Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-01-27 / 4. szám

vidéki, a sajtótól távol levő bírálónak megengedhető valódi sajtóhiba esetében. Menjünk tovább. Biráló úr meglátva a Zsarnay nevet a 12. §. alatt, minthogy épen hasontárgyu §-böl idéztem Zsarnaynak. Palmer katekhetikáját nem ösmerve, s a tár­gyalt dolog lényegét sem értve, mély bölcsességgel állítja, hogy összeráztam Zsarnay szavait, s állítása igazolása vé­gett idézi Zsarnayt, s katekhetikám illető helyét. Pedig én nem is Zsarnay után indultam el, hanem őtet is olvasva pár szavát idéztem, s biráló úr, újra mondom, nem a dolog lé­nyegére tekintve, csupa jó indulatból és alapos jártasság­gal (?) az idézetre építi egész kártyavárát, melyet az én Palmeremnek következő szavai döntsenek le : „Soll nichts gelehrt werden in futuram oblivionem, so muss zugleich mit dem Anschauen u. Begreifen das Gedáchtniss in An­spruch genommen werden. Wie auf jeder Stufe diese Kraft ím Kindesalter in lebendiger Thátigkeit ist: so bietet auch die christliche Lehre auf allén ihren Stufen den geei­gneten Memorirstolf für die Kinder dar stb." (Palmer kate­chetik 74 lap.) Ez volt előttem az alap, mire épitve mondom: „Nihil doceatur in futuram oblivioenevi" épen azért ér­telmes, érzékeltető tanitással kell az emlékező tehetséget foglalkoztatni mindenik lépcsőn-, erre nézve a ker. vallás minden lépten, nyomon gazdag példákban, ilyenek : a rö­vid, tartalmas, magukban bevégzett sz.irási mondatok (az Isten lelek, őtet igazságban és lélekben kell imádni, ne ítélj, hogy ne ítéltessél stb.). B. úr azt mondja nem érti, interpre­tálja Zsarnayt, én sem értem, miért fárasztja magát vele (a betű megöl, lélek az ami megelevenít.). De nézzük benne az értelmes tapasztalt paedagogust, hogy magyarázza követ­kező szavaimat: „értelmes , érzékeltető tanitással kell az emlékező tehetséget foglalkoztatni." Mit teszen ez ? (saját szavai). Ezen ifjút foglalkoztasd érzékeltető tanitással, (pedig én csak a kicsi ifjúnak emlékező tehetségéről szólok ? nó de különben állhat az egész valamely lényeges sajátsága he­lyett) vagy „tedd kötelességévé, hogy adjon elé valakinek valamely tantárgyat, példákkal, hasonlatokkal stb. azaz : az emlékező tehetség adjon elé valakinek valamely tantárgyat az imént irt modorban! Vájjon ki fia ez az emlékező tehet­ség?" Lássuk csak biráló úr okoskodásának szarvait, me­lyek egy paedagogiai igazságot, még pedig alapigazságot, akarnak felforgatni: „Meister uram! (mondja valaki) fog­lalkoztassa inasát, hogy ne tekeredjen." Itt a valaki nem azt érti, hogy az Inas csizmákat adjon elé, hanem, hogy dolgoz­zék az inas, fódozzan, várjon, s csizmákat is adjon elé ha szükséges. A fenebbi paedagogiai alapelvet már minden erdélyi ref. 1-sö éves deák (kik többnyire már mag. tanitók) igy magyarázza: foglalkoztatni == annyit tesz : működtetni, te­hát a gyermek emlékező tehetségét érzékeltető tanitással foglalkoztasd, működtesd, azaz : olyan dolgot, tárgyat (ké­peket, alakokat stb.) terjeszsz elibe és ugy, hogy az emlé­kező tehetség felfogja, nemcsak, hanem meg is tartsa, de söt építsen is belőle. Bizon az emlékező tehetség nevezetes úrfi, kit jó, illő, tápláló eledellel kell növelni és rendhez szoktatni, mert különben szarvas hibákat, rendetlenséget követ el, mint a biráló úrnál is megtörtént azzal az úrfival. — Oh bizon a világ szerint bölcselkedni nem Isten szerint való bölcselkedés! Még egy megjegyzést teszek: azért hogy az emlékező tehetség mellé nem tettem birtokost t. i. gyermekek, nem hiszem, hogy valaki azt gondolná épen nevelésről levén szó, hogy a pázsiton legelő hornyukról szólottam. Nem érti továbbá b. úr, hogy lehet gazdag a ker. val­lás emlékező tehetség úrfit foglalkoztató példákban; hát épen ugy mint minden jó gör. és latin nyelvtan egyes rövid, velős, értelmes mondatokban pl. „si coécus coecum ducat ambo in foveam cadent." No s a bibliából: „miért nézed pedig a szálkát a mely vagyon a te atyád fiának szemében, a gerendát pedig a mely a te szemedben vagyon nem ve­szed eszedbe," — „boldogok lésztek, mikor titeket szidal­maznak, háborgatnak, és minden gonosz hazugságot monda­nak ellenetek én érettem." stb. Az ilyen helyeket illő ma­gyarázat kíséretében béemléztetni a gyermekekkel nagyon fontos, épitö, a szó teljes értelmében növelő. Ilyen növelés mellett emlékező tehetség úrfi nem igen ficamodik el. Méltóztat megjegyezni: hogy ezeket a mondatokat nem a ker. vallásban találja meg az ember, hanem a bibliá­ban. Hát a biblia, főleg az uj szövetség nem a keresztyén­ség vallás- és erkölcstana? Nem foglalja magában a vallást ? a vallásos ösmereteket ?. . azt mondja b. úr, hogy a biblia egy nagy könyv, (bölcs definitio a biblia egy nagy könyv, s egy nagy könyv biblia) En is tudom, hogy a biblia egy nagy könyv, mert nálam épen 7-féle alakban, s különböző nyelveken van meg, de azt is tudom, hogy a keresztyén vallást magában foglalja, Istennek helyes ismerete épen benne van letéve még pedig épen ezen igéjében: Isten lé­lek, őtet igazságban és léleken kell imádnod, tisztelete pe­dig im e szavakban: szeressed Istent stb. s b. úr nem érti, hogy én a tartalmat, a tartalmazó dolog helyett tettem. No de, hogy szavait használjam: ne bajlódjunk az értetlenség­gel, betümolylyal. Legyen azonban, hogy b. úr nem szereti a szónoklati figurát, álljon az ö betűs értelme, hát mit jelentenek a kö­vetkező szavak : „Micsoda könyv ez ? Ez a könyv „keresz­tyéntan, mert a keresztyén vallást tanuljuk belőle. Honnan ismerjük a k. vallást ? . . . a sz.irásból vagy Bibliából. . . (Lásd: „Keresztyéntan." Készit. Baló Benjámin 1863. 1. 1.) „Die Hauptstücke der christlichen Beligion Von. Dr. F. Fr. Wilh. Fischer. Lpzg. 1853." Hát ez a cim mit jelent, hogy csakúgy a levegőből jön a vallás ? Hát ez: Manuel d' In~ struction Religieuse. Par. A. Reville. Paris. 1863. Nem ker. vallást tartalmaznak, s nincsenek-e telve bibliai — hit— tani — erkölcstani locusokkal. No de olyan hinc hanc bírá­latra igazán igen hosszasan felelek, elég lett volna egy pár igaztalanság felmutatása is — de végig kisérem mert azt Ígértem. Az érintett §. az érzékeltetés szükségessége fejtege­tése után áttér az érzékeltetés módjára, a felfejtésre, nincs ott semmi ugrás söt természetes rend és menet van, — de b. úr Zsarnay hasonhangzásu §-re nyitva, minthogy én be­lőle ennyit idéztem: „Igy lesz a tanítás nevelő és épitö" —

Next

/
Oldalképek
Tartalom