nem tehettük meg oly pontosan tervezett körutunkat s igy kevesebb eredményt mutathatunk fel, mint a mennyit re­méllettünk. Azonban a vihar lecsendesedett s mi egészerönk­kel azon leendünk az uj évben, hogy a missiopártfogoló közön­ség szeretetét és részvétét kiérdemeljük s munkálkodásunk gyümölcsét e becses lapok hasábjain koronként bemutathassuk. Adjon Isten hazánknak, anyaszentegyházunknak bol­dog uj esztendőt. Bukarest 1867 Január 2 /1 9 -én. Koos Ferencz ref. lelkész és a missio pénztárnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom