Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-08-11 / 32. szám
malmát hálásan megköszönvén főjegyzői hivatalába be is igtattatott. Jó ideje: hogy az e.kerület, egy a főiskolában fölállittatni eélba vett közép és felsőbb convictus eszméjével foglalkozik. — Az igét megtestesítendő, — ügyszeretettől áthatott férfiakból választmányt bízott meg e convictusok le'tesithetésére tervszerű javaslatot készíteni. — Idők s körülmények nem voltak kedvezők, s főleg a részvényalap, melyre gondolta egyelőre fektethetni a választmány a eonvictusok lételét, a sikerre semmi kilátást nem nyújtván, — az e miatt még meg sem közelíthetett nagy cél, mind ez ideig — fájdalom ! — csak kegyes óhaj, tás tárgya maradt. — A főiskola anyagi ügyeinek ujabb lendülete azonban uj reményre jogosítván az e.kerületet, határozottan kimond á: hogy egy convictus fölállításának égető szükségét régóta érezvén, annak létesítését saját pénzerején eszközleni komoly akarata, tekintet nélkül egyelőre arra, hogy ez közép, — vagy felső convictus minőségét viselje-e. — E végett a már e célra megvásárlóit s különben is fedél alatt lévő legalkalmasabbnak talált helyiséget kiépíttetni elhatározta. — Választmány e határozatot irányadó utasításul vévén, a részletes tervét, s ezzel együttesen az építési és berendezési költségvetést is, már talán jövö őszi közgyűlésünkre beterjesztendi. A moldva-oláhországí missio ügye Ozelder Márton missionarius utóbbi fölterjesztvényei folytán újólag szőnyegre kerülvén : annak tudva lévő zavart állapota sajnosan hat e.keriiletünki e; sajnosan hat különösen az: hogy Czelder személyisége s eljárásai tüntettetvén fel több oldalról e zavart állapot okául: az összes missioügyét nem látjuk azon egyesitett közszellem által emeltetni, mely Czelder önfeláldozó — s mondhatni — apostoli buzgósága nyomán egykor annyira megdicsöité magát.— Czelderre kimondá e.kerületünk, hogy olyannak ismeri, ki hivatva van az úrtól, mert a missio ügyét a legnagyobb üldöztetés közt sem hagyá el; — s mint ilyet, mind erkölcsi, mind anyagi pártfogásában reszelteti; — de óhajtaná e mellett, — hogy a testvér e.keriiletek által is ilyenül ismertetnék és pártoltatnék, óhajtaná: hogy a missioügy, az erők szétszakadozása által, mit félreértéseken alapuló gyanúsítások, recriminatiok oly könnyen előidéznek — magasztos és szép föladatától messze ne lökessék. — Elhatározta e célból e.kerületünk fölhívni a testvér e.kerületeket, az iránt, hogy oda egy közmegegyezéssel választandó bizalmi férfiú küldetnék ki, a ki a missio ügyének jelen állása, működésének módja és eredménye, valamint annak pénzügyeiről az összes egyházkerületeket hiteles adatok nyomán értesítené, — annyival is inkább, mert ezt maga Czelder is óhajtja, — és mert a moldva-oláhországi missiora, néhai pálóci Horváth Mária által bizonyos összeg hagyományoztatván, ennek hová leendő fordítása s célnak megfelelő értékesítése iránt csak a missio ügyének ottan földerítése után rendelkezhetni. Miskolczi tavaszi közgyűlésünkbe egy tekintélyes választmány — megbízatása folytán, egy vallásügyi törvényjavaslatét nyújtott be; — mely protestáns egyházunk szellemével épen ugy, mint az állam magas czéljával teljesen öszhangzónak találtatván, csekély módosítás ajánlása mellett, osztatlan helyesletteí találkozott; azonban a munkálat ismét visszatétetett a választmányhoz, azon utasítással: hogy a mennyiben a vallás fontos ügye mellett, iskolai ögyeink is, ugy állami mint egyházi életünket illetőleg, nem kevésbé komoly tekintetet és figyelmet igényelnek; — ezen vallásügyi törvényjavaslattal egy kapcsolatban az 1848. 20. t. c. szellemében, az iskolákra nézve is átalános elvek megalapítása mellett, készítene egy törvényjavaslati tervet, — melyek aztán a testvér egyházkerületek köztanácskormányában érdemileg tárgyaltatván, — majd a vallás, és közoktatási minisztérium által, netalán összehívandó vallásügyi értekezleten előterjesztendők, s egyszersmind irányadóul használandók lennének. — Sovárogva vártuk a munkálatot, de annak fölterjesztése, kétségtelenül vagy az idő rövidsége, vagy más fontos okok miatt ez alkalommal elmaradt. — A férfiak, kik ez ügyben megbizatvák, az egyház és nevelésügy próbált hűségű s mély belátással biró, irányadó embereiül tekinthetők, — Legkisebb kétségünk sem lehet tehát: hogy higgadt bölcseség s tapintatos ovatosság vezérlendi s irányitandja nézeteiket az államnak az egyház s iskoláhozi viszonya, és ezek egymás irányábani kölcsönös jogaik kijelölésében, — mely tapintatos eljárás folytán megalapítandó elvek helyes alkalmazásától véljük mi függni ugy az állam magas céljai biztonságát, — mint annak polgári, vallásos-erkölcsi és szellemi szabad fejlődését. Az akadémiai tanerők nevelése, — mint a tanügy elodázhatlan követelménye, ugy az illető tanári testületet mint az egyházkerületi kormányt élénken foglalkodtatja. — Az egyházkerület komolyan megfigyelte az idő intő jeleit, s mindig népesedő akadémiáját az egyetemrendszer kívánalmaihoz képest, a kellő tanerőkkel berendezni legkomolyabb akarata, s addig is, mig ez akaratának, a rendelkezése alatti anyagi erő értékesítésével, teljesülést szerezhetne: az akadémiában — határozott időre, díjazott magántanárokat (docenseket) kiván alkalmazni, mely intézkedés által, — midőn egy részről a tanügynek fiatal erők alkalmazása által rögtöni lendületet vél adhatni, — ugyanakkor azon előnyös körülménynek is örvendhet — miszerint alkalma nyilik, a betöltendő tanszékekre is alkalmazható egyénket eleve fölismerni. A tanerők s általában a tanügynek a fölmerült szükséghez képest ujonnani szervezése — egy e célra megbízott egyházkerületi küldöttség föladata leend. Az egykázkerületi lelkészvizsgáló választmány beterjesztvén a folyó évi juliushó 1 —6-ik napján Sárospatakon tartott vizsgálatról szóló jegyzökönyvét, — aszerint a vizsga eredménye lön : hogy e 1 s ö vagy is bekebelezési vizsgát tettt: 25. másod, vagy is lelkészképességi vizsgát 9 egyén. - Kik közzül 16 kitűnő 5 pedig dicséretes vagy is 1-ső osztályzatot nyert. --