Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-29 / 39. szám

Tizedik évfolyam. -—Hí 39. Pest, sept. 29 1867. PROTESTÁNS ' r r j - . ' r f w SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓHIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI Dl J : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. H1RDETESEK DIJA : ' 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. , Kiknek előfizetése e negyed végével lejár, előfizetésük megújítására kéretnek fel. Készüljünk. Wir müssen das Werk in diesen n&ehsten Tagén weiter fördern, als es in Jahren nicht gedieh. Schiller. Midőn néhány hóval ez előtt az alkotmánynak, ugy ahogy történt helyreállítása és a parlamentáris, hazai kormány megalakulása ki lőn hirdetve, azon édes érzelem fogta el keblünket, melyet a szülötte földétől évekig elszakadt bujdosó érezhet, midőn ismét hónába visszatérve, a családi tűzhely küszöbét először átlépi. Keserves tizennyolc év után, mely idő alatt saját hazánk földén idegenek voltunk, elvalahára ismét itthon éreztük magunkat, s okunk volt hinni és remélni, hogy most már magunk urai leszünk, sorsunkat magunk intézendjük. Az öröm azonban nem sokáig tartott; történtek ok- és iránynélküli reclame-ok egyfelől, s kipkedés-kapkodásra mutató visszatorlások másfelől, idő előtti vádaskodások itt, hely- és időn kívüli repressiv intézkedések amott, s mindezek folytán — nem nagyítunk ha azt mondjuk, — ma a közhangulat oly nyomott, oly levert, oly semmi jóval nem biztató, mint rég nem volt. A mind jobban-jobban elboruló közvélemény és az ügyek vezetői közötti viszony oly feszültté kezd válni, a bonyodalmak oly fenyegetőleg alakulnak, hogy vagy ki kell haladék nélkü] bontakoznunk, vagy leszédelgünk a vész mélységébe. SZERK. Több béketűrést uraim! fent s több méltányosságot alant. A nemzetnek nem szabadna felednie, hogy a mostani minisztériumot csaknem diktátori hatalommal azért ruházta fel, mert rendkívüli viszonyok között, a szokott rendszabályok nem elegendők, és hogy épen válságok idején a felsőbbség tekintélyét csökkenteni annyi, mint a zsarnokságnak kezére dolgozni; a minisztériumnak viszont sohasem kellene szem elől tévesztenie, hogy a szabadság csak ugy és akkor üdvös, ha teljes mértékben élvezik, mert akkor, mint az Achilles lándzsája, a sebet, melyet üt, meg is gyógyitja. Kétségkívül kellemesebb dolog volna, ha hazánk egészen függetlenül, felvilágosult közvélemény által kormányoztatnék, mint, a hogy most minket nem illető viszonyoknak örökös tekintetbevételével tétovázva vezettetik. De mindenesetre jobb örökös tekintettel idegen viszonyokra is, hazafiak által, hazai törvények szerint kormányoztatni, mint holmi cseh Bachhuszároknak, nolle volle engedelmeskedni, vagy gravaminalis törvényhozás alatt javulásra való kilátás nélkül tengődni. A nemzet és kormány között ily kölcsönös méltányosságra annál nagyobb szükségünk van, miután fent és alant más sokkal nagyobb bajjal kell megküzdeni, mely abban áll, hogy: nem bizunk a helyzetben. Nem annyira a jelen szabadság mértéke az, a mi a közvéleményt ki nem elégíti, hanem inkább az, hogy sem a közállam fenmaradhatása, sem különösen hazánk alkotnn /^C^l 77 áfám*